Donald Trump amerikai elnöknek a NATO-ból való kilépéssel való fenyegetőzése, valamint az amerikai hadsereg költséges iráni háborúja meggyengítették a katonai szövetséget Ivo Daalder volt amerikai NATO-nagykövet szerint.
Daalder szerint a a NATO eddigi "legsúlyosabb válságát" idézte elő a Trump-féle fenyegetőzés, és az, hogy az európai NATO-országok elutasították az Irán elleni hadbalépést.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
"Az elmúlt hat hét rendkívül káros volt a NATO számára – összegezte a volt NATO-nagykövet, hozzátéve, hogy szerinte – egy olyan, megosztott NATO-t látunk, ami a Szovjetunió, majd Oroszország célja volt 80 éven át."
Daalder szerint Trump arra utaló kijelentései, hogy az Egyesült Államok adott esetben nem védi meg a NATO-szövetségeseket Oroszország vagy más ellenfelek jövőbeli katonai agressziójával szemben, destabilizálták a szövetséget és megingatták a globális rendet.
A volt NATO-nagykövet hozzátette, hogy az Irán elleni hathetes háború kimerítette az amerikai katonai erőforrásokat, mivel rengeteg rakétát lőttek ki.
"A jelenlegi NATO tényleg hadilábon áll, és amikor Trump a kilépéssel és a védelem elhagyásával fenyegetőzik, akkor Moszkva felől nézve ez egy jó alkalom tesztelni a szövetséget" - mondta Daalder, megjegyezve, hogy Pekingből nézve ez hasonlóan jó tesztidőszak Tajvan felé tekintve, hiszen az amerikai katonai képességek nagy része a Közel-Keleten állomásozik.
Daalder, aki 2009 és 2013 között Barack Obama korábbi elnök alatt amerikai nagykövetként szolgált, az USA és Irán közötti háborút "történelmi méretű stratégiai baklövésnek" nevezte.
"Az amerikai katonai képességek nagy részét erre a háborúra fordították, ami történelmi méretű stratégiai baklövésnek bizonyult" - mondta.
A NATO főtitkára, Mark Rutte éppen Washingtonban tartózkodik, ahol egy sor megbeszélést folytat többek között Trumppal, Marco Rubio külügyminiszterrel, valamint Pete Hegseth védelmi miniszterrel. Rutte várhatóan megpróbálja majd enyhíteni az Egyesült Államok és európai szövetségesei között kialakult ellenségeskedést.
Eközben Daalderék úgy vélik, hogy - látszólag - Irán tartja a "fölényt" a kedden megtárgyalt tűzszünet feltételeivel kapcsolatban, hogy elkerüljék a teljes "civilizációs pusztulást".
Megállapodás született a Hormuzi-szoroson áthaladó nemzetközi hajóutak újbóli megnyitásáról, a hírek szerint azonban az átkelni szándékozó hajóknak engedélyt kell kérniük az iráni fegyveres erőktől.
Irán az Egyesült Államok és Izrael elleni megtorlás részeként "túszul ejtette" a tengerszorost. A szoros tényleges lezárása a gáz és az olaj árának ugrásszerű növekedését, valamint világszerte jelentős gazdasági bizonytalanságot okozott.
Egyelőre nem világos, hogy a szoros hogyan lesz biztosítva a nemzetközi hajózás számára, beleértve az Öböl menti olaj- és gázszállítmányok áthaladását is.
"A Hormuzi-szoros már a bombázás előtt is nyitva volt" - mondta Daalder.
"Most már hajók mehetnek át rajta. Nem tudjuk, hogy hányan. Nem tudjuk, hogy mikor. Nem tudjuk, hogy hol. Mindenesetre az irániak azt állítják, hogy fenntartják az ellenőrzést" - mondta.
"Ez egy hatalmas változás Irán javára és nemcsak az Egyesült Államok és Izrael kárára" - mondta.