Az Ukrajna elleni orosz háború óta Európa inkább a NATO keleti szárnyára összpontosított. A jövőben meg kell védeni az Északi-sarkvidéket is, de a Bundeswehr rendelkezik-e az ehhez szükséges erőforrásokkal?
A világ legnagyobb szigete már hetek óta uralja a címlapokat: Grönland. Donald Trump amerikai elnök többször is felszólította az Egyesült Államokat, hogy szerezze meg a sarkvidéki szigetet.
Most egy beszéd során próbálta megnyugtatni a NATO-szövetségeseket. Trump ugyan megismételte, hogy továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy Grönland az Egyesült Államoké legyen, de hangsúlyozta, hogy ezt a célt nem erőszakkal fogja elérni.
Trump az amerikai nemzetbiztonságra hivatkozik az északi-sarkvidéki sziget megszerzésének indokaként, mivel szerinte Kína és Oroszország is megpróbálhatja elfoglalni a szigetet. Szerinte a NATO és Dánia az elmúlt években nem tett eleget Grönland biztonságának garantálásáért. Trump szerint ezt végső soron csak az USA tudná megtenni.
E vádakkal szemben Dánia és más NATO-partnerek a múlt hétvégén felderítő csapatot küldtek Grönlandra. A misszióban a német fegyveres erők 15 katonája is részt vett. A katonáknak január 20-ig kellett volna Grönlandon maradniuk, de az időjárási viszonyok miatt egy nappal korábban visszavonták őket.
Henrik Schilling, a Kieli Egyetem Biztonságpolitikai Intézetének (ISPK) munkatársa szerint itt különbséget kell tenni a békeidő és a háborús körülmények közötti bevetés között, mivel mindkét esetben más-más követelmények érvényesülnek. "Ha például egy kifutópálya teljesen be van jegesedve, akkor békeidőben nem szállunk le ott, de háborús időben ez másképp lenne" - magyarázza Schilling az Euronewsnak adott interjújában.
A beszámolók szerint Trump állítólag fenyegetésként érzékelte ezt a dán vezetésű missziót, de aztán Keir Starmer brit miniszterelnök megnyugtatta.
Schilling azonban elmagyarázza, hogy ez a küldetés nem jött számára "váratlanul", mivel a haditengerészet gyakran vesz részt manőverekben az Északi-sarkvidéken. A "Berlin" nevű hadihajó például tavaly decemberben tért vissza Németországba, miután részt vett az Atlanti-óceán északi részén és az Egyesült Államok partjainál zajló többnemzeti manőverekben.
Trump az USA nemzetbiztonságával indokolja Grönland megszerzésére vonatkozó terveit. Bár az amerikai Alaszka állam is határosOroszországgal a Bering-szorosban, az elnök meg akarja akadályozni, hogy Oroszország vagy Kína befolyást szerezzen Grönland felett, és így az Egyesült Államok közvetlen szomszédja legyen.
A német haditengerészet szóvivője megerősítette, hogy Berlin "a NATO északi szárnya mentén a nemzeti és szövetségi védelemre összpontosítja képességeit", azaz az Atlanti-óceán északi részén az európai Északi-tengerrel, az Északi-tengerrel és a Balti-tengerrel.
Az Északi-sarkvidék az elmúlt években egyre fontosabbá vált, és ennek egyik okaként a Grönland, Izland és az Egyesült Királyság közötti, stratégiailag fontos tengeri és légtér, az úgynevezett GIUK-rés nevű terület említhető. A rés az orosz haditengerészeti és tengeralattjáró mozgások szűk keresztmetszetének számít az Atlanti-óceán északi része és az Északi-sarkvidék között.
A jég további olvadásával az északi-sarkvidéki vizek egyre inkább jégmentessé, és ezáltal hajózásra használhatóvá válnak a jövőben. Egyelőre azonban nincsenek konkrét jelek arra, hogy Kína vagy Oroszország közvetlenül Grönland elfoglalására törekedne.
Peking hivatalosan visszautasítja azokat a vádakat, hogy alá akarja ásni az ENSZ Alapokmányát, és hangsúlyozza, hogy tiszteli az állami szuverenitást. Hétfőn Guo Jiakun pekingi külügyi szóvivő felszólította az Egyesült Államokat, hogy ne használja többé a grönlandi állítólagos "kínai fenyegetést" az európai államokkal szembeni büntetővámok indokaként.
Állandó jelenlét az Északi-sarkvidéken?
Bár a német fegyveres erők rendelkeznek a szükséges felszereléssel és személyzettel ahhoz, hogy képesek legyenek a térségben tevékenykedni, az is probléma, hogy a német fegyveres erők összességében túl kevés katonával rendelkeznek.
A Bundeswehr létszámhiánya mellett Schilling hozzáteszi, hogy az Ukrajna elleni orosz támadó háború 2022. februári kezdete óta a követelmények is megváltoztak. Korábban a haditengerészet elsősorban békefenntartó és stabilizációs missziókban vett részt, ezek közé tartoztak a menekültmentések és a kalózkodás elleni missziók Afrika partjainál.
"Ez mostanra a nemzet- és szövetségvédelemre változott. A probléma az, hogy nem lehet mindent megcsinálni, és fontossági sorrendet kell felállítani" - mondta Schilling az Euronewsnak.
Ha ez a terület prioritást élvez, és így a nemzeti és szövetségi védelem keretébe tartozik, akkor a megfelelő kötelezettségvállalás elvileg megvalósítható. Ebben az esetben a szükséges felszerelés is rendelkezésre állna. A haditengerészet meglévő hajói megfelelnek a német haditengerészeti szabványoknak, de nem jégtörők, és erős jegesedés esetén nem lennének képesek önállóan működni. Schilling szerint azonban ezt a hiányosságot a NATO-n belüli vagy a megfelelő képességekkel rendelkező partnerországokkal való együttműködéssel lehetne pótolni.
Schilling azonban elismeri, hogy az amerikai elnök által az Északi-sarkvidékre helyezett fokozott figyelem időzítése "meglehetősen kedvezőtlen" időpontban történik, "mivel nekünk is szükségünk lenne az itteni erőkre", ha a NATO, és így a Bundeswehr is biztosítana egy kontingensnyi katonát az Északi-sarkvidékre. Eddig nem terveztek ilyen jellegű missziót.
Ezt például az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokkal lehet összehasonlítani - magyarázza Schilling. "Természetesen először a saját fegyvereiket adják át, amikre remélik, hogy a következő években maguknak nem lesz szükségük. De ezek egyelőre még hiányoznak. A fegyvereket azonban újra lehet gyártani, ami a személyzettel nem olyan egyszerű. Ez sokkal tovább tart" - magyarázza a szakértő.
Szerinte a működő rotáció érdekében elengedhetetlen a folyamatos jelenlét kiépítése, ideális esetben a NATO keretein belül és a partnerországokkal szoros együttműködésben. Így lehetne azt is bizonyítani, hogy a NATO képes egy ilyen elkötelezettségre.
Mitko Müller ezredes, a védelmi minisztérium szóvivője a szövetségi sajtótájékoztatón szintén azt mondta, hogy a Bundeswehr alapvetően képes a sarkvidéki és sarkvidéki bevetésekre. A speciális egységek, mint például a hegyi csapatok, rendszeresen végeznek hideg- és magashegyi kiképzést, például Norvégiában.