A legfrissebb közvélemény-kutatás szerint Ursula von der Leyen nem rendelkezik erős támogatottsággal Lengyelországban. A megkérdezettek több mint fele negatívan ítéli meg tevékenységét, míg pozitív véleményt a válaszadók jóval kisebb hányada fogalmazott meg.
Az IBRiS stúdió által végzett felmérés adatai szerint a válaszadók mintegy harmada pozitívan vélekedik az Európai Bizottság vezetőjéről, míg több mint felének negatív a véleménye. A megkérdezettek kis százaléka nem nyilvánított véleményt, vagy nem ismeri ezt a számot.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Ezek az eredmények a kritikus értékelések egyértelmű túlsúlyát mutatják, és arra utalnak, hogy az EB elnökének megítélése Lengyelországban továbbra is rendkívül problematikus.
A szakértők hangsúlyozzák, hogy az EB elnökéről alkotott negatív vélemények nem feltétlenül jelentenek ellenállást magával az Európai Unióval szemben. Éppen ellenkezőleg, a lengyelek többsége még mindig támogatja az ország közösségi tagságát.
Robert Alberski, a Wrocławi Egyetem Politikatudományi Intézetének professzora szerint Ursula von der Leyen lengyelországi negatív megítélése nagyrészt az uniós politikával kapcsolatos kritikáknak köszönhető, nem pedig az EB elnök személyének.
"Von der Leyen asszony annak a megtestesítője, amit a jobboldali politikai szcéna narratívájában a brüsszeli eurobürokráciaként ábrázolnak. Ráadásul az a tény, hogy német, beleillik abba az üzenetbe, hogy az EU Lengyelország szuverenitásának korlátozását szolgálja" - magyarázza a szakértő az Euronewsnak adott interjújában.
Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a lengyelek többsége még mindig nem akarja elhagyni az EU-t, bár az európai intézményekkel szembeni kritikus érzelmek egyre erősödnek. "Egyelőre ezek a szkeptikusok azt mondják: lehet, hogy az Unió nem tökéletes, de maradunk, mert az előnyök nagyobbak, mint a költségek. Ha azonban ez a narratíva évekig folytatódik, könnyen megváltozhat a közvélemény hozzáállása" - figyelmeztet Alberski professzor.
Mi befolyásolja a negatív képet?
Az EB elnökének lengyelországi megítélését több fontos tényező befolyásolja. A leggyakrabban említettek között szerepelnek a vitatott uniós politikák, például az éghajlatvédelmi intézkedések vagy a gazdasági szabályozás.
Jó példa erre a lengyelek hozzáállása az ETS kibocsátáskereskedelmi rendszerhez: a megkérdezettek több mint fele a kilépés mellett van, ami az EU klímapolitikájának egyes részeivel szembeni szkepticizmusra utal.
Ezek az érzelmek közvetlenül befolyásolhatják az Európai Bizottság és elnökének megítélését, amely az ilyen ellentmondásos intézkedések végrehajtásával kapcsolatos.
Ursula von der Leyen megítélése nagymértékben függ a válaszadók politikai nézeteitől.
Sok más politikai felméréshez hasonlóan a vélemények egyértelműen polarizálódnak, a különböző pártok támogatói másként ítélik meg az Európai Unió és vezetői intézkedéseit.
Ez azt jelenti, hogy a felmérés eredménye nem csupán egy személy értékelése, hanem tükrözi a lengyel társadalomban meglévő szélesebb körű megosztottságot.
"A lengyelek mindenekelőtt az EU politikáját bírálják, nem pedig Ursula von der Leyen személyét. A felmérések azt mutatják, hogy a társadalom nagy része nem érti, hogyan működnek az európai intézmények és milyen döntéseket hoz a Bizottság elnöke. Ez természetesen azt jelenti, hogy személyéről is rossz véleménnyel vannak - sokak számára ő egyszerűen csak egy köztisztviselő, akinek a tetteit nem túl könnyű megérteni". - teszi hozzá a szakértő.
Nem csak a lengyelek kritizálják az EB vezetőjét - 2025-ös közvélemény-kutatási eredmények
Az Európai Bizottság munkájáról és elnökéről alkotott véleményt más uniós országokban is megkérdezték, és az eredmények azt mutatják, hogy a Brüsszellel és Ursula von der Leyennel szembeni hangulat nem egységes az EU-ban.
Az Ipsos által az Euronews megbízásából 18 országban végzett 2025 júniusi felmérés azt mutatja, hogy mindössze három országban - Portugáliában, Dániában és Spanyolországban - viszonyult a válaszadók többsége pozitívan az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság munkájához. A többi országban a vélemények inkább kritikusak voltak, vagy a megkérdezettek jelentős százaléka nem nyilvánított véleményt, ami a közvélemény bizonyos fokú távolságtartását mutatja az uniós intézményektől és vezetőjétől.
Egy 2025 júliusában az öt legnagyobb uniós országra - Franciaországra, Németországra, Olaszországra, Spanyolországra és Lengyelországra - kiterjedő felmérésből az is kiderült, hogy a megkérdezettek több mint fele úgy vélte: von der Leyen nem tudta megvédeni az Unió érdekeit az Egyesült Államokkal kötendő jelentős kereskedelmi megállapodásról folytatott tárgyalások során, sőt egyes válaszadók még a lemondását is szorgalmazták. Ezek az eredmények azt jelzik, hogy egyes nagy tagállamokban egyre nagyobb a neheztelés a Bizottság elnökével szemben.
Lengyelországhoz hasonlóan számos uniós országban uralkodnak kritikus vélemények az Európai Bizottság és elnökének működésével kapcsolatban, ami azt mutatja, hogy az intézmény imázsával kapcsolatos kihívások egész Európára kiterjednek.
Figyelmeztető jel Brüsszel számára
A szakértők rámutatnak, hogy a negatív értékelések túlsúlya figyelmeztető jel lehet az uniós intézmények számára. A tevékenységükbe vetett bizalom csökkenése, még ha nem is befolyásolja közvetlenül Lengyelország uniós tagságának támogatását, a jövőben akadályozhatja a közös politikák végrehajtását.
Ugyanakkor a felmérés eredményei azt mutatják, hogy az európai szinten hozott döntések kommunikációjának és magyarázatának módja kulcsfontosságú szerepet játszik. Az intézkedések tisztázatlansága és érthetetlensége növekvő szkepticizmust táplál a társadalomban.
Emlékeztetőül: 2026 januárjában az Európai Parlament elutasította az Ursula von der Leyen elleni bizalmatlansági indítványt. Az európai parlamenti képviselők többsége ellenezte a kezdeményezést, lehetővé téve az EB elnökének, hogy megtartsa pozícióját, annak ellenére, hogy többek között a kereskedelmi tárgyalások kudarcával és a mezőgazdasági termelők érdekei védelmének elmulasztásával vádolták.