Az elmúlt hetekben Trump többször kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak át kell vennie az ellenőrzést a Dániához tartozó Grönland felett, mert ezt nemzetbiztonsági stratégiája megköveteli.
Tillie Martinussen grönlandi politikus, a terület liberális Együttműködési Pártjának társalapítója megköszönte az európai országoknak, hogy kiálltak a szigetország mellett, amikor az Donald Trump amerikai elnök átvételi fenyegetéseivel szembesült.
"Azt kell mondanom, hogy a grönlandi nép nagyon hálás valamennyi európai szövetségesünknek, valamint Kanadának. Ebben a kérdésben itt tényleg előreléptek, és láttuk, hogy tanultak a múlt hibáiból. És szerintem ez csodálatos. Nagyon-nagyon elégedettek vagyunk az Európai Unióval, ahogyan most van, és Európával mint egésszel" - mondta az Euronewsnak adott interjúban.
Az elmúlt hetekben Trump azt mondta, hogy az Egyesült Államoknak át kell vennie az ellenőrzést Grönland felett, amely Dánia autonóm területe, hivatkozva annak nemzetbiztonsági stratégiai jelentőségére.
Ezek a követelések kis híján a transzatlanti szövetség összeomlásához vezettek, különösen azután, hogy büntetővámokkal fenyegette meg azokat az európai országokat, amelyek összefogtak Grönland körül.
Szerdán Trump hirtelen visszalépett ezektől a követelésektől, és ehelyett a Mark Rutte NATO-főtitkár által közvetített, az Északi-sarkvidék biztonságáról szóló hosszú távú megállapodást választotta.
"Azt látjuk, hogy Mark Rutte azt mondja, hogy növelni kell a biztonságot, és ezt könnyű megtenni, mert az emberek már megteszik. Úgy értem, Dánia és Grönland is sokat fektetett már az Északi-sarkvidék biztonságának javításába. Tehát ha ezt akarja, akkor már megtettük" - mondta Martinussen az Euronewsnak.
Trump azt is bizonyítás nélkül állította, hogy az Egyesült Államoknak meg kell védenie Grönlandot a Kína és Oroszország állítólagos hatalomátvételi fenyegetésétől, amire Martinussen szerint nem látott bizonyítékot.
"Azt kell mondanom, hogy Kína kiállt és azt mondta, hogy ne használjatok minket most fenyegetésként. Mi nem jelentünk fenyegetést. És nem volt minden, amit hallottunk, mint hírszerzés. Legalább 10 éve nem voltak kínai hadihajók a grönlandi tengereken. Szóval ez egy kicsit őrültség" - mondta.
"Természetesen a másik oldalon ott van Putyin, akit mi sem kedvelünk itt Grönlandon. Ami figyelemre méltó ebben az egészben, az az, ahogy Donald Trump Grönlandról beszél. Tulajdonképpen Izlandot is mondta. Szóval, nagyon zavaró hallani, hogy rólunk beszél. Még abban sem vagyok biztos, hogy pontosan tudja, mi folyik itt".
Mette Frederiksen dán miniszterelnök kijelentette, hogy országa hajlandó a Fehér Házzal megvitatni a Grönlanddal kapcsolatos kérdéseket, amíg a szuverenitás nem kerül szóba, amit élesen "vörös vonalnak" nevezett.
"Ő (Trump) azt mondta, hogy nem is vagyunk ország, nem is vagyunk föld, csak egy nagy jégtömb vagyunk, és persze itt mindenki megsértődött, de egy kicsit már kezdünk hozzászokni" - mondta Martinussen.
"Szuverén emberek vagyunk. Egy olyan nép vagyunk, amely már több száz éve itt van. Több száz évvel Donald Trump hivatalba lépése után is itt leszünk. Nagyon sértő hallani, hogy valaki így beszél rólunk".
Mark Rutte NATO-vezér és Mette Frederiksen dán miniszterelnök pénteken egyetértett abban, hogy a szövetségnek fokoznia kell a sarkvidéki régió biztonságával kapcsolatos munkát, miután Trump visszalépett a Grönland elfoglalásával kapcsolatos fenyegetéseitől.
"Együtt dolgozunk azon, hogy az egész NATO biztonságban legyen, és az együttműködésünkre építve fokozzuk az elrettentést és a védelmet az Északi-sarkvidéken" - írta Rutte az X-en közzétett bejegyzésében, miután Brüsszelben találkozott Frederiksennel.
Frederiksen, aki pénteken Grönlandra utazik, hogy találkozzon annak miniszterelnökével, azt mondta, hogy "egyetértünk abban, hogy a NATO-nak fokoznia kell a sarkvidéki szerepvállalását".
"Az Északi-sarkvidék védelme és biztonsága az egész szövetség ügye" - írta az X-en.
Részleteket nem hoztak nyilvánosságra arról, hogy miben állapodtak meg, ha egyáltalán megállapodtak, de tisztviselők szerint a NATO biztonságának fokozása az Északi-sarkvidéken a terv része volt.
Frederiksen csütörtökön azt mondta, hogy a NATO-szövetségesek egyetértettek abban, hogy "állandó jelenlétre" van szükség az Északi-sarkvidéken, többek között Grönland környékén.
A szövetség tagjai felvetették egy új NATO-misszió felállítását az Északi-sarkvidéken, de a parancsnokok szerint a konkrét tervezés még nem kezdődött el.
A Rutte és Trump tárgyalásait ismerő tisztviselők szerint Dánia és az Egyesült Államok újratárgyalná a Grönlandon állomásozó amerikai erők telepítését szabályozó 1951-es paktumot.
"Jelenleg sokkal enyhébb a hangulat, de igazából ez egy kicsit enyhébb, mióta Franciaország és Anglia, Németország, Finnország, Svédország és természetesen Kanada is felemelte a szavát, és azt mondta, hogy nézd, ha új világrendet akarunk, akkor új világrendet fogunk látni" - mondta Martinussen az Euronewsnak.
"Nagyon elszomorít, hogy sok gyerek, aki Grönlandon nőtt fel, most azt fogja gondolni, hogy Amerika agresszor, és nem lehet benne megbízni, de nagyon örülök annak is, hogy valójában az új hősök Emmanuel Macron, majd a kanadai miniszterelnök lesznek, mert ahogy tegnap Davosban beszéltek."