A Grönland felé intézett agresszív amerikai retorika rossz hatással van az Egyesült Államok és az európai NATO-tagországok diplomáciai kapcsolataira.
Johann Wadephul német külügyminiszter kijelentette, hogy Berlin kibővíti északi-sarki kötelezettségvállalásainak körét, ugyanakkor elutasította Donald Trump amerikai elnöknek az ásványkincsekben gazdag Grönlandot fenyegető kijelentéseit, miszerint az Egyesült Államok "így vagy úgy", de magához csatolja a Dániához tartozó, de autonóm szigetet.
"A sarkvidék biztonsága napról napra fontosabb, és része a NATO-n belüli közös érdekeknek" - mondta Wadephul az izlandi külügyminiszterrel közös sajtótájékoztatón Reykjavíkban, hozzátéve, hogy amennyiben az amerikai elnök azzal foglalkozik, hogy a térségben fenyegetést jelentethetnek az orosz vagy a kínai hajók és tengeralattjárók, akkor erre közösen kell választ találni. "Grönland jövőjéről azonban a grönlandiaknak és Dániának kell dönteniük" - szögezte le a német diplomácia vezetője, aki az izlandi vizitet követően hétfőn Washingtonban találkozik Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel, hogy az Északi-sark stratégiai kihívásairól tárgyaljanak.
Trump vasárnap az Air Force One fedélzetén azt nyilatkozta, hogy Washington valamilyen módon elfoglalja Grönlandot (az amerikai kormányzat tárháza széles, szó volt már a katonai beavatkozástól kezdve a sziget megvásárlásig), és figyelmeztetett, hogy amennyiben az Egyesült Államok nem teszi meg a szükséges lépéseket, akkor Oroszország és Kína "veszi át az irányítást", amit ő nem hagy. Megjegyzendő: Kína és Oroszország hivatalosan egyszer sem jelentkezett be Grönlandért.
Trump gúnyolódott Grönland biztonsági erőin, és közölte, hogy "a sziget védelme két kutyaszánból áll", míg Oroszországnak és Kínának "rombolók és tengeralattjárók vannak a kezében."
Visszaszólni Trumpnak
Mette Frederiksen dán miniszterelnök vasárnap azt mondta, hogy országa "döntő pillanat" előtt áll az Egyesült Államokkal Grönlandért folytatott diplomáciai csatában. Frederiksen azt írta a Facebookon, hogy Dánia "bárhol kész megvédeni értékeit, akár az Északi-sarkvidéken is. Hiszünk a nemzetközi jogban és a népek önrendelkezési jogában is."
Ulf Kristersson svéd miniszterelnök Trump legutóbbi kijelentései után elítélte a Washingtonból érkező fenyegető retorikát, és egy, a NATO tisztviselőit is vendégül látó saleni védelmi konferencián közölte, hogy "Svédország, a skandináv országok, a balti államok és több nagy európai ország kiáll dán barátaiért." Kristersson szerint Grönland elfoglalása "sérti a nemzetközi jogot, egyben kockáztatos, mivel más országokat arra ösztönözhet, hogy máshol és más helyzetben pontosan ugyanígy cselekedjenek."
Hét európai ország, köztük Franciaország, az Egyesült Királyság, Németország és Olaszország vezetői kedden aláírtak egy levelet, melyben az áll, hogy "kizárólag" Dánia és Grönland dönthet Grönland jövőjéről.
Trump szerint Grönland ellenőrzése prioritást élvez az Egyesült Államok nemzetbiztonsága szempontjából, tekintettel a sarkvidéken megnövekedett orosz és kínai katonai tevékenységre. Az Egyesült Államok a második világháború óta tart fenn katonai támaszpontot a szigeten.
"Nincs közvetlen fenyegetés" a növekvő jelentőség közepette
Alexus Grynkewich tábornok a svédországi Salenben rendezett konferencián elmondta, hogy a NATO és az európai szövetséges erők tagjai közt napi téma Grönland státusza, és hogy a NATO brüsszeli ülésén is szó lesz róla. "Amennyire én hallottam, nincsenek nézeteltérések Európában" - mondta a tábornok, hozzátéve, hogy orosz és kínai hajókat láttak együtt járőrözni Oroszország északi partjainál, valamint Alaszka és Kanada közelében. Grynkewich hangsúlyozta, hogy a globális felmelegedés miatt visszahúzódó jég miatt nagyobb hozzáférést kell kapni az Északi-sarkvidékhez.
Grönland 1953-ig volt dán gyarmat, 1979-ben nyerte el az önrendelkezési jogát, és jó ideje fontolgatja, hogy lazít a Dániához fűződő kapcsolatán. A szigeten végzett közvélemény-kutatások szerint Grönland lakossága határozottan ellenzi az amerikai hatalomátvételt. A grönlandi politikai pártok túlnyomó többsége kijelentette, hogy nem akarja, hogy a sziget amerikai ellenőrzés alá kerüljön, és ragaszkodtak ahhoz, hogy a grönlandiaknak maguknak kell dönteniük a jövőjükről.
Frederiksen dán miniszterelnök múlt héten arra figyelmeztetett, hogy bármilyen amerikai lépés Grönland erőszakos elfoglalására 80 évnyi transzatlanti biztonsági kapcsolatot rombolna le.