Az uniós külügyi vezető, Kaja Kallas Dzsibutiban új biztonsági megállapodást írt alá az európai haditengerészeti jelenlét erősítésére, miközben hírek szerint Teherán arra kérte a húszikat, zárják le a Bab el-Mandebet, ha az USA iráni célpontokat támadna.
Az Európai Unió fokozza biztonsági misszióit a Vörös-tengeren, mivel hírek szerint az Irán által támogatott húszik Teherán kérésére készülnek lezárni a Bab el-Mandeb-szorost, amely kapuként szolgál a Vörös-tenger kulcsfontosságú globális hajózási útvonalához és az Afrika szarván húzódó olajszállítási útvonalhoz.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A Bab el-Mandeb, arabul „A könnyek kapuja”, egy keskeny szoros, amely legszűkebb pontján mintegy 30 kilométer széles, és elválasztja az Arab-félszigeten fekvő Jement az Afrika szarván található Dzsibutitól és Eritreától.
A globális tengeri kereskedelem mintegy 10–15 százaléka halad át rajta, köztük Európa olaj- és gázimportjának jelentős része.
A lezárás arra kényszerítené a hajókat, hogy a sokkal hosszabb, Jóreménység fokja körüli útvonalat válasszák, ami két-három héttel meghosszabbítaná az Ázsia és Európa közötti utakat, és drasztikusan megemelné a szállítási költségeket.
Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője csütörtökön zárta le Dzsibutiban tett látogatását, ahol felkereste az EU Aspides és Atalanta haditengerészeti misszióit, amelyek a Vörös-tenger biztonságát hivatottak garantálni a húszik ellen.
„A tengeri biztonság egyre nagyobb nyomás alatt áll” – mondta Kallas az összegyűlt sajtó képviselőinek Dzsibutiban.
„Iránnak a Hormuzi-szoroson áthaladó kereskedelmi hajók elleni ismétlődő támadásai aláássák az Egyesült Államokkal kötött átmeneti megállapodást, miközben a helyzet a Vörös-tengeren ismét romlik.”
Az uniós külügyi vezető új, az Aspides műveletre vonatkozó EU–Dzsibuti haderő-állomásoztatási megállapodást írt alá a dzsibuti kormánnyal; ez egy új közös biztonsági egyezmény Európa biztonsági jelenlétének fokozására. Arra figyelmeztetett, hogy a húszik Szaúd-Arábia elleni legutóbbi rakétatámadásai annak jelei, hogy a szárazföldi instabilitás tengeri bizonytalanságot teremt.
„Tengerészeink munkáját látva újra és újra eszünkbe jut, hogy a hajózás szabadságát nem vehetjük adottnak. Minden egyes nap meg kell védeni” – mondta Kallas a dzsibuti kormány tisztviselőinek.
Kallas szerint Dzsibuti az EU egyik legszorosabb tengeri biztonsági partnere a térségben.
„Együtt jelentősen csökkentjük a kalózkodás jelentette fenyegetést, és hozzájárulunk a tengeri biztonság és védelem erősítéséhez. Dzsibuti nélkül ez nem lett volna lehetséges.”
Elmondta, hogy az EU és Dzsibuti között aláírt megállapodás „biztosítja a hozzáférést és a támogatást hajóink és légi eszközeink számára mindaddig, amíg szükség van rájuk”.
„Az Európai Unió továbbra is fontos szerepet játszik a Vörös-tenger kulcsfontosságú tengeri útvonalainak biztonságosabbá tételében, és a régióban minden eddiginél nagyobb szükség van rá” – tette hozzá Kallas.
Veszélyben a világ gazdasági életvonala
Kallas látogatása egybeesett azokkal a hírekkel, amelyek szerint Teherán utasította jemeni proxyját, az Ansar Alláhot – ismertebb nevükön a húszikat –, hogy készüljenek fel a Bab el-Mandeb-szoros lezárására arra az esetre, ha az Egyesült Államok támadást indítana Irán infrastruktúrája ellen.
A húszik 2023 októberében indították el vörös-tengeri hadjáratukat, amikor a gázai háború idején szolidaritásukat hirdették a Hamásszal, és olyan hajókat támadtak meg, amelyekről azt állították, hogy izraeli kapcsolatokkal rendelkeznek.
A hadjárat 2023 vége és 2024 eleje között mintegy 50 százalékkal visszavetette a Vörös-tengeren áthaladó kereskedelmi forgalmat, és arra kényszerített több tucat nagy hajózási társaságot, hogy Afrikát megkerülő útvonalra térjen át.
A húszik az Egyesült Államok közvetítésével létrejött, 2025 októberi izraeli–hamász tűzszünet után felfüggesztették támadásaik nagy részét, de azóta jelezték, hogy készek azokat újraindítani, ha a körülmények megváltoznak.
Egy olyan lépéssel, amely újabb megrázkódtatásokat okozhat a világgazdaságban, miközben a Hormuzi-szoros továbbra is zárva van, Irán úgy döntött, hogy úgynevezett „Ellenállás tengelye” hálózatát veti be a kulcsfontosságú tengeri útvonal megfenyegetésére.
Ez a hálózat a jelenlegi háború során erőszorzóként szolgált Irán számára: lehetővé tette Teheránnak, hogy egyszerre több frontot nyisson, anélkül, hogy közvetlenül saját erőit vetné be.
A Bab el-Mandeb bármilyen blokádja a Hormuz mellett egy újabb frontot nyitna, hogy nyomást gyakoroljon az Egyesült Államokra és szövetségeseire, visszatartva őket további katonai akcióktól Iránban.
Az EUNAVFOR Aspides haditengerészeti műveletet 2024 februárjában indították válaszként a húsziknak a kereskedelmi hajózás ellen 2023 októberében megkezdett kampányára; ez egy kizárólag védelmi jellegű tengeri biztonsági misszió, amely a Vörös-tengerre, az Ádeni-öbölre, az Arab-tengerre és az Ománi-öbölre terjed ki. Nem hajt végre csapásokat szárazföldi célpontok ellen.
Az elmúlt két évben több mint 670 kereskedelmi hajót védett meg, és 128 tengerészt mentett meg – közölte Kallas.
Az Atalanta művelet, az EU régebbi haditengerészeti missziója, 2008 decemberében indult; eredetileg a szomáliai kalózkodás elleni fellépésre hozták létre, és azóta kiterjesztették, hogy az Indiai-óceán nyugati medencéjében a tágabb tengeri biztonságot szolgálja.
Mindkét missziót Dzsibutiból koordinálják; az ország a Vörös-tenger déli bejáratánál fekvő stratégiai elhelyezkedésének köszönhetően több mint fél tucat állam – köztük az Egyesült Államok, Franciaország, Kína, Japán, Olaszország és Németország – katonai támaszpontjainak ad otthont.
Ha a Bab el-Mandebet is elzárnák, annak költségét európai háztartások és vállalkozások viselnék. Európa egyelőre azon dolgozik, hogy nyitva tartsa ezt az átjárót.
„Amikor veszélybe kerül a hajózás, a beszállítói láncok megszakadnak, az árak emelkednek, és a családok, valamint a vállalkozások a térségen messze túl is megérzik a következményeket. Ezért fontos a mai megállapodás” – mondta Kallas.
„Többről van szó, mint az európai műveletek támogatásáról. Arról szól, hogy közösen nyitva tartsuk a világ egyik gazdasági életvonalát” – zárta szavait.
Toby Gregory, az Euronews tudósítója az EU Vörös-tengeren járőröző hadihajóiról jelentett.