Több mint 10 000 résztvevő, köztük 102 ország küldöttei vizsgálták a piaci hozzáférést, a közlekedési kapcsolatokat, a zöldenergia-ellátást, a digitális exportot és a vállalások működő projektekké alakításához szükséges politikákat.
A Taskenti Nemzetközi Befektetési Fórum (forrás: angol)ötödik kiadása 166 aláírt megállapodással zárult 43,1 milliárd dollár (37,6 milliárd euró) értékben, köztük 139 új projekttel 31,8 milliárd dollár (27,7 milliárd euró) összértékben, a rendezvényt követően közzétett adatok szerint.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A háromnapos rendezvényre több mint 10 000 résztvevő regisztrált, köztük 3 802 külföldi delegált 102 országból. A számok a fórum nemzetközi jelentőségét mutatják. A következő lépés a finanszírozás és a megvalósítás.
Shavkat Mirzijojev üzbég elnök szerint az ország befektetési politikájának célja jóval több, mint a külföldi tőke beáramlásának biztosítása.
„Számunkra a befektetés sokkal több egyszerű tőkeforrásnál. A legkorszerűbb technológiák, modern tudás és szaktudás, új munkahelyek és egy olyan fejlődés katalizátora, amely lépést tart a gyorsan változó világ követelményeivel” – mondta a résztvevőknek.
A reformok piaci próbája
Az Euronewsnak nyilatkozó befektetők ismételten ahhoz kötötték a jövőbeni tőkebeáramlást, hogy mennyire bizonyul tartósnak Üzbegisztán reformprogramja.
„A reformnapirendnek múltbeli eredményekre van szüksége. Nem lehet egyik napról a másikra mindent megváltoztatni. Az embereknek látniuk kell a bizonyítékot. De mára már sok évnyi tapasztalat áll rendelkezésre” – mondta Julia Hoggett, a Londoni Értéktőzsde vezérigazgatója.
A korai jelzések egyike az Üzbegisztáni Nemzeti Befektetési Alap (UzNIF) kettős tőzsdei bevezetése volt Londonban és Taskentben. Az alap 13 állami tulajdonú vállalatban rendelkezik részesedéssel. Kínálatára több mint 2,8 milliárd dollár (2,44 milliárd euró) értékben érkezett kereslet, és csaknem 700 millió dollárt (610 millió eurót) vont be.
Az UzNIF-et a Franklin Templeton kezeli, és közvetlen szerepet játszott abban, hogy az alap megjelenjen a londoni és a taskenti tőzsdén.
Marius Dan, a vállalat Közép-Ázsiáért felelős vezérigazgatója szerint a tőzsdei bevezetés a hazai tőkepiac szélesebb körű fejlődésének egyik első lépése lehet.
„Öt év múlva itt ülünk majd, visszatekintünk, és a teljes tőkepiac teljesen másképp fog kinézni” – mondta, több tőzsdén jegyzett vállalatot, nagyobb likviditást és a külföldi intézményi befektetők fokozott részvételét vetítve előre.
A további növekedés attól is függ, hogy a befektetők szabadon mozgathatják-e tőkéjüket és profitjukat. A kormány szerint a 2017 óta bevezetett reformok csökkentették az adókat, és megszüntették a devizaváltásra és a nyereség külföldre utalására vonatkozó korlátozásokat.
„Bármelyik befektető idejöhet, befektethet, és egy napon belül ki tudja vinni a bevételeit az országból” – mondta Laziz Kudratov, Üzbegisztán befektetési, ipari és kereskedelmi minisztere.
Diplomácia és amerikai vállalati jelenlét
A fórum egybeesett Frank-Walter Steinmeier német és Bajram Begaj albán elnök látogatásával, valamint közép-ázsiai és szomszédos országok miniszterelnökeinek és magas rangú tisztségviselőinek részvételével.
Egy amerikai–üzbég üzleti fórum 193 amerikai vállalat képviselőit hozta össze. A Boeing, a Visa, a JPMorgan, a Meta, az Air Products és a Franklin Templeton vezetői is tárgyalásokat folytattak az üzbég kormánnyal.
A megbeszéléseken a kereskedelem, a közlekedés, az energia és a regionális együttműködés mellett a tőkepiaci reform is szerepelt a fórum napirendjén.
A távolságtól az összekapcsoltságig
Sok éven át számos befektető elsősorban a nagy piacoktól való távolsága felől szemlélte Közép-Ázsiát. Az új vasútvonalak, energiahálózati kapcsolatok és szállítási folyosók célja, hogy további útvonalakat nyissanak Európa, Ázsia és a déli tengeri kikötők felé.
A Kína–Kirgizisztán–Üzbegisztán vasút, a Kaszpi-tengeren át vezető Középső Folyosó és a tervezett transz-afgán útvonal egyaránt azt szolgálja, hogy javítsa a tengerrel nem határos régió hozzáférését a nemzetközi piacokhoz.
Üzbegisztán azt is várja, hogy a jobb összeköttetések fellendítik a turizmust.
„Célunk, hogy növeljük a látogatók költését, és bővítsük a magasabb hozzáadott értékű turizmus lehetőségeit” – mondta Abdulaziz Akkulov, az ország Turisztikai Bizottságának elnöke.
A fejlesztési bankok szintén újragondolják Közép-Ázsia növekedési kilátásait.
„Közép-Ázsia napjainkban az egyik leglenyűgözőbb régió gazdasági növekedés szempontjából” – mondta Marek Mora, az Európai Beruházási Bank alelnöke.
„Azt gondolom, csak idő kérdése, hogy az emberek a közép-ázsiai tigrisekről kezdjenek beszélni.”
Digitális export, energia és nyersanyagok
Üzbegisztán arra törekszik, hogy a gyorsabb növekedést és az erősebb összeköttetéseket exportnövekedéssé és magasabb hozzáadott értékű iparágakká fordítsa.
Sherzod Shermatov, a digitális technológiákért felelős miniszter elmondta, hogy az éves IT-export 2017-ben még 1 millió dollár (871 200 euró) alatt volt, tavalyra viszont 1 milliárd dollárra (872 millió euróra) nőtt.
A kormány azt is tervezi, hogy a zöldenergia arányát 54 százalékra növeli az áramtermelésben, és befektetéseket vonz a hálózatokba, az energiatárolásba, a mesterséges intelligenciába és az adatközpontokba.
Rajit Nanda, a DataVolt vezérigazgatója szerint a tőke, az energia és a tehetség egyaránt elengedhetetlen a mesterséges intelligencia sikeres alkalmazásához.
Az üzbég kormány az ország ásványkincseinek értékét 3 billió dollárra (2,62 billió euróra) becsüli, beleértve az aranyat, a rezet, az uránt és más stratégiai nyersanyagokat.
Mark Robinson, a Kitermelő Iparágak Átláthatósági Kezdeményezésének ügyvezető igazgatója arra figyelmeztetett, hogy a nyersanyagvagyon önmagában nem biztosítja a szélesebb jólétet.
„Az országoknak ezt a nyersanyagvagyont hosszú távú előnyökké kell alakítaniuk” – mondta.
A befektetők belépnek a politikaformálásba
A belföldi bizalom szintje is befolyásolhatja, hogyan ítélik meg az országot a nemzetközi befektetők.
„Abban a pillanatban, amikor a saját lakossága elhiszi, hogy biztonságos befektetni, bővíteni a vállalkozásokat itt, ez a leghatásosabb üzenet a világ többi része számára” – mondta Eduards Stiprais, az Európai Unió közép-ázsiai különmegbízottja.
A külföldi befektetők számára formális csatornát is biztosítanak a szakpolitikai változtatások kezdeményezésére. A Külföldi Befektetők Tanácsa jelenleg 19 ország 23 ágazatából 85 vállalatot tömörít. Munkája 21 kezdeményezést és nyolc jogszabályt eredményezett, a fórum záróadatai szerint.
A kormány közlése szerint 120 új, a bankszektort, az energiát, a mesterséges intelligenciát, a tőkepiacokat és a vállalatirányítást érintő ajánlást építenek be egy hivatalos reformútitervbe. A végrehajtást nyomon követik, a haladásról pedig közvetlenül Shavkat Mirzijojev elnöknek számolnak be.