Az ukrán elnök kijelentette, hogy kész kivonni csapatait a Kijev ellenőrzése alatt álló kelet-donyecki területekről, és demilitarizált övezetté alakítani azokat, egy Moszkvával kötendő békemegállapodás részeként.
Ez az ajánlat az eddigi legerősebb kompromisszumos javaslat Zelenszkij részéről, hogy megoldást találjon a donyecki területi vitákra, amelyek ismételten meghiúsították a béketárgyalásokat. A demilitarizált övezetre vonatkozó kijevi ajánlat azzal a feltétellel érkezett, hogy Oroszországnak ki kell vonnia erőit a jelzett területről.
A Kreml eddig nem reagált, hogy hajlandó lenne bármi kevesebbet elfogadni, mint a régió teljes ellenőrzését, és eddigi kijelentései szerint továbbra is a terület elfoglalására törekszik.
Az új javaslat része annak a többször is felülvizsgált 20 pontos béketervnek, amelyet Ukrajna és az Egyesült Államok az elmúlt hetekben dolgozott ki, és amit Zelenszkij kedden mutatott be újságíróknak Kijevben. A tervezet számos kérdést felölel, a lehetséges területi megállapodásoktól kezdve a Kijev által a jövőbeni orosz agresszió megakadályozására irányuló biztonsági garanciákon át, a háború sújtotta nemzet újjáépítésére vonatkozó tervekig.
Az elnök a tervet Ukrajna legjobb erőfeszítéseként jellemezte a háború befejezésére, és azt mondta, hogy most Oroszországon múlik, hogyan válaszol. Az új tervezetet az Egyesült Államok terjesztette Oroszország elé, és Kijev szerda estére vár választ.
Míg Kijev és Washington azt állítja, hogy a tervezet nagyrészt elkészült, mindkét fél tisztviselői elismerik, hogy számos rendelkezés továbbra sem elfogadható, és hogy a tartós tűzszünet még messze van. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szintén elutasította J. D. Vance, az Egyesült Államok alelnökének béketárgyalásokon elért „áttörésre” vonatkozó állításait.
Az ukrán vezető azt nyilatkozta, hogy a terv különböző pontjai „nagyrészt az ukrán-amerikai közös álláspontot tükrözik”. Kijev és Washington azonban két vitapontban nem jutott megállapodásra: az ukránok által birtokolt donyecki terület sorsában és az Oroszország által elfoglalt zaporizzsjai atomerőmű ellenőrzésében. A második pontban Kijev kompromisszumként felajánlotta, hogy az erőművet közösen kezelné az Egyesült Államokkal.
Kijev javasolt engedményeit Moszkva valószínűleg elutasítja. A Kreml ragaszkodik ahhoz, hogy elsődleges célja Donyeck teljes katonai átvétele – akár a csatatéren, akár a tárgyalóasztalnál érik el –, és elvetette az atomerőmű ukrán ellenőrzés alá vonásának gondolatát.
Zelenszkij óvatos optimizmusának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy Moszkva nem fogja nyíltan elutasítani az új javaslatot, nehogy magára haragítsa Trump elnököt. Ha mégis megteszi – tette hozzá –, a Kremlnek súlyos következményekkel kell szembenéznie.
„[Az oroszok] nem mondhatják Trump elnöknek, hogy mi a békés rendezés ellen vagyunk. Vagyis, ha mindent megpróbálnak akadályozni, akkor Trump elnöknek alaposan fel kell fegyvereznie minket, és minden lehetséges szankciót be kell vezetnie ellenük” - mérlegelt Zelenszkij.
Keddi sajtóbeszélgetése során az ukrán vezető a javaslatot ismertető dokumentumokból olvasott fel. Emellett megemlített különálló kiegészítéseket is a biztonsági garanciákról és Ukrajna háború utáni újjáépítéséről. A javaslatban több mondat pirossal volt kiemelve, jelezve az elnök szerint a legvitatottabb ügyeket.
A fő vitapont, vagyis a donyecki régió feletti ellenőrzés az elmúlt hónapokban számos javaslat tárgyát képezte. Oroszország először felajánlotta, hogy elcseréli Ukrajna más részein elfoglalt területeit Donyeck még nem megszállt részéért cserébe. Ukrajna elutasította az ajánlatot, azzal érvelve, hogy nem engedhet át olyan földet, amelyet nem foglaltak el.
Az Oroszország és az Egyesült Államok által a múlt hónapban kidolgozott békejavaslatban az ukrán erőket arra kérték, hogy ürítsék ki Donyeck jelenleg általuk ellenőrzött területeit, és alakítsák azokat semleges demilitarizált övezetté. Zelenszkij most ennek az elképzelésnek nyitna utat, mint végső kompromisszumnak.