A program célja olyan erdők létrehozása, amelyek évtizedek múlva is ellenállnak a szárazságnak, megőrzik a vizet és élőhelyet biztosítanak. A fásítási program része, hogy vissza nem térítendő támogatást biztosítanak a telepítések ösztönzésére.
Az elmúlt száz évben tudatosan növelték az erdőterületek nagyságát Magyarországon, így gyakorlatilag megduplázták az 1920-ban mért 12%-ot.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A magyarországi úgynevezett élőfakészlet, azaz az erdők faállományának több mint fele 40 évesnél fiatalabb.
Az ország területének nagyjából egyötöde erdő (Nógrád megyében a legnagyobb az erdők aránya, az Alföldön a legkisebb), amivel jelentősen elmarad az ebből a szempontból vezető európai államoktól.
Az Eurostat 2023-as adatai szerint – az EU-országok teljes szárazföldi területét alapul véve – a legtöbb erdőterület Finnországban van (66,5%), a finneket legszorosabban a svédek követik (62,4 %). Szlovénia (58,2%), Észtország (54.1%), valamint Lettország (53,4%) tartoznak még abba a csoportba, melyek területének legalább a felét borítja erdő.
20 százalékosnál valamivel jobb arányával (22,3%) Magyarország a középmezőny második felében található , míg az erdőterület arányában legszegényebb országok közé Málta (4,3%), Hollandia (9,7%), és Írország (11,8%) tartozik.
(Lényeges megjegyezni, hogy ezek az adatok az „erdőterületet” tüntetik fel, az „erdő + egyéb fás terület” mutató jóval magasabb értékeket adhat.)
Vízmegtartás erdőkkel
Az idei aszályos nyár arra figyelmeztet, hogy minden eszközzel javítani kell a környezet vízmegtartó képességét, így ez is indokolja a magyari fásítási programot.
Az erdők tárolják a nedvességet, a fák gyökérzetükkel megkötik a talajt, mindkét tulajdonság segít a talajerózió és az elsivatagosodás elleni küzdelemben.
A fák gyökereikkel elérhetik a talajvízszintet, kipárolgásuk és lombkoronájuk tagoltsága miatt akár csapadékgeneráló hatásuk is lehet.
Az erdő talaja hatékonyan tudja felfogni és a felszín alá szivárogtatni a csapadékkal érkező vizet, ezzel javítva a terület vízmegtartó képességét, lassítva és mérsékelve a vízfolyásokon érkező árhullámokat.
A lombkorona és az aljnövényzet árnyékolja a felszínt, így a szikrázó napsütés lassabban tudja kiszárítani a talajt, csökkentve az erdőtüzek esélyét.
Vissza nem térítendő támogatás segíti a fásítást
A magyar kormány a programot vissza nem térítendő támogatással igyekszik serkenteni: civil szereplők bevonásával ösztönzi a településeket, az állami erdőgazdaságokat és a vízügyi szerveket, hogy földterületükre erdőket telepítsenek.
A támogatás aránya függ az ültetendő fajtáktól, előnyben részesítik a tölgy-, bükk- és más keménylombos erdők ültetését, a természetes növénytakarót ezzel is a klímaváltozáshoz, a melegebb és szárazabb időjáráshoz alakítják.
Az erdőgazdálkodók szakmai támogatására a magyar kormány több milliárd forintot fordít, így segítve a fafajcserét és az invazív fajok visszaszorítását, ami javíthatja az aszállyal és tűzzel szembeni ellenállást.
Az Élő Környezetért Felelős Minisztérium közölte, hogy az Országfásítási Program több mint 12 millió facsemete ültetésével zárulhat 2030-ban, a településfásítási program keretében pedig további 317 ezer várható.
A megvalósítást 2027. január 1-jétől tervezik, 4 év alatt legalább 1320 hektár új állami erdő jöhet létre. A több mint 8 millió erdészeti csemete mellett 20 ezer kilométer csatornaszakasz fásítási beavatkozását vállalják, ez további 4 millió fa elültetését jelenti.
A program városokra és községekre is kiterjedhet, a települési fáknál legalább 2 éves utógondozást és pótlási kötelezettséget írnak elő.