Az elhízás és a túlsúly évente eurómilliárdokat emészt fel az európai gazdaságokban; terhük egyes országok lakás- vagy védelmi kiadásával vetekszik – derül ki a gyógyszeripar jelentéséből.
Az egészségre gyakorolt hatásokon túl az elhízás és a magas testtömegindex (BMI) egyre nagyobb terhet ró az európai gazdaságokra, és a gyógyszeripar új jelentése szerint évente több milliárd eurónyi közvetlen és közvetett kiadást okoz.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A teljes éves költség a nemzeti GDP 0,7 és 1,4 százaléka között mozog Németországban, Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban, Írországban, Görögországban, Romániában és az Egyesült Királyságban. Ezeket az országokat vizsgálta a tanulmány (forrás: angol), amelyet az Office of Health Economics (OHE) készített az EFPIA gyógyszeripari lobbi számára.
„Az elhízás visszaszorítása kulcsfontosságú az állampolgárok egészségének és jóllétének védelme, az európai egészségügyi rendszerek megóvása és az Európa számára fenntartható növekedés biztosítása szempontjából” – mondta Nathalie Moll, az Európai Gyógyszergyártók Szövetsége (EFPIA) főigazgatója, amely a jelentést finanszírozta.
2024-ben Európában a felnőttek 26 százaléka élt elhízással, amelyet 30-as vagy annál magasabb testtömegindexszel (BMI) határoznak meg, és további 30 százalékuk túlsúllyal küzdött. A helyzet várhatóan tovább romlik. Becslések szerint 2035-re a világ felnőtt lakosságának fele túlsúlyos vagy elhízott lesz.
Europában 1990 óta a felnőttek körében a túlsúly és az elhízás gyakorisága 22 százalékkal nőtt, míg az elhízás önmagában több mint 75 százalékkal emelkedett.
Mennyit költenek az országok?
A túlsúly és az elhízás egész Európában magas költségekkel jár. A jelentés szerint az emelkedett BMI-ből fakadó gazdasági teher a GDP arányában összemérhető azzal, amit egyes országok lakhatásra vagy védelemre költenek.
A becsült éves gazdasági teher Romániában 2,5 milliárd eurótól Németországban 55,2 milliárd euróig terjed. Az Egyesült Királyságban az éves gazdasági költség eléri a 43,2 milliárd eurót, Spanyolország, Olaszország és Franciaország pedig egyenként mintegy 20,0 milliárd eurót kénytelen viselni.
A GDP arányában a magas BMI-nek tulajdonítható költségek Romániában 0,7, Görögországban és az Egyesült Királyságban 1,4 százalékot tesznek ki.
Németországban (1,3 százalék), Spanyolországban (1,2 százalék) és Írországban (1,1 százalék) a magas BMI-ből fakadó gazdasági teher nagyobb, mint az országok védelmi kiadásai.
Ezek fejenkénti költségekben kifejezve a román lakosokra jutó 131 eurótól a német lakosokra jutó 662 euróig terjednek.
Közvetlen és közvetett költségek együtt
A túlsúly és az elhízás 278 000 halálesettel és 8 millió egészségesen leélhető életév elvesztésével hozható összefüggésbe már csak a tanulmányban vizsgált nyolc országban is.
Az elhízás önmagában is súlyos egészségügyi probléma, emellett számos nem fertőző betegség kockázati tényezője, köztük a 2-es típusú cukorbetegségé, a szív- és érrendszeri betegségeké, a zsírmájé, egyes daganatoké, a neurológiai kórképeké, a krónikus légzőszervi betegségeké és az emésztőrendszeri zavaroké.
Ezekből a kórképekből származó, úgynevezett „közvetlen költségek” összesen 100,4 milliárd euróra rúgtak, amelyből Németország viselte a legnagyobb részt, mintegy 30 milliárd eurót.
A jelentés ugyanakkor jelentős plusz terhet azonosított az ezekhez az állapotokhoz közvetetten kapcsolódó, úgynevezett „közvetett költségek” formájában. Ide tartoznak a távollétekből fakadó veszteségek, a gazdasági inaktivitás, a nem hivatalos ápolás és az idő előtti halálozás.
Mit lehet tenni?
A jelentés megállapításai szerint a megelőzésre és a kezelésre irányuló korábbi megközelítések „nem hozták meg a kívánt eredményt”.
„Sürgős szemléletváltásra van szükség a megelőzés, a diagnózis és a kezelés terén, hogy javuljanak az egészségügyi kimenetek, csökkenjen az egészségügyi ellátórendszerekre nehezedő költségteher, és erősödjön a gazdasági termelékenység és a társadalmi ellenállóképesség” – fogalmazott Moll.
A jelentés ajánlásokat fogalmaz meg az elhízás és a magas BMI által okozott egészségügyi és gazdasági kihívások kezelésére. Ezek a javaslatok az elhízás betegségként való elismerésétől, nem pusztán kockázati tényezőként való kezelésétől egészen a megelőzéshez és a terápiához való jobb hozzáférésig terjednek.