Newsletter Hírlevél Events Események Podcasts Videók Africanews
Loader
Hirdetés

Az iráni atomprogram vezetője közölte, hogy Irán nem fogja vissza az urándúsítást

Egy technikus dolgozik az uránátalakító létesítményben Iszfahán városának külterületén, 2007. február 3.
Egy technikus dolgozik az uránátalakító létesítményben Iszfahán városának külterületén, 2007. február 3. Szerzői jogok  AP Photo
Szerzői jogok AP Photo
Írta: Gavin Blackburn & Tamas Fencsik
Közzétéve:
Megosztás Kommentek
Megosztás Close Button

Márpedig ez egy kritikus pontja lehet a pénteken kezdődő amerikai-iráni béketárgyalásoknak. Az iráni atomprogramot húsz éve figyeli éles szemmel a Nyugat.

Az iráni atomenergia-ügynökség vezetője csütörtökön közölte, hogy Teherán nem fogja vissza az ország urándúsítási programját, bármennyire is szeretné azt az Egyesült Államok és Izrael. "Ellenségeinknek az iráni dúsítási program korlátozására vonatkozó követelései csupán kívánságok, melyeket kénytelenek lesznek elfelejteni" - idézte Mohammad Eslamit az iráni ISNA hírügynökség. Eslami nyilatkozata előre vetíti, hogy az Egyesült Államoknak milyen hozzáállásra kell számítania Teherán részéről a pénteken kezdődő béketárgyalásokon Pakisztánban. "Ellenségeink összeesküvése, akciói, és ez a brutális háború sem vezetett eredményre. Most a tárgyalásokon keresztül próbálnak valamit elérni" - mondta Eslami.

HIRDETÉS
HIRDETÉS
A natanzi urándúsító
A natanzi urándúsító AP Photo

Az urándúsítás kérdése több mint két évtizede központi kérdés Iránnal kapcsolatban, ugyanis nyugati országok sora vádolja azzal Teheránt, hogy atomfegyvert akar építeni. Irán eközben rendre kitart amellett, hogy nukleáris programja békés, és kizárólag polgári célokat szolgál, noha ennek ellentmondanak egyes jelentések, miszerint Iránnak volt 60 százalékosra dúsított uránja (az atombombához legalább 85 százalékos dúsítású kell), miközben egy atomerőműhöz elég 3-4 százalékosra dúsítani az anyagot.

Donald Trump amerikai elnök ragaszkodik azon kijelentéséhez, hogy a háborút követően "Irán nem fog uránt dúsítani", és a február 28-án indított háborút eleve azzal indokolta, hogy Irán atomfegyverek építésére törekszik – állítását az ENSZ nukleáris megfigyelő szerve nem támasztotta alá. A háborút megelőzően az amerikai és az iráni delegáció napokig tárgyalt Svájcban Irán atomprogramjáról, de nem jutottak dúlőre.

A tavaly júniusi 12 napos háború során Izrael és az Egyesült Államok súlyos csapást mért Irán atomlétesítményeire, Trump pedig egyenesen azt állította, hogy megsemmisítették Teherán urándúsításhoz szükséges képességeit. Irán ezt a kijelentést tagadta, és azóta sem derült ki, hogy hova lett több száz kilogramm magasan dúsított uránjuk. Egyes feltételezések szerint a dúsított anyag a lebombázott helyszínek romjai alatt van, Trump pedig egy posztjában felvetette, hogy Irán és az Egyesült Államok közösen ássák ki, és távolítsák el az összes mélyen eltemetett nukleáris anyagot.

További források • AFP

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
Megosztás Kommentek

kapcsolódó cikkek

Nukleáris létesítményeket ért légicsapás Irán középső részén

Ködös jövő: az atomhatalmak a nukleáris arzenáljuk növelésére készülnek

Szemben a szankciókkal: orosz nagyvállalattal akar nukleáris fűtőelemeket építtetni egy német cég