A dán és a grönlandi külügyminiszter Washingtonban találkozik JD Vance amerikai alelnökkel és Marco Rubio külügyminiszterrel. A grönlandi miniszterelnök kijelentette; inkább Dániához akarunk tartozni, mint az Egyesült Államokhoz.
JD Vance amerikai alelnök és Marco Rubio külügyminiszter szerdán Dánia és Grönland külügyminisztereivel tart megbeszélést a Fehér Házban, mivel egyre nagyobb aggodalomra ad okot, hogy Donald Trump meg akarja szerezni az ellenőrzést az északi-sarkvidéki sziget felett.
Lars Lokke Rasmussen dán külügyminiszter újságíróknak elmondta, hogy ő és grönlandi kollégája, Vivian Motzfeldt találkozót kért Rubióval, miután az amerikai elnök felerősítette fenyegetéseit az önigazgatású dán terület annektálásával kapcsolatban.
"Azért kértük a mostani találkozót, hogy ezt az egész vitát... egy olyan tárgyalóterembe tereljük, ahol egymás szemébe nézhetünk és beszélhetünk ezekről a dolgokról" - mondta Rasmussen kedd reggel Koppenhágában.
A Washington, Dánia és Grönland között ebben a hónapban megnőtt a feszültség, mivel Trump és kormánya tovább erőlteti a kérdést. Az amerikai elnök nem zárta ki katonai erő alkalmazását a sziget elfoglalására.
Trump azonban a múlt héten ismét kijelentette, hogy szívesen kötne üzletet Grönland megszerzéséről. Az USA "a könnyű vagy a nehéz úton" fogja ezt megtenni - mondta.
Vasárnap az Air Force One-on újságíróknak nyilatkozva Trump megismételte érvelését, miszerint az Egyesült Államoknak "el kell foglalnia Grönlandot", és arra hivatkozott, hogy különben Oroszország vagy Kína teszi meg.
Mette Frederiksen dán miniszterelnök arra figyelmeztetett, hogy Grönland amerikai elfoglalása a NATO végét jelentené.
Pénteken Jens-Frederik Nielsen grönlandi miniszterelnök és a sziget többi politikai vezetője közös nyilatkozatot adott ki, amelyben megismételték, hogy Grönland jövőjéről a népnek kell döntenie, és hangsúlyozták, hogy azt "kívánják, hogy az Egyesült Államok országunk iránti megvetése véget érjen".
Később közölte; "inkább Dániához akarunk tartozni, mint az Egyesült Államokhoz".
A NATO és Grönland kormánya hétfőn közölte, hogy a félautonóm terület védelmének megerősítésén kívánnak dolgozni.
"A biztonságunk és a védelmünk a NATO-hoz tartozik. Ez egy alapvető és határozott irányvonal" - mondta Nielsen egy közösségi médiában közzétett bejegyzésében.
Margrethe Vestager volt dán miniszter és európai biztos kedden az Euronewsnak azt mondta, hogy egy grönlandi amerikai beavatkozás "a NATO történetének legegzisztenciálisabb fenyegetését" jelenti a NATO számára.
Amerikai utazás Dániába
Eközben egy kétpárti amerikai kongresszusi küldöttség a hét végén Koppenhágába utazik, hogy az Egyesült Államok és Dánia egységét demonstrálja.
Chris Coons szenátor vezeti a legalább kilenc kongresszusi képviselőből álló utat, és a csoport pénteken és szombaton Koppenhágában lesz - közölte egy, az utazás tervezését ismerő kongresszusi tanácsadó.
Coons elmondta, hogy a küldöttség azt az üzenetet szeretné közvetíteni, hogy "megértjük a velük régóta fennálló partnerség értékét, és semmiképpen sem akarunk beavatkozni a Grönland státuszáról folytatott belső vitáikba".
A mintegy 57 000 embernek otthont adó Grönland hatalmas, jelentős - többségében kiaknázatlan - ásványkincsekkel rendelkezik, és stratégiai fontosságúnak tekinthető.
Grönland 1953-ig dán gyarmat volt, majd 26 évvel később megkapta az önrendelkezést, és fontolgatja, hogy végül meglazítja a Dániához fűződő kapcsolatát.
A közvélemény-kutatások szerint a grönlandiak túlnyomó többsége nem akar az Egyesült Államokhoz tartozni.