A tudósok figyelmeztetnek: semmilyen alkalmazkodás nem menti meg Velencét, az emelkedő tengerszint elnyeléssel fenyegeti a várost.
Lehet, hogy Velencét a jövőben át kell költöztetni, miközben a tudósok azon dolgoznak, hogy megmentsék a várost az egyre nagyobb árvízveszélytől.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az Scientific Reports (forrás: angol) folyóiratban megjelent új tanulmány a Velencére vonatkozó, meglévő és lehetséges alkalmazkodási stratégiákat értékelte az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) Hatodik Értékelő Jelentésének tengerszint-emelkedési előrejelzései fényében.
Velence, a Velencei-lagúnában fekvő UNESCO világörökségi helyszín, az elmúlt 150 évben egyre gyakrabban tapasztal áradásokat. Tavaly nyáron heves zivatarok söpörtek végig a térségen, túlterhelve a csapadékvíz-elvezető rendszereket, és sebesen hömpölygő folyókká változtatva az utcákat.
2019-ben súlyos áradások két emberéletet követeltek, és több százmillió eurós kárt okoztak, többek között a turisták által kedvelt Szent Márk-bazilikában. Üveg védőfalakat és egy 3,3 millió eurós felújítási tervet mutattak be 2023-ban, hogy megóvják a 900 éves templomot, amely továbbra is ki van szolgáltatva az árapály mozgásának.
A tudósok most három lehetséges alkalmazkodási stratégiát vázoltak fel Velence számára, és arra figyelmeztetnek, hogy a gyors cselekvés „elengedhetetlen”. A tanulmány szerzője szerint Velence jól példázza azokat a kihívásokat, amelyekkel a következő évszázadokban számos alacsonyan fekvő tengerparti területnek – például a Maldív-szigeteknek és Hollandiának – kell szembenéznie a tengerszint-emelkedés miatt.
Átköltöztetik Velencét?
A szerzők úgy vélik, hogy 0,5 métert meghaladó tengerszint-emelkedés esetén – ami még akkor is bekövetkezhet 2100-ig, ha az üvegházhatású gázok kibocsátása alacsony marad – szükség lehet gátakra, 500 millió és 4,5 milliárd euró közötti becsült költséggel.
Ezek mérnökileg megtervezett töltések, amelyeket általában földből, homokból vagy kőből építenek a tengerpartok vagy folyók mentén, és amelyek védőfalat képeznek az esetleges áradásokkal szemben.
Az is járható út lehet, hogy a lagúnát egy úgynevezett „szupergáttal” (egy széles, megerősített töltéssel) zárják le 0,5 métert meghaladó tengerszint-emelkedés esetén; ez akár 10 méteres tengerszint-emelkedés ellen is védelmet nyújthatna a városnak. Kezdeti költsége azonban meghaladhatja a 30 milliárd eurót.
Végső megoldásként a tanulmány szerint 4,5 métert meghaladó tengerszint-emelkedés esetén – amelyet 2300 utánra vetítenek előre – szükségessé válhat a város, lakói és történelmi nevezetességei átköltöztetése is, akár 100 milliárd eurós költséggel.
A szerzők arra figyelmeztetnek, hogy az olyan nagyszabású beavatkozások, mint az állandó védművek megépítése, 30–50 évig is eltarthatnak, ezért elengedhetetlen az időben megkezdett tervezés.
„Nincs optimális stratégia Velence számára”
„Elemzésünk azt mutatja, hogy nincs optimális stratégia Velence számára” – mondja Robert Nicholls professzor, a Kelet-angliai Egyetem Tyndall Éghajlatváltozás-kutató Központjának munkatársa.
„Bármelyik megközelítést is választjuk, több szempontot kell összehangolnia, köztük a velenceiek jólétét és biztonságát, a gazdasági prosperitást, a lagúna ökoszisztémáinak jövőjét, az örökségvédelem szempontjait, valamint a térség hagyományait és kultúráját.”
Nicholls szerint minden alacsonyan fekvő, lakott tengerparti térségnek fel kell ismernie a tengerszint hosszú távú emelkedésének jelentette kihívást, és „már most el kell kezdenie számba venni az alkalmazkodás következményeit”.
„Velence rendkívül magas kulturális értékét tekintve ezek a költségszámítások nyilvánvalóan nem teljesek, és hosszú távon egyik alkalmazkodási intézkedés sem képes fenntartani a ma ismert Velencét” – teszi hozzá.
Miért emelkedik a tengerszint Velencében?
Velencét már most is veszélyeztetik a nagy tavaszi árapályok, mivel egy sekély tengerparti lagúnában fekszik.
A Royal Museums Greenwich intézmény szerint az évszakos szirokkó szelek is okozhatnak úgynevezett vihardagályokat: az Adriai-tengeren át a lagúnába, majd a város felé terelik a vizet. Ha a magas dagály és a vihardagály egybeesik, az áradás rendkívüli mértékű lehet.
A globális felmelegedés szintén gyorsítja világszerte a tengerszint-emelkedést, részben a gleccserek olvadása, részben pedig a felmelegedő tengervíz hőtágulása miatt.
És mindezt súlyosbítja, hogy Velence felszíne jelenleg évente mintegy 1 millimétert süllyed a természetes talajmozgások következtében. A folyamatot az emberi tevékenység is felgyorsította, például a lagúna alól kitermelt talajvíz. Ez mára azonban tilos.