Németországban és szerte Európában számos alvó sejt aktivizálhatja magát. Olyanok, akik a papi rezsimhez és az Iráni Forradalmi Gárdához kőtődnek.
Az iráni háború a Nyugat számára is biztonsági következményekkel jár. Ali Hámenei iráni ajatollah halála után a papi rezsim március 1-jén fatvát bocsátott ki "minden muszlim számára" és vallási kötelességként írta elő, hogy megbosszulják a mártírnak titulált Hámenei halálát. A fatva egy vallásjogi döntés, és azokra nézve kötelező érvényű, akik elismerik a fatvát kiadó személy vallási tekintélyét. Nasszer Makarem Shirazi iráni nagyajatollah a kihirdetett fatva esetében hangsúlyozta, hogy a "bűncselekmény fő elkövetői" az Egyesült Államok és Izrael.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az említett fatva felhívást jelent az egész Nyugatot érintő támadásokra, ebből a szempontból pedig Németországon a fókusz, mivel az ország a teheráni rezsim és az Iráni Forradalmi Gárda (IRGC) hálózatainak egyik európai központja. Heiko Heinisch iszlámkutató az Euronewsnak azt mondta, hogy viszonylag magasra becsüli a spontán támadások kockázatát, és valószínűnek tartja, hogy egy-egy alvó sejt aktivizálja magát. Nicolas Stockhammer osztrák terrorizmuskutató szintén figyelmeztet, ő azt mondja, hogy a papi rezsim fatvája felhívás a meglévő hálózatok, a szimpatizánsok és hibrid szereplők számára is, és megvan a veszélye a szervezett támadásnak, illetve annak is, hogy maguktól radikalizálódott egyének is lecsapnak.
A Német Szövetségi Rendőrszakszervezet vezetője, Heiko Teggatz az Euronewsnak nyilatkozva elmondta, hogy szerinte nem zárható ki, hogy Irán a világ minden tájára embereket küld, hogy terrortámadásokat hajtsanak végre izraeli és amerikai létesítmények ellen.
A német hatóságok mellett az amerikaiak is éberek, és az alvó sejtek aktivizálódásának fokozott veszélyére figyelmeztetnek. Az elmúlt napokban már történtek támadások az Egyesült Államokban és Kanadában is, de a pontos indítékok egyelőre tisztázatlanok.
- Kanadában egy iráni disszidens által vezetett bokszterem volt a célpontja egy lövöldözésnek,
- egy texasi bárban pedig fegyveres támadás történt. A feltételezett elkövető egy 53 éves szenegáli férfi volt, akinek a pólóján az iráni zászló, illetve egy "Allah tulajdona" felirat díszelgett, az autójában pedig a Korán egy példányát találták. A New York Post beszámolója szerint az FBI potenciális terrorcselekményként vizsgálja az esetet.
Az iráni terrorsejtek "főként Európában aktivizálódnak"
Stockhammer szerint a rezsimhez lojális, meglévő hálózatokat Nyugaton aktivizálja Irán. Úgy véli, hogy "a helyzet eszkalálódhat, és lehetséges, hogy ezek a sejtek a Teheránra nehezedő nyomás növekedésével a terrorista eszközök felé fordulnak." Közölte, hogy a lehetőségek Németországban régóta adottak, mivel "a Forradalmi Gárda és az iráni titkosszolgálat meglévő rendszerei Észak-Rajna-Vesztfáliában és Bajorországban rendelkeznek azzal a potenciállal, hogy támadási terveket kreáljanak, vagy végre is hajtsanak egy támadást." Megjegyzendő, hogy Irán mellett az Irán-proxyként is ismert Hezbollah és a Hamász terrorszervezetek sejtjei Európában is fenyegetést jelenthetnek. A fentebb is idézett Heinisch emlékeztet, hogy 1979 óta "több mint 100, Iránnak tulajdonítható végrehajtott vagy meghiúsított támadás történt Európában." A szakértő hozzátette, hogy "a brit szolgálatok 2024 végi jelentése szerint 2022 januárja óta húsz iráni sejt által szervezett támadási kísérlet volt az Egyesült Királyságban, ami évente hetet jelent." Heinisch úgy véli, hogy ez az adat igazolja, hogy a hálózatok működőképesek.
A német szövetségi belügyminisztérium az Euronewsnak azt mondta, hogy a hatóságok "folyamatosan figyelik a fenyegetettség szintjét, magas készültségben vannak, és szükség szerint kiigazítják a megfelelő védelmi intézkedéseket." A Szövetségi Bűnügyi Hivatal helyzetjelentésekkel támogatja a szövetségi államokat, a kormány pedig szorosan követi a közel-keleti fejleményeket.
Európában és Németországban az iráni kormánynak és az Iráni Forradalmi Gárdának (IRGC) is kiépített hálózata van. A sejtek kém- és propagandatevékenységet végeznek, terrorcselekményeket terveznek, és jórészt az iráni hírszerzésnek és az IRGC-nek jelentenek, és persze ezek parancsait hajtják végre. Célpontjaik között lehetnek száműzött irániak, zsidó intézmények, Izrael-barát csoportok és az iráni rezsim kritikusai. Emlékezetes eset, amikor 2022-ben Babak J. az IRGC megbízásából Molotov-koktélt dobott a bochumi zsinagógára. Ugyanebben az évben lövéseket adtak le egy esseni rabbi házára, szintén az IRGC megbízásából. A bűncselekményt szervezett bűnbandákkal közösen tervelték ki.
Tartományi szinten is fokozott figyelem
Az Euronews megkeresésére az észak-rajna-vesztfáliai belügyminisztérium közölte, hogy jelenleg "nincsenek olyan megállapítások vagy jelek", amelyek konkrét fenyegetést jelentenek, de a helyzet gyorsan változhat. Herbert Reul belügyminiszter közölte, hogy feszesen követik a helyzetet, és azonnal reagálnak, ha kell. Hozzátette, hogy a minisztérium különösen érzékeny a helyzetre, és hangsúlyozta, hogy "a nemzetközi konfliktusok nem állnak meg az országhatároknál."
Joachim Herrmann bajorországi belügyminiszter az Euronewsnak elmondta, hogy jelenleg "jelenleg nincs konkrét bizonyítékunk fenyegetésre", de a biztonsági hatóságok figyelemmel kísérik a fejleményeket, szoros párbeszédet folytatnak a szövetségi, a tartományi és a helyi hatóságokkal. Hozzátette, hogy "a zsidó emberek és más, potenciálisan veszélyeztetett személyek védelme elsődleges prioritást élvez."
A radikális sejtek Hamburgban erősek, a város a rezsimpárti mecsetek és a toborzás központja volt, míg 2024-ben be nem tiltottak számos radikális iszlám egyesületet. 2025-ben letartóztattak egy dán állampolgárt, aki németországi célpontok után kémkedett az iráni rezsim számára.
A rendőrszakszervezet követelései: a kormánynak fel kell függesztenie a migránsprogramokat
Heiko Teggatz, a rendőrszakszervezet tagja cselekvésre szólítja fel a politikusokat, szerinte "minden eddiginél éberebbnek kell lennünk a belpolitikában." Úgy véli, hogy Irán bármikor küldhet menekültnek álcázott terroristákat Európába és Németországba. "Nem szabad több olyan embert beengednünk az országba, akinek a személyazonossága nem tisztázott, és különösen nagy figyelemmel kell kísérnünk azokat, akik már itt vannak" - mondta Teggatz.
Teggatz követelte, hogy a német kormány azonnal függesszen fel minden olyan befogadási programot, melyben a civil szervezetek részt vesznek az emberek kiválasztásában. "Konkrétan Afganisztánra, Dél-Szudánra és Gázára gondolok" - mondta a szakszervezetis, hozzátéve, hogy szerint Európa külső határain "a helyzet függvényében szigorítani kellene a beutazási feltételeket."
"Németország már csak reménykedhet"
Ha Heiko Heinisch iszlamizmus-szakértőnek igaza van, akkor Németország a politikai kudarcok láttán "csak reménykedhet", a kutató szerint korábban kellett volna reagálni az iráni fenyegetésre. "A Forradalmi Gárdát terrorlistára kellett volna tenniük, és be kellett volna záratniuk a papi rezsimhez, az IRGC-hez vagy a Hezbollahhoz kapcsolódó mecseteket" – summázza Heinisch, emlékeztetve, hogy Irán 1979 óta folytat terrorista tevékenységet Európában, de ez soha nem járt következményekkel, sőt egyes európai kormányok üzletelnek Teheránnal, ami szerinte súlyos hibának bizonyult.
Heinisch szerint "a jelenlegi helyzetben csak remélni tudjuk, hogy a biztonsági hatóságok tudják, hogy kikre kell figyelniük, és hogy a támadási terveket időben felfedezik, valamint hogy a baráti hírszerző szolgálatok, például az izraeli vagy az amerikai szolgálatok továbbra is időben figyelmeztetnek bennünket."
A hamburgi iszlám központ bezárása után is számos olyan mecset van Európában, amely közvetlenül az iráni rezsim ellenőrzése alatt áll.