Katonai szakértők szerint az európai államoknak nincs elegendő és megfelelő fegyverzetük, illetve személyi állományuk ahhoz, hogy szükség esetén megvédjék Grönlandot. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a sarkivdéki hadviselés az amerikai hadseregnek is gondot okoz.
Habár grönland katonai megszállását az amerikai elnök levette a napirendről Davosban, a kérdés, hogy vajon Európa képes lenne-e megvédeni a világ legnagyobb szigetét, csak nyugtalanító válaszokat szül - írja elemzésében az Euractiv.
Grönland ugyanis feladja a leckét bármelyik hadseregnek elsősorban a fekvésével. A hadihajók többsége képtelen hajózni a sziget körül, mert az úszó jégtáblák szó szerint hajótöréssel fenyegetnek. A NATO-nak ugyan vannak missziói az Északi- és a Balti-tengeren, sőt az Északi-sarkvidéken is, ezeket a német, a norvég és a dán hadsereg működteti. De ütőképes hadiflottája, amely képes lenne helyt állni egy katonai műveletben Grönland körül, csak a skandináv országoknak van és Kanadának.
Donald Trump másféle biztonsági kockázatokról beszél
Az amerikai elnök az Egyesült Államok nemzetbiztonságára hivatkozva követel ellenőrzést a világ legnagyobb szigete fölött. Azt állítja, hogy Grönland körül hemzsegnek az orosz és a kínai hajók, és miután a sziget stratégiai szerepet játszik az Atlanti-óceánra észak felől vezető tengeri folyosó védelmében, mindenképpen amerikai fennhatóság alá kell kerülnie.
Hírszerzési forrásokra hivatkozva az Euractiv azt írja, hogy az amerikai elnök állítása nem igazolható, és a NATO parancsnoksága sem tudja alátámasztani, hogy elözönlötték volna Grönland térségét az orosz és a kínai hajók. Ezzel együtt szintén NATO-források elismerik, hogy a dán vezetés az elmúlt években már komoly lépéseket tett Grönland védelmének megerősítésére anélkül, hogy közvetlen fenyegetést feltételezett volna. Korábban elsősorban a környezeti veszélyek, például az olajszivárgás ellen igyekezett védelmet nyújtani a sziget menti vizeken, illetve az illegális halászat ellen lépett fel nagy erőkkel. Katonai fenyegetés nem érte ezt a régiót a múlt század közepe óta.
Európa még nem elég felkészült
Miközben az amerikai elnök igent mondott a davosi Világgazdasági Fórum mentén zajlott tárgyalásokon arra a javaslatra, amelyet az európai államok és a védelmi szövetség elé tettek, és részleteiben azóta sem nyilvános, a NATO nem fújta le azokat a hadgyakorlatait, amelyeket az új évben indított Grönland körül. Ezek csak a kezdetét jelentik egy hosszabb felkészülési folyamatnak, amelyben a NATO-nak nemcsak a térségben jelen lévő katonai infrasturktúráját kell ütőképessé tennie, hanem a személyi állományt is ki kell képeznie arra, hogy huzamosabb ideig képes legyen szolgálatot teljesíteni sarkvidéki körülmények között.
Vannak olyan tagállamok, amelyek hadserege máris képes kiállítani olyan csapatokat, amelyek megbirkóznak a rendkívül hideggel. A norvég, a svéd és a finn fegyveres erőknek már vannak tapasztalataik arról, hogyan lehet műveleteket végrehajtani a grönlandihoz hasonló környezeti viszonyok közepette. A francia, a holland és a brit hadsereg a magashegységekben szerzett gyakorlatot valamelyest hasonló terepen.
A stocholmi Nemzetközi Békekutató Intézet elemzője, Siemon Wizeman szerint Grönland védelmét elsősorban a nyugat-európai államoknak kell majd biztosítaniuk, mert a skandináv és a balti országok haderejét leköti az Oroszországgal közös uniós határvidék védelme.
Bár az orosz elnök többször is kijelentette az elmúlt egy évben, hogy nincs szándékában háborút indítani az Európai Unió ellen, a vezető tagállamok hadvezetése arra készül, hogy az évitzed végéig szükség lehet csapataik bevetésére a kontinensen. Legutóbb a francia vezérkari főnök beszélt erről mondván, hogy a lakosságnak a következő években fel kell készülnie háborús veszteségekre.
Az amerikai hadseregnek sem menne könnyen
A NATO közlemúltbeli hadgyakorlatain az derült ki, hogy az amerikai hadsereg még az európaiaknál is kevésbé képes tartósan és hatékonyan manőverezni sarkvidéki körülmények között. NATO-forrásokra hivatkozva arról ír a The Times, hogy egy tavalyi norvégiai NATO-hadgyakorlaton végül be kellett avatkoznia a parancsnokságnak, mert az amerikai katonák nem tudták végrehajtani a tervbe vett műveleteket. A beavatkozás abban állt, hogy utasították a finn tartalékosokat, akik a legkeményebbek ilyen terepen, hogy kíméljék az amerikaiakat. A lap forrásai arra emlékeztetnek, hogy az Egyesült Államok a jégtörő haditengerészeti technológia terén is a finn fejlesztésekre támaszkodik.
A NATO sarkvidéki jelenlétét praktikusan három ország, Norvégia, Svédország és Finnország biztosítja. Norvégiában vannak a téli hadgyakorlatok, Finnország a jégtörők és a szárazföldi műveletek szakértője, Svédország pedig a speciális légi és haditengerészeti egységeket adja.
A védelmi szövetség most ezek tartós sarkvidéki telepítésének lehetőségét vizsgálja. Konkrétan azt, hogyan lehet aránylag rövid időn belül megteremteni a szélesebb körű légi megfigyelés, az intenzívebb tengeri járőrözés és a haditengerészet erőteljesebb jelenlétének feltételeit a térségben. A katonai vezetők szerint mindezek kivitelezhetőek, de politikai döntéseket igényelnek.