Az ENSZ BT igyekszik felmérni az ottani biztonsági helyzetet António Guterres tervezett útja előtt, és további pénzügyi támogatást kér a nemzetközi közösségtől a szíriai humanitárius válság kezeléséhez.
Szíriába utazik az ENSZ főtitkára a héten. Ezért a Biztonsági Tanács elsősorban a szíriai helyzetről tájékozódott keddi ülésén, miután egy belső jelentés szerint az ország déli része továbbra sem biztonságos. Márpedig a tervek szerint António Guterres a Golan-fennsíkra is elutazik, hogy meglátogassa az ENSZ ott állomásozó békefenntartóit-
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A BT meghallgatta az ENSZ szíriai különmegbízottját is, aki Damaszkuszból jelentkezett.
A keddi BT-ülésen felszólalók támogatásukról biztosították a szíriai politikai átmenetet, amely szerintük mérföldkőhöz ért a Népi Gyűlés és az Alkotmányozó jogkörrel felruházott Legfelsőbb Bíróság létrehozásával.
Ugyanakkor arra figyelmeztettek, hogy bár javultak a humanitárius körülmények, továbbra is milliók próbálnak túlélni segítség nélkül. Közel öt és fél millióan belső menekültként tengődnek az országban, miközben az elmúlt körülbelül másfél évben már több mint egymillió emigráns visszatért hazájába, és a helyét keresi.
Súlyos etnikai feszültségek
Arra az uniós vezetés emlékeztette a szíriai államfőt a közelmúltban, hogy a kisebbségek jogai és biztonságuk továbbra sem látszik garantáltnak. A megbuktatott Bassár el-Aszad és klientúrája hátországát az alaviták adták, úgyhogy ellenük pusztító hadjáratot folytattak szunnita milíciák hónapokon át. Ugyanígy az ország déli részén élő drúzokra is rátámadtak, és véres leszámolás lett az összecsapásokból.
És habár az autonómiára törekvő kurdok mutatnak némi hajlandóságot arra, hogy betagozódjanak az állami adminisztrációba, a tavalyi választásokon - biztonsági kockázatokkal indokolva ezt - még nem vehettek részt (akárcsak a drúzok).
A kurdok helyzete azért is érzékeny kérdés az újraépülő Szíriában, mert milíciáik fontos szövetségesei voltak a polgárháború 11 évében a 2024 decemberében hatalomra került szunnita fegyveres szervezetnek. Vagyis viszonzást várnak az új vezetéstől, amelyet közben szorongat ez ügyben a török kormány is, amely semmiképpen sem akarja, hogy megerősödjön a szíriai kurdok pozíciója. Ankara ugyanis ádáz harcot vív már évtizedek óta a 15 milliós törökországi kurd kisebbséggel, és mindenáron kész megakadályozni, hogy ez az öntudatos, harcedzett és elszánt kisebbség egyesítse erejét a szíriai és az iraki kurdokkal, majd kikiáltsa saját államát e három ország határán.
Ezt a bonyolult, etnikai feszültségekkel terhes helyzetet súlyosbítja, hogy Szíria lakosságának kétharmada az elhúzódó polgárháború pusztítása miatt egyelőre támogatásra szorul. Az ENSZ a rászorulóknak legfeljebb a feléről képes gondoskodni, miközben még az élelmezésük is gondot jelent. Ezért az ügynökségek azonnali pénzügyi támogatást várnak a nemzetközi közösségtől.
Guterres elmegy a Golan-fennsíkra is
António Guterres lesz az első ENSZ-főtitkár majdnem 25 éve, aki Szíriába látogat. Legutóbb Pan Gimun (korábban Ban Ki Mun átiratban ismert dél-koreai politikus) járt ott 2009-ben.
Guterres tervei szerint találkozik majd a szíriai elnökkel, Ahmed as-Saráaval és a szíriai külügyminiszterrel, Aszad as-Sajbanival, majd civil szervezetekkel is, és meglátogatja az ENSZ békefenntartóit a Golán-fennsíkon.
A nemzetközi jog szerint a Golán-fennsík Izrael által megszállt terület, amely hivatalosan Szíria része. Bár Izrael 1981-ben saját törvényei alá vonta, a nemzetközi közösség, az ENSZ és az Európai Unió is illegálisnak tekinti a terület annektálását.
Az Egyesült Államok 2019-ben egyoldalúan elismerte Izrael fennhatóságát a terület felett, ami jelentős diplomáciai lépés volt, de a nemzetközi konszenzust nem módosította.