A fogantatástól nagyjából két és fél éves korig, az első 1000 napban fogyasztott cukor növeli annak kockázatát, hogy a gyermek felnőttként szorongjon – állapítja meg egy új tanulmány.
Egy új tanulmány szerint az élet első 1000 napjában, a fogantatástól nagyjából két és fél éves korig fennálló cukorfogyasztás maradandó nyomot hagyhat a mentális egészségen, és évekkel később is növelheti a szorongás kockázatát.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A kora gyermekkorban bevezetett cukoradagolás összefüggött a cukros ételek iránti ízlés különbségeivel, a pszichiátriai és mentális egészségi mutatókkal, valamint az agy szerkezetében kimutatható eltérésekkel.
„Ha pontosan látjuk, hogy a cukor egész életünk során milyen hatással lehet a testi és lelki egészségünkre, az segíthet a közegészségügyi politika alakításában, és abban is, hogy átalakítsuk étrendünket” – fogalmazott Hana Navratilova, a tanulmány vezető szerzője.
A Surrey Egyetem kutatói több mint 45 000, 1951 és 1956 között született ember orvosi adatait elemezték; ez az időszak az Egyesült Királyságban a háború utáni cukorjegyrendszer, valamint az azt követő, már korlátozások nélküli évek közé esik.
Az Egyesült Királyságban 1940-től 1953-ig érvényesek voltak a háborús és háború utáni cukoradagolási szabályok, amelyek a felnőttek cukorbevitelét nagyjából napi 40 grammra korlátozták.
A Translational Psychiatry (forrás: angol) című folyóiratban megjelent tanulmány a magzati korban, majd legfeljebb 6, 12, 18 és 24 hónapos korig tartó, illetve csak a méhen belüli időszakban fennálló jegyrendszernek kitett résztvevőket hasonlította össze azokkal, akik soha nem éltek jegyrendszerben.
Azok, akik a leghosszabb ideig éltek jegyrendszerben, kevésbé kedvelték az édességeket, és felnőttkorukban számottevően alacsonyabb volt náluk a szorongás kockázata. Az ő szorongáskockázatuk 33 százalékkal maradt el azokétól, akiknek soha nem kellett beosztaniuk a cukrot.
A jegyrendszerhez szokott csoportoknál a szorongás és a depresszió is később jelent meg. A szorongás medián kezdeti életkora a hosszú ideig jegyrendszerben élőknél mintegy 62 év volt, szemben a jegyrendszert soha nem tapasztaló csoport 55 évével.
A kutatók megjegyezték, hogy a cukorfogyasztás gyorsan emelkedett, amint véget ért az adagolás, a korai megszorítások hatása azonban még hosszú éveken át fennmaradt.
„Noha a jegyrendszer megszűnése után a résztvevők körében nőtt a cukorfogyasztás, a korai táplálkozási környezet továbbra is tartós jelentőséggel bír a mentális egészség szempontjából” – mondta Nophar Geifman, a Surrey Egyetem professzora, a tanulmány rangidős szerzője.
Miért van ez így?
Az élet első 1000 napja kritikus időszak az agy fejlődése szempontjából, és az ekkor kapott táplálék tartós szerkezeti változásokat okozhat az agyban – emelték ki a szerzők.
Az általuk idézett korábbi kutatások szerint a cukorban gazdag étrend csökkentheti a szerotonin-neuronok sűrűségét és hozzáférhetőségét; ezek kulcsfontosságúak a hangulatszabályozásban, míg a korai megszorítás védelmet nyújthat ezeknek a pályáknak.