A portugál serdülők kevesebb alkoholt és drogot fogyasztanak, kevesebb problémás helyzettel szembesülnek, de a kockázat egyre inkább azokra összpontosul, akik egyéni, családi és társadalmi sérülékenységeket halmoznak. Erre jutott az ICAD új, addiktív viselkedéseket vizsgáló tanulmánya.
Kevesebb probléma és alacsonyabb fogyasztás jellemzi a portugál serdülőket, ugyanakkor a legsúlyosabb kockázatot jelentő magatartásformák egyre inkább koncentrálódnak azoknál a fiataloknál, akik többféle sérülékenységi tényezőt halmoznak fel. Ez a Függőségeket és Addiktív Magatartásokat Vizsgáló Intézet (ICAD) új tanulmányának fő megállapítása.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az Alkohol-, Dohány-, Drogfogyasztásról és más Addiktív Magatartásformákról szóló tanulmány (ECATD-CAD 2024) azt vizsgálja, milyen mértékben jelentenek problémát az addiktív viselkedések a portugál állami iskolákban tanuló, 13 és 18 év közötti diákok körében.
Az eredmények a 2019-ben elvégzett előző vizsgálathoz képest összességében kedvező változást mutatnak. Az ICAD szerint „következetes csökkenés figyelhető meg valamennyi elemzett problémás helyzet – beleértve az erőszakos magatartást, a baleseteket, a kórházi kezeléseket, a kockázatos szexuális viselkedést és más, potenciálisan negatív következményekkel járó epizódokat – előfordulásában”.
Ez a fejlődés olyan környezetben tapasztalható, amelyben a diákok jobb tanulmányi eredményről, szigorúbb szülői felügyeletről és ritkább éjszakai kimenőkről számolnak be – ezek a tényezők a jelentés szerint „összességében védő hatást fejtenek ki a kockázatos viselkedéssel szemben”.
A kedvező tendencia ellenére az ICAD arra figyelmeztet, hogy „számos mutató esetében egy csek relatively kicsi serdülőcsoportban összpontosulnak a nagyobb kockázatot jelentő magatartásformák, amelyet fokozott egyéni és társadalmi sérülékenység jellemez – mindez világossá teszi, hogy az összfogyasztói szám csökkenése sem teszi feleslegessé az egyes csoportok célzott beavatkozását”.
A közelmúltbeli alkoholfogyasztás, és különösen az illegális kábítószerek használata továbbra is a problémás helyzetekben való érintettség egyik fő kockázati tényezője. A jelentés megállapítja, hogy 2019-hez képest ez a tendencia tovább erősödött.
„Azok a diákok, akik pszichoaktív szereket fogyasztanak, a kockázatos szexuális viselkedés, a rendőrségi problémák, az interperszonális erőszak, a balesetek és más, potenciálisan súlyos következményekkel járó helyzetek tekintetében lényegesen magasabb prevalenciát mutatnak” – közli az ICAD, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a problémás helyzetek többsége nem közvetlenül egy fogyasztási epizódot követően alakul ki.
A jelentés különbséget tesz az alkoholfogyasztás önmagában és a többféle szer egyidejű használata között, mivel ezek fontos tényezők a problémás helyzetek megtapasztalásának valószínűsége szempontjából.
Azok a serdülők, akiknél a közelmúltban alkoholfogyasztás és illegális droghasználat egyaránt előfordult, „lényegesen magasabb szinten érintettek balesetekben, rendőrségi ügyekben, cyberbullyingban és kockázatos szexuális viselkedésben, mint azok, akik kizárólag alkoholt fogyasztanak”.
Az addiktív magatartásformák problémás dimenziójának elemzése azt is mutatja, hogy az alkoholfogyasztás esetében továbbra is a kellemes közérzettel, a szórakozással és a társas együttléttel kapcsolatos motivációk dominálnak.
Ugyanakkor – emeli ki az ICAD – jelentős arányban vannak olyan fiatalok, akik arról számolnak be, hogy alkoholt isznak, hogy elfelejtsék a problémáikat. Az intézet szerint ez egy „gyakran a káros fogyasztási minták és a függőség kialakulásával összefüggésbe hozott jelző”.
A jelentés arra is rámutat, hogy a kannabisz esetében, bár a fogyasztók többségénél nem mutatkoznak függőségre utaló kockázati jelek, „növekszik a magas kockázatú kategóriába sorolt fogyasztók aránya, miközben ezzel párhuzamosan gyarapszik azoknak a csoportja is, akiknél nem azonosítható semmilyen kockázat”.
A közösségi média jelenti a fő aggodalmat az anyaghasználattal nem járó addiktív magatartásformák között
Az anyaghasználat nélküli addiktív viselkedések közül a közösségi oldalak továbbra is a legnagyobb aggodalomra okot adó területet jelentik, a fiatalok jelentős része ugyanis elismeri, hogy túl sok időt tölt ezeknek a platformoknak a használatával.
Az elektronikus játék – beleértve az kizárólag online játszott videojátékokat is – esetében a problémás használatra utaló mutatók összességében stabilak maradtak a tanulmány előző kiadásához viszonyítva. A pénzért folytatott szerencsejáték ugyan továbbra is a serdülők kisebbségét érinti, de a prevalencia növekszik, még ha ezt némileg ellensúlyozza is a problémás dimenzióra utaló mutatók enyhe csökkenése, például a tétek növelésének igénye.
Jelentős különbségek mutatkoznak a fiúk és a lányok között is. A fiúk körében továbbra is gyakoribbak a rendőrségi ügyek, valamint az elektronikus játékhoz és a pénzért játszott szerencsejátékhoz kapcsolódó kockázatok. A lányok ezzel szemben a közösségi média problémás használatában mutatnak nagyobb prevalenciát, és nagyobb arányban fordulnak az alkoholfogyasztáshoz érzelmi nehézségeik kezelésére.
A társadalmi és családi tényezőknek is jelentős hatásuk van. A problémás magatartásokkal leginkább összefüggő profilra az alacsony iskolai teljesítmény, a gyenge szülői felügyelet, a gyakori éjszakai programok, a rosszabb fizikai és érzelmi jóllét a jellemző. Ezzel szemben a jó tanulmányi eredmény, a szülői kontroll és a magasabb jóllét védőfaktorként működik.
A régiók szerinti elemzés a korábbi vizsgálathoz képest változásokat tár fel. Az Alentejo jelenik meg a legtöbb kedvezőtlen mutatót koncentráló térségként, ezt az Azori-szigetek autonóm régiója követi, míg Lisszabon már nem tartja azt a 2019-ben megfigyelt pozícióját, hogy a leginkább sérülékeny régiónak számít.