„Ez is azt mutatja, hogy a határokon és a kontinenseken át is összekapcsolódunk” – mondja Mark Parrington, a Copernicus program kutatója.
Ha Spanyolországban, Portugáliában vagy Franciaországban él, érdemes lehet halasztani az autómosást.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Jelenleg hatalmas szaharai porfelhő vonul át a Földközi-tenger térségén Nyugat-Európa felé, narancsszínű naplementéket, fátyolos látóhatárt és finom sivatagi porréteget hozva magával, amely mindent beborít a szélvédőktől a napelemekig.
A Copernicus Légkörfigyelő Szolgálat (CAMS) legfrissebb előrejelzései szerint a porfelhő a következő napokban észak felé vonul, jelentősen rontva a levegő minőségét az Ibériai-félsziget nagy részén, mielőtt elérné akár az Egyesült Királyságot és Skandináviát is.
Ezek a szemcsék a Szaharából emelkedtek a levegőbe, és több ezer kilométert tettek meg Európáig. „Ez is azt mutatja, hogy a légkör összetétele révén határokon és földrészeken át is össze vagyunk kapcsolva” – mondja Mark Parrington, a CAMS vezető tudósa.
Milyen egészségügyi kockázatot jelent a PM10-por?
Bár a por látványos, szépia árnyalatú fotókat eredményez, egyúttal egy néma egészségügyi kockázatot is hordoz. A nemzeti meteorológiai szolgálatok – köztük a spanyol AEMET, a portugál IPMA és a Météo-France – figyelmeztetéseket adtak ki a romló levegőminőség miatt.
Szaharai poresemény idején elsősorban a PM10 jelenti a gondot, vagyis a 10 mikrométernél kisebb átmérőjű részecskék. Ezek viszonylag durva szemcsék, mégis elég kicsik ahhoz, hogy bejussanak a tüdőbe, ahol irritálhatják a légutakat, súlyosbíthatják az asztmát, és különösen veszélyesek lehetnek az idősekre és a kisgyermekekre.
Ha egy európai városban él, valószínűleg inkább a PM2.5-tel összefüggő szennyezést ismeri, amely jóval finomabb szemcsékből áll, és főként kipufogógázokból, ipari folyamatokból és faégetésből származik. Mivel a PM2.5 részecskék kisebbek, mélyebbre hatolhatnak a tüdőben, sőt a véráramba is bejuthatnak.
A szaharai por alapvetően a nagyobb, PM10-es ásványi részecskékből áll, de az ilyen események idején a részecskék puszta mennyisége miatt a szennyezettség egyes térségekben messze a WHO által meghatározott biztonsági határértékek fölé ugorhat.
A klímaváltozás okolható a por miatti légszennyezésért?
A szaharai porfelhők gyakran kerülnek a hírek élére, és bár a forró, poros környezetekre emlékeztetnek, óvatosnak kell lenni, amikor a bolygó felmelegedésével hozzuk őket összefüggésbe.
Parrington szerint a tudományos kép még nem tiszta. „Nincs pontos elképzelésünk arról, hogy a sivatagosodás pontosan hogyan befolyásolja a porforrásokat” – magyarázza, utalva a Szahara sivatag dél felé történő terjeszkedésére, amelyet a klímaváltozás és az emberi tevékenység hajt.
Parrington rámutat, hogy a por jelentős része olyan meghatározott gócpontokból származik, mint például a Csádban található Bodélé-mélyföld, ahol a por elég könnyű ahhoz, hogy bizonyos légnyomási viszonyok mellett a légkör magasabb rétegeibe emelkedjen. A magasabb hőmérséklet, az aszály és az erőteljes párolgás alacsonyabb talajnedvességhez vezet, és ha mindezt rossz földhasználattal párosítjuk, az kedvez a gyakoribb homok- és porviharoknak.
Emellett vannak olyan feltételezések is, hogy a klímaváltozás hatásaihoz köthető légköri áramlási változások növelhetik az Európát elérő szaharai porviharok gyakoriságát.
A kutatók ennek ellenére óvatosak azzal, hogy közvetlen kapcsolatot vonjanak a két jelenség között, mivel nincs elegendő múltbeli adat egy egyértelmű jel kimutatásához. „Tudomásom szerint nincsenek olyan egyértelmű tanulmányok, amelyek megmutatnák, hogy a sivatagosodás, az erdőirtás és más tényezők miként befolyásolják az ásványi por mennyiségét a légkörben, ezért úgy gondolom, hogy ez a kérdés még mindig eléggé nyitott” – mondja Parrington az Euronews Greennek.
Mi várható a hét további részében?
Ahogy a porfelhő átvonul, az érintett térségekben élők azt tapasztalhatják, hogy az eső a porszemcsékkel keveredve jellegzetes, maszatos lerakódást hagy maga után a felületeken, miután a víz elpárolog.
Az egészségügyi hatóságok azt javasolják, hogy a leginkább érintett területeken az emberek kerüljék a megerőltető szabadtéri testmozgást, amíg a ködös, poros levegő megmarad.
Mások számára viszont itt az alkalom elővenni a fényképezőgépet, és megörökíteni néhány „marsias” hangulatú naplementét, amikor a por a lemenő nap fényét élénk narancs és vörös árnyalatokra szórja szét.
A szaharai porfelhőt is ábrázoló globális aeroszol-előrejelzést a CAMS-től ezen a linken (forrás: angol) lehet megtekinteni.