A nyár millió turistával indul, akik a tengert kémlelik, ám a klímaváltozás miatt terjedő, „húsevőként” ismert Vibrio baktérium Európa-szerte strandzárakkal fenyeget, és különösen a Földközi-tengeren kongatja a vészharangot.
Most, hogy a nyár hivatalosan is elkezdődött, turisták milliói várják türelmetlenül a vakációt, hogy – sok esetben – a tengerpartra utazva élvezzék a strandolást. Idén azonban hosszú árnyék vetül az idegenforgalmi ágazatra a tengeri baktériumok elszaporodása miatt.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az elmúlt években Európa különböző partszakaszain szennyezési eseteket és egészségügyi riasztásokat regisztráltak, amelyek a tengerhez való hozzáférés korlátozására kényszerítettek, egyre melegebb tengervíz és egyre erősebb turisztikai nyomás közepette.
„A Földközi-tenger már most megmutatja, mit jelent egy forróbb világ” – nyilatkozta az Euronewsnak Hatim Aznague, az Unión para el Mediterráneo (Mediterrán Unió) éghajlat-politikai és energiarugalmassági projektjeinek elemzője. „Az országok, amelyek osztoznak ezen a tengeren, még mindig dönthetnek úgy, hogy a megoldást is megosztják egymással.”
A „húsevő baktérium” fenyegetése
A figyelem különösen a Vibrio baktériumokra irányul, amelyek természetes eredetű mikroorganizmusok családját alkotják, és meleg, enyhén sós parti vizekben fordulnak elő. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) tájékoztatása szerint (forrás: spanyol) „a Vibrio vízi baktérium, amely megtalálható a tenger gyümölcseiben”, és egyes törzsei az enyhe gyomor-bélhuruttól a súlyos, sőt halálos fertőzésekig terjedő megbetegedéseket okozhatnak.
Európában a legjelentősebb fajok közé tartozik a Vibrio vulnificus, a Vibrio parahaemolyticus és a Vibrio cholerae bizonyos változatai. Az EFSA arra figyelmeztet, hogy ezek a baktériumok fertőzést okozhatnak nyers tenger gyümölcseinek fogyasztása vagy a vízben lévő nyílt sebekkel való érintkezés révén.
A törzsek többsége ártalmatlan, de némelyik – például a Vibrio vulnificus, amelyet a média „húsevő baktériumként” emleget – súlyos, kivételes esetben akár halálos fertőzéseket is okozhat, főként nyílt sebekkel rendelkező vagy legyengült immunrendszerű embereknél.
A baktériumok nem maguk a történet, csak hírvivők; a történet maga a hő és a szennyezés miatt kibillent egyensúlyú tengerA Mediterrán Unió elemzője
„A Vibrio közeli rokona a kolerát okozó baktériumnak, jóllehet a két mikroorganizmus nagyon eltérő betegségeket idéz elő” – magyarázza (forrás: spanyol) a Gavi szervezet. „Súlyos esetekben a fertőzés nekrotizáló fasciitist válthat ki, amikor a seb körüli szövet gyorsan elhal. A baktérium a véráramba is bejuthat, szepszist okozva, és egyes esetekben a betegeknek az érintett végtag amputációjára van szükségük.”
Az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) pedig arra figyelmeztetett (forrás: spanyol), hogy „a Vibrio-fertőzések kockázata a teljes nyári szezonban magasabb”, különösen hőhullámok idején, mint amilyenre idén júniusban is készül Európa, illetve sekély parti vizekben. A kockázat nemcsak az egészséget, hanem az ökoszisztémát is érinti: ezek a baktériumok olyan környezetben szaporodnak, ahol a tengeri ökoszisztéma természetes egyensúlya már felborult.
A Földközi-tenger – az éghajlatváltozás „előképe”
A kutatások megerősítik, hogy a hőmérséklet és a sótartalom a két fő tényező, amelyek a Vibrio elszaporodását hajtják. A Földközi-tenger magasabb természetes sótartalma történelmileg visszafogta a Vibrio vulnificus – a súlyos fertőzésekkel leginkább összefüggő törzs – elterjedését vizeiben, így a Balti- és az Északi-tenger partjai számítottak a legnagyobb kockázatú térségeknek a legveszélyesebb esetek szempontjából.
A klímaváltozás hatása azonban különösen látványos a Földközi-tengeren, amelyet a tudósok a bolygó globális felmelegedésnek leginkább kitett térségei egyikének tartanak. A Földközi-tenger tartós melegedése közvetlenül befolyásolja a baktériumok kockázatát a part menti vizekben.
A klíma- és energiapolitikai szakértőként dolgozó Aznague arra figyelmeztet, hogy a jelenség nem elszigetelt, hanem strukturális. „Fontos hangsúlyozni, hogy a Földközi-tenger nem az éghajlatváltozás áldozata, hanem annak előhírnöke. Ez a bolygó egyik leggyorsabban melegedő tengere.”
Az elemző kiemeli, hogy a víz hőmérsékletének emelkedése, a szennyezés és a part menti alacsonyabb sótartalom együtt ideális közeget teremt a kórokozók elszaporodásához. „A melegebb víz – különösen ott, ahol kevésbé sós, például a folyótorkolatoknál vagy az általuk elzárt lagúnákban – még kedvezőbb a kórokozó baktériumok számára.”
Az EFSA-hoz hasonló friss jelentések szerint „várhatóan világszerte, így Európában is nőni fog a Vibrio előfordulása a tenger gyümölcseiben a klímaváltozás miatt”, különösen az alacsony sótartalmú vizekben vagy a folyótorkolatokban. A Földközi-tenger jelentős turisztikai nyomása és gyors melegedése miatt a biológiai átalakulás egyik kulcsfontosságú színterévé válik.
Gazdasági csapás, amely közvetlenül a turizmust éri
Az egészségügyi kockázatokon túl a Vibrio terjedésének közvetlen gazdasági következményei is vannak. Maga Aznague foglalja össze tömören: „Partjainkon a tengerpart nem csupán része a gazdaságnak, az maga a gazdaság!”
A strandok lezárása vagy az egészségügyi riasztások kiadása a főszezon kellős közepén közvetlenül érinti Európa egyik legfontosabb gazdasági hajtóerejét: a tengerparti turizmust. „Egy lezárt strand a klímaváltozásból fakadó hatás, mellékelve a számlát” – mondja az elemző, aki a „hírnév helyreállításának évekig tartó költségére” is felhívja a figyelmet.
A Földközi-tenger térsége a világ leglátogatottabb turisztikai régiója, ami felerősíti bármilyen ideiglenes lezárás hatását. Szállodák, éttermek és a helyi gazdaságok egész sora függ közvetlenül a partvidék stabilitásától, amelyet most egyre gyakoribb biológiai jelenségek fenyegetnek.
Az EFSA szerint a hőmérséklet emelkedése és a szélsőséges időjárási események egyre több térséget tesznek kockázatossá, miközben egyes törzsekben kimutatott antimikrobiális rezisztencia tovább növeli a közegészségügyi aggodalmakat.
Nem jövőbeli, hanem jelenlegi kockázat
Az Unión para el Mediterráneo (forrás: spanyol) számára a probléma már nem a jövő éghajlatához, hanem a jelenhez tartozik. Ez a tenger globális hőmérőként működik arra nézve, mi történhet más térségekben a következő évtizedekben. A tudósok azonban arra figyelmeztetnek, hogy ahogy a Földközi-tenger tovább melegszik, és megváltoznak a sótartalom mintázatai, a helyzet tovább romolhat.
A megoldás – hangsúlyozza Aznague – a szorosabb együttműködésben és az összehangolt intézkedésekben rejlik, és hozzáteszi: „Nem elfogadható, hogy egészségünk vagy az éghajlat rovására tegyünk engedményeket.”
Ebben az összefüggésben a Vibrio baktérium nem csupán egyre nagyobb egészségügyi fenyegetés, hanem annak az tengeri ökoszisztémának a jelzője is, amely viharos gyorsasággal alakul át. Vagy ahogy Aznague az interjúban összegzi: „A baktériumok nem maguk a történet, csak hírvivők; a történet maga a hő és a szennyezés miatt kibillent egyensúlyú tenger.”