A legfőbb papi vezető kiválasztása sürgető, mert a hatalmi struktúra egészének ő a sarokköve, egyben a politikai és katonai stratégia meghatározója.
Frissítés: Qum városában lebombázták azt az épületet, ahol a döntéshozók ülésezni szoktak. A támadás az utódról szóló szavazás közben történt, hivatalosan még nem megerősített hírek szerint.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Ilyen választásra eddig csak egyszer került sor, amikor az elhunyt alapító Ruhollah Khomeini helyét Ali Khamenei foglalta el. Mivel múlt szombaton ő is halálát lelete, az utód mielőbbi megválasztása rendkívül fontos.
A sürgősséget az is indokolja, hogy eközben amerikai-izraeli koordinált hadművelet folyik az ország ellen, ahol a főpap egyben a fegyveres erők főparancsnoka is. Amíg a személyéről nem születik döntés, csak az alárendelt katonai vezetők intézkedhetnek, de az ő soraikat is megtizedelték a légicsapások, és a köztük lévő koordináció is nehézkes. Szakértők szerint emiatt Irán jelenleg napi 3-9 rakéta kilövésére képes, a drónokon túl.
A Reuters több forrásból is úgy értesült, hogy a hétvégén előtérbe került az alapító unokájának személye, mert rajta kívül nem nagyon látszik más lehetséges szereplő, akiben a klérus, a Gárda és az állami bürokrácia meg tud egyezni. Ez természetesen nem végleges, de nagyon esélyes lehetőség. Ezt erősíti, hogy a megölt Khamenei ajatollah fiának, Mojtabának a hollétéről vagy haláláról jelenleg nincs megbízható információ, és arról sem, hogy jelentkezik-e a poszt betöltésére.
Mint korábban megírtuk, az utód végleges kiválasztásának kulcsa a Szakértők Tanácsának kezében van, amely a vallási szempontokat teszi az első helyre, de nem mellőzheti teljesen a katonai és a világi szempontokat sem, így például a nép általi ismertséget és elfogadottságot.
Haszán Khomeinit "félutas" szereplőnek tartják, akik egyes reformokra nyitott, de keményen védi a teokratikus rendszer megőrzését is. A néhai ajatollah 15 unokája közül a legfeltűnőbb személy, akit viszonylag mérsékeltnek tartanak az iráni klerikális vezetésen belül. Szoros kapcsolatokat ápol a reformistákkal, köztük Mohammed Khatami és Haszán Róháni volt elnökökkel, akik hivatali idejük alatt mindketten a Nyugattal való együttműködés politikáját folytatták.
Az 53 éves Khomeini szimbolikusan fontos szerepet tölt be a közéletben, mivel ő az őrzője nagyapja mauzóleumának Dél-Teheránban, de soha nem vállalt kormányzati szerepet. Néhány reformer sürgette, hogy induljon az elnöki posztért 2012-ben, de ő ezt elutasította.
Folyékonyan beszél arabul és angolul, és az ország első számú futballdrukkereként is ismerik.
Az nem is kérdés, hogy Haszán maradéktalanul hűséges a sah megbuktatása után a nagyapja által létrehozott Iszlám Köztársasághoz (1979), de többször is sürgette a reformokat, és hangot adott a hatóságokkal szembeni ellenvéleményének.
2021-ben bírálta az Őrök Tanácsát, az elnökjelöltek átvilágításáért felelős, amiért az megtiltott reformista jelöltek indulását. Ez a szigor vezetett a keményvonalas Ebrahim Raiszi győzelméhez, aki 2024-ben egy helikopter-balesetben vesztette életét.
Haszán feltűnő szerepet játszott, amikor követelte az elszámoltathatóságot azután, hogy Mahsa Amini, egy fiatal iráni nő 2022-ben meghalt az erkölcsrendőrség őrizetében. „A hatóságoknak átláthatóan és pontosan kell számot adniuk arról, hogy mi történt ezzel a 22 éves lánnyal az útmutatás és oktatás ürügyén” – mondta akkor, de bírálta is egyben a Khamenei ellen skandáló tüntetőket.
A jelenlegi belső konfliktus kirobbanásakor, decemberben és januárban is a hatalom mögé állt, azzal vádolva a lázadókat, hogy Izraelt szolgálják.
Egyik közeli barátja progresszív teológusként jellemezte őt, különösen a zene, a nők jogai, az öltözködési szigor és a társadalmi szabadság terén. Követi a közösségi média trendjeit, és ugyanúgy érdekli a nyugati filozófia, mint az iszlám gondolkodás. Felesége, Szajjeda Fátima egy ajatollah lánya, és négy gyermekük van.
Khomeini támogatta a Róhani-kormányt, amely a 2015-ös a JCPOA nukleáris megállapodásról tárgyalt, amely enyhítette a szankciókat a nukleáris program korlátozásáért cserébe – egészen addig, amíg Donald Trump amerikai elnök 2018-ban fel nem bontotta azt. Többször és nyíltan beszélt az irániak gazdasági nehézségeiről az atomprogram miatt kivetett szankciók évek óta.
Egy évtizeddel ezelőtt indulni akart a Szakértői Gyűlés választásán, amely a Legfelsőbb Vezető kiválasztásáért felelős testület, de végül alkalmatlannak találták. Khomeini a hojatoleszlam klerikális rangot tölti be, amely a cím az alacsonyabb rangú mulla és a legmagasabb rangú ajatollah között helyezkedik el.
2008-ban széles körben úgy tekintettek rá, mint aki kritizálja az iráni befolyásos Iszlám Forradalmi Gárdát (IRGC), amikor egy interjúban azt mondta, hogy azoknak, akik hűséget vallanak nagyapja örökségéhez, követniük kell a parancsát, miszerint a hadseregnek távol kell maradnia a politikától. Ennek ellenére szoros kapcsolatokat ápol a Gárdával, egy elit erővel, amelynek feladata az iszlám forradalom védelme.
A tavalyi, Izrael és Irán közötti 12 napos légiháború során Khomeini levelet írt Khameneinek, amelyben méltatta vezetői szerepét, és azt mondta, hogy az iráni rakéták rémálommá válnak Izraelnek, és a megelégedés forrásává az iráni nemzet számára. Izraelt „gonosz cionista rezsimnek” és a Nyugat által támogatott „rákos daganatnak” nevezte, és kijelentette, hogy a muszlim világnak erőssé kell válnia, hogy szembeszállhasson a cionizmussal.