Az izraeli kormány megosztott az ügyben, a Hezbollah pedig késik a beleegyezéssel.
Több megfigyelő szerint a libanoni konfliktus rendezése teljes mértékben és kizárólag Donald Trump akarata szerint zajlik, de ennek több körülmény is ellent mond.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Elsősorban az izraeli kabineten belüli eltérő és egymást kizáró álláspontokat kell említeni, mivel a szélsőjobboldal nem csupán elutasítja a megegyezést a Hezbollahhal, hanem egyenesen erősebb katonai lépéseket sürget, míg a mérsékelt koalíciós csoport támogatja a fegyverszünetet.
Netanjahu a Hezbollah-ról szóló megállapodást a biztonsági kabinet elé terjeszti, ha létrejön egy megállapodás – közölte a kormányfő a miniszterekkel. Ben-Gvir, Eli Cohen és más miniszterek szigorúbb intézkedéseket támogatnak a Hezbollahhal szemben, míg Smotrich pénzügyminiszter azzal érvelt, hogy a jelenlegi körülmények között a tűzszünet nagy poitikai sikert jelentene.
Itamar Ben-Gvir (Otzma Jehudit párt) nemzetbiztonsági miniszter felszólította Netanjahut, hogy mutassa be az „északi valóságot” Donald Trump amerikai elnöknek, egyben arra ösztönzi a miniszterelnököt, hogy fokozza a harcokat Libanonban.
„Menj el az Egyesült Államokba, vidd magaddal a gyerekeket Kiryat Shmonából és Metulából. Mondd meg Trumpnak: szeretünk téged, de válaszolnunk kell és lecsapnunk a Hezbollah terroristáinak gyenge pontjaira Dahiyehben«” – mondta, utalva Bejrút egyik külvárosára, ahol a terrorszervezet központja található. Szükség van egy katonai manőverre, tette hozzá.
Eli Cohen, Likud-párti energiaügyi miniszter azt mondta, hogy „el kell mondanunk magunknak az igazat”, hozzátéve, hogy „egy normális ország már szétzúzta volna” a Hezbollah-t.
A Hezbollah sem akar tűzszünetet
A Hezbollah határozottan elutasította az Egyesült Államok által közvetített tűzszüneti megállapodást, amelyet az izraeli és a libanoni kormány korábban Washingtonban már elfogadott. A terrorszervezet az egyezséget "megadásnak" és megalázónak minősítette.
Az amerikai támogatású egyezség értelmében a tűzszünet feltétele a harcok teljes leállítása és a Hezbollah fegyveres csoportjainak visszavonása a dél-libanoni határról. A megállapodás "kísérleti biztonsági zónák" létrehozását is tartalmazza, amelyeket kizárólag a libanoni hadsereg ellenőrizne.
Náim Kászem, a Hezbollah vezetője bejelentette: nem fogadnak el részleges tűzszünetet, és a javaslatot egyenesen a libanoni nép egy része megsemmisítésére irányuló „útitervnek” nevezte. A szervezet követelése egy teljes és átfogó tűzszünet és az izraeli csapatok teljes kivonása Libanonból.
Ze'ev Elkin izraeli miniszter szerint „várhatunk még egy kicsit, de válaszolnunk kell”, vagyis katonai lépéseket is figyelembe kell venni. Orit Strock nemzeti missziós miniszter a „határ megváltoztatására szólított fel – ebbe az irányba kell elmozdulnunk”, utalva arra, hogy támogatja a Libanonba való mélyebb behatolást.
Jichák Wasserlauf miniszter megjegyezte, hogy fia a tűzszünetről kérdezte, mire ő azt válaszolta: „Ebédszünetben eszel – tűzszünet alatt lövöldözöl.”
Ezzel szemben Bezalel Smotrich pénzügyminiszter és más mérsékelt kormánytagok más álláspontot képviselnek, azzal érvelve, hogy „a tűzszünet ezen korlátozások mellett is hatalmas eredmény lenne”.
A katonai megoldások soha nem hoznak békét Észak-Izraelbe
Joseph Aoun libanoni elnök a CNN Christiane Amanpourjának adott interjújában megkérdezte az izraeli embereket, hogy „valóban örökös háborúban” akarnak-e élni, hozzátéve, hogy az Izrael és Libanon közötti ellenségeskedésnek „örökre” véget kell vetni.
Libanon és Izrael technikailag hadiállapotban áll Izrael 1948-as megalakulása óta. A legutóbbi konfliktus azután kezdődött, hogy a Hezbollah rakétákat lőtt izraeli városokra válaszul az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni támadására, amelyben meghalt az Iráni Iszlám Köztársaság legfelsőbb vezetője, Ali Khamenei ajatollah és magas rangú katonai parancsnokai.