A francia EU-ügyi miniszter, Benjamin Haddad szerint Európának nem szabad hagynia, hogy nélküle tárgyaljanak az ukrajnai békéről. Ugyanakkor úgy látja, szembe kell nézni a ténnyel, hogy a Kreml nem veszi komolyan ezeket a tárgyalásokat.
Az európaiaknak „fel kell készülniük arra, hogy saját diplomáciai csatornát nyissanak” Moszkva felé, de a „prioritásnak” továbbra is Ukrajna támogatásának és az Oroszországra nehezedő nyomás fokozásának kell lennie – mondta Benjamin Haddad, Franciaország EU-ügyi minisztere az Euronewsnak, miközben az Európai Unió annak lehetőségét mérlegeli, hogy különmegbízottat nevezzen ki a Kremllel folytatandó tárgyalásokra.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A keddi interjúban Haddad úgy fogalmazott, Oroszország „nem vesz részt komolyan a diplomáciában”, és „nem érdekelt sem tűzszünetben, sem békében”, hozzátéve, hogy Moszkva „teret veszít” a harctéren és diplomáciai értelemben is. „Oroszország hosszú ideig abban reménykedett, hogy megoszthatja az európaiakat, és megingathatja az elhatározásunkat. Pont az ellenkezőjét tapasztaltuk” – mondta Haddad.
„Azt látjuk, hogy az európaiak egyre nagyobb szerepet vállalnak, és ők adják a támogatás zömét Ukrajnának. Emellett Oroszország minden fronton veszíti a befolyását a diplomáciában is” – tette hozzá, példaként említve Örményországot, amely hagyományosan Moszkva érdekszférájába tartozott, ám az Ukrajna elleni 2022-es teljes körű invázió óta Európa felé fordult.
Csütörtökön várhatóan napirendre kerül az uniós külügyminiszterek találkozóján, hogy a blokk ismét felvegye-e az ukrajnai orosz invázió kezdetén felfüggesztett párbeszédet Moszkvával, és közvetlen béketárgyalásokba kezdjen.
Emmanuel Macron francia államfő és Giorgia Meloni olasz miniszterelnök kezdetben támogatta az európaiak közvetlen részvételét a tárgyalásokon, mondván, hogy a párbeszéd Vlagyimir Putyin orosz elnökkel „hasznos” lenne.
Az amerikai közvetítéssel zajló tárgyalásokból, amelyek az elmúlt hónapokban holtpontra jutottak, kihagyták az európaiakat, ami aggodalmakat keltett amiatt, hogy Európa jövőbeni biztonságáról az Egyesült Államok tárgyal helyette.
Macron februárban diplomáciai főtanácsadóját, Emmanuel Bonne-t is a Kremlbe küldte tárgyalásokra, ám Szergej Lavrov orosz külügyminiszter elutasította a kezdeményezést.
Haddad nyilatkozataiból azonban arra lehet következtetni, hogy Párizs óvatosabb megközelítést választ, amely közelebb áll a kelet-európai országok álláspontjához, amelyek szkeptikusabban viszonyulnak a Putyinnal folytatott közvetlen tárgyalásokhoz.
Kedden Margus Tsahkna észt külügyminiszter nyomatékosan figyelmeztetett, hogy a közvetlen tárgyalások „semleges közvetítővé” tennék az EU-t, amelytől Moszkva a szankciók enyhítését várná. Közben Edgars Rinkēvičs lett államfő azt mondta, Oroszország PR-játékká próbálna alakítani minden ilyen közeledési kísérletet, és az EU „többé-kevésbé üres kézzel távozna”.
Haddad támogatásáról biztosította Ukrajna uniós csatlakozási törekvéseit is, amelyeket Volodimir Zelenszkij elnök az ország jövőbeni biztonsági garanciáinak egyik kulcselemeként ír le.
Friedrich Merz német kancellár javaslata, amely szerint Kijev „társult” státuszt kapna – például helyet az asztalnál a tanácsi üléseken, de teljes szavazati jog nélkül –, nem aratott osztatlan sikert, miközben Brüsszelben továbbra is azon dolgoznak, hogyan lehetne felgyorsítani az integrációt anélkül, hogy feladnák a szigorú csatlakozási feltételeket.
„Megértem, hogy üzenetet, jelzést kell küldenünk az ukrán lakosságnak arról, hogy azt szeretnénk: idővel Ukrajna az Európai Unió teljes jogú tagja legyen” – mondta Haddad. - „Készen állunk tehát arra is, hogy dolgozzunk azon, miként lehetne (...) még jobbá tenni ezt a fokozatos integrációt. Úgy gondolom, önmagában az is pozitív, ha elindul erről a vita, elindul a párbeszéd.”