Eközben Marco Rubio amerikai külügyminiszter ismét felajánlott 100 millió dollár értékű segélyt, azzal a feltétellel, hogy azt a katolikus egyház ossza szét, és ne a kubai kormányon keresztül jusson el a rászorulókhoz.
Az Egyesült Államok lépéseket tesz a 94 éves Raúl Castro volt kubai elnök bíróság elé állítása érdekében tudta meg a CBS amerikai hírcsatorna kormányzati tisztségviselőkre hivatkozva.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Egy ilyen lépés óriási fordulatot jelentene az amúgy is feszült amerikai–kubai kapcsolatokban. A Trump-kormányzat az utóbbi időben tovább szigorította a nyomást Havannára, különösen az üzemanyag-ellátás korlátozásával, ami súlyos energiahiányhoz és rendszeres áramkimaradásokhoz vezetett a szigeten.
Miközben Washingtonban ilyen súlyos lépés lehetőségéről beszélnek, a háttérben szokatlan diplomáciai mozgás is zajlik: a CIA igazgatója, John Ratcliffe Havannába látogatott, és kubai tisztviselőkkel tárgyalt. Ez ritka fejlemény, ami inkább a feszültségek kezelésére, mintsem az eszkalációra utal.
A kubai fél közben azt hangsúlyozza, hogy az ország nem jelent biztonsági fenyegetést az Egyesült Államokra, és visszautasítja a terrorizmus támogatásával kapcsolatos vádakat.
A washingtoni vezetés ugyanakkor továbbra is azt hangsúlyozza, hogy a cél Kuba megváltoztatása, miközben humanitárius segélyt is felajánlott – azzal a feltétellel, hogy azt nem a kormány, hanem független szereplők, például egyházi szervezetek osztják szét.
Leporoltak egy aktát
A lehetséges vádemelés középpontjában elvileg az az 1996-os eset állna, amikor Kuba lelőtte egy kubai emigráns csoport repülőgépeit.
A kubai légierő 1996. február 24-én lőtte le a miami székhelyű "Brothers to the Rescue" kubai emigráns aktivista szervezet két repülőgépét a kubai partok közelében. Havanna szerint a Cessna repülőgépek beléptek a kubai légtérbe, az ENSZ légügyi szervezete azonban arra a következtetésre jutott, hogy a gépek nemzetközi vizek felett repültek. A halottak közül hárman amerikai állampolgárok voltak.
Több amerikai politikus is szorgalmazta már Castro felelősségre vonását; a sajtóértesülések szerint kongresszusi képviselők azzal vádolják az egykori vezetőt, hogy védelmi miniszterként ő maga adott parancsot a gépek lelövésére. Ron DeSantis, Florida republikánus kormányzója az X-en jelezte, hogy üdvözölné a vádemelést. "Hadd szóljon! Már éppen ideje!" - fogalmazott a politikus.
Castro 2018-ban mondott le elnöki tisztségéről, 2021-ben pedig a Kommunista Párt éléről, és azóta nem vesz részt a napi politikában. Fidel Castro öccseként és az 1959-es forradalmi generáció egyik utolsó alakjaként azonban továbbra is nagy tekintélynek örvend az országban.
Miguel Díaz-Canel jelenlegi elnök kulcsfontosságú tanácsadójaként tartják számon, és továbbra is komoly befolyással bír a kubai fegyveres erőkben. Az Egyesült Államok és Kuba közötti kapcsolatok az 1959-es forradalom óta feszültek, és Donald Trump amerikai elnök visszatérése óta tovább romlottak: Trump 2025 januári hivatalba lépése után azonnal visszahelyezte Kubát az Egyesült Államok terrorizmust támogató államok listájára.