Az olasz miniszterelnök erős NATO-jelenlétet sürget az arktiszi térségben, és kerülné a partnerek közti konfliktusokat. Ebben az összes társ egyetért, de sokakat megzavart az amerikai elnök követelőző hangvétele, amit viszont jórészt csak a sajtóból ismertek meg.
Mi is az, amire Trump nem akar ébredni ?
Több vélemény szerint az elnök pókerjátékos módján csak blöfföl Grönland ügyében. Zárt körben Marco Rubio külügyminiszter is úgy jellemezte Trump harcias retorikáját, mint egyfajta „tárgyalási taktikát”. (Magasról indít, de ha falba ütközik, akkor enyhít a téteken.)
Ezt érteni látszik a brit miniszterelnök is, aki csapatokat küldene Grönlandra, hogy csillapítsa az elnök biztonsági aggályait. Sir Kier Starmer ezzel a felajánlással reagál Trump tréfás megjegyzésére, hogy nem szeretne egy nap arra ébredni, hogy Kína és Oroszország a szomszédja - tekintve Grönland párszáz kilométeres közelségét az amerikai kontinenshez.
Az eseményektől felhevülve az európai szövetségesek sorozatosan tárgyalnak a Trump-veszély elhárításáról, immár olyan apokaliptikus képet is festve, hogy a dán katonák lőni fognak az amerikaiakra, ha azok partra szállnak. Ezzel szemben Giorgia Meloni olasz miniszterelnök tompítja a hangulatot, amikor leszögezi, hogy nem hiszi, hogy az Egyesült Államok katonai erőt vetne be Grönland elfoglalására.
Hagyományos újévi sajtótájékoztatóján Meloni azt mondta, hogy a megerősített NATO-jelenlét az Északi-sarkvidéken segítene eloszlatni az Egyesült Államok biztonsági aggályait, és egy közös észak-atlanti védelmi program csökkentheti a Washingtonra zúdult európai nyomást.
„Továbbra sem hiszek abban a hipotézisben, hogy az Egyesült Államok katonai akciót indítana Grönland ellenőrzésének átvételére, egy olyan opciót, amelyet persze én sem támogatnék” – mondta Meloni. A politikus Donald Trump legközelebbi szövetségese Európában, akivel kifejezetten jó személyes viszonyt ápol. Tavaly Trump azt sugallta, hogy Meloninak kellene Európa vezetőjévé válnia, de a miniszterelnöknő elutasítja, hogy Olaszországnak választania kelljen az USA és az Unió között. Szerinte ez olyan erőltetett kettősség, amit Amerika sem akar, még akkor sem, amikor az elnök mindenféle harsogó nyilatkozatokat tesz..
„Egyetértettem Trumppal Venezuela kérdésében, Grönland ügyében viszont nem” – mondta Meloni, hozzátéve, hogy senkinek sem állna érdekében, hogy az Egyesült Államok lefoglalja a hatalmas területet. „Legyen világos, hogy ez még az Amerikai Egyesült Államoknak sem állna érdekében”.
Az olasz vezető azt mondta, hogy bármilyen amerikai lépés Grönlandon jelentős hatással lesz a NATO-ra, és szerinte ez az oka annak, hogy Washington nem fogja beváltani fenyegetéseit. Ugyanakkor fontosnak tartotta, hogy a NATO fokozza jelenlétét a régióban, hozzátéve, hogy megérti az Egyesült Államok aggályait azzal kapcsolatban, hogy meg kell akadályozni „más, ellenséges szereplők túlzott beavatkozását”.
Az olasz miniszterelnök derűlátását erősíti az a katonai bejelentés, hogy az USA éppen most szállít Dániának Hellfire rakétákat 45 millió dollár értékben. A precíziós irányítású levegő-föld rakéta elsősorban harci helikopterekről és drónokról (MQ-9 Reaper) indítható, de tengeri és szárazföldi platformokról is bevethető.
Meloni véleményét erősíti az Egyesült Királyság korábbi washingtoni nagykövete, Lord Peter Benjamin Mandelson is, aki Trump elnökségének első hónapjaiban szolgált. A diplomata szerint az elnök nem „szállna partra Grönlandon, és nem foglalná el erőszakkal”. A BBC-nek elmondta, hogy csodálja Trump „közvetlenségét” a politikai tárgyalásokon, de hozzátette, hogy nem „bolond”, és tanácsadói emlékeztetni fogják arra, hogy Grönland elfoglalása valódi veszélyt jelenthet az amerikai nemzeti érdekekre nézve.
Mike Johnson, az amerikai képviselőház elnöke, aki Trump egyik legfőbb szövetségese a Kongresszusban, nyilvánosan elhatárolódott a katonai akció gondolatától. „Nem hiszem, hogy bárki is komolyan fontolóra venné ezt. A Kongresszusban mi biztosan nem tesszük” – nyilatkozta Johnson a múlt héten. Marco Rubio amerikai külügyminiszter inkább a sziget megvásárlására vagy más gazdasági megoldásra helyezte a hangsúlyt, ami téma lesz keddi koppenhágai megbeszélésén a dán vezetőkkel.
Számos elemző, köztük Jeffrey Sachs közgazdász, arra mutatott rá, hogy az USA már most is széles körű katonai hozzáféréssel rendelkezik Grönlandhoz (Pituffik Űrbázis), ami szabadon bővíthető, így a terület teljes birtoklása stratégiailag szükségtelen és túl költséges is lenne.
A feladat: Európának valamit fel kell mutatnia, hogy Trump lehiggadjon
A vezető európai hatalmak már kinyilvánították ellenkezésüket egy esetleges amerikai invázióval szemben, de a konkrét ellenajánlatokat vagy lépéseket még nem fogalmazták meg.
A Downing Street-i tárgyalásokkal párhuzamosan a katonai vezetők terveket készítenek egy esetleges NATO-misszióról a szigeten. Brit tisztviselők az elmúlt napokban többek között Németországból és Franciaországból származó kollégákkal találkoztak, hogy megkezdjék az előkészületeket.
A még korai stádiumban lévő tervek brit katonák, hadihajók és repülőgépek bevetését is magukban foglalják Grönland védelmére Oroszország és Kína távol tartására. Az európai nemzetek abban reménykednek, hogy északi-sarkvidéki jelenlétük jelentős növelése meggyőzi Trumpot, hogy adja fel a stratégiai fontosságú sziget birtokba vételének ambícióját, mint szükségtelent és megoldottat.
Brit kormányzati források szerint Starmer „rendkívül komolyan” vette az Oroszország és Kína részéről érkező fenyegetést a térségben, és egyetért azzal, hogy közös európai intézkedéseket kell tenni. „A miniszterelnök osztja Trump elnök nézetét, hogy el kell hárítani Oroszország növekvő jelenlétét az Északi-sarkvidéken, és meg kell erősíteni az euroatlanti biztonságot” – nyilatkozta az egyik tisztviselő a The Telegraphnak.
„A NATO továbbra is tárgyal a régió biztonságának megerősítéséről, és az Egyesült Királyság - európai szövetségeseivel együttműködve - ösztönzi az északi-sarkvidéki elrettentés és védelem megerősítését”.