Japán hatalmas segélye Kijevnek: a 'heavy metal' miniszterelnök folytatja Ukrajna támogatását
Japán 6 milliárd dolláros támogatási csomagja túlmutat a pénzügyi segítségnyújtáson. A háborút Tokió nem regionális európai konfliktusként értelmezi, hanem olyan precedensként, amelynek kimenetele biztonsági következményekkel jár rá nézve is.
Tokió kész aktívan fellépni a szabályalapú nemzetközi rend védelmében, még akkor is, ha ezt alkotmányos korlátok és belpolitikai érzékenységek nehezítik. Takaicsi Szanae, a heavy metal dobosként is ismert új japán miniszterelnöknő Pekingnek és Moszkvának is üzen ezzel.
Hogyan látja Japán a „háborús precedenst”?
A tokiói stratégiai gondolkodásában központi elem az a félelem, hogy ha az erőszakos területszerzést az USA és Európa netán eltűri, akkor az közvetlen és gyors hatással lehet az indo–csendes-óceáni térségre is. Ha egy nagyhatalom katonai erővel, következmények nélkül képes határokat átrajzolni, az a Föld más területein is aláássa azokat a normákat, amelyek eddig visszatartó erőt jelentettek a terjeszkedő törekvésekkel szemben.
Japán ezt természetesen jórészt Kínára érti, de Oroszországra is kivetíti. Tokió azért tart Oroszországtól, mert máig rendezetlen területi vitája van Moszkvával az úgynevezett „északi területek” – a Kuril-szigetek déli része – miatt, amelyeket a Szovjetunió 1945-ben foglalt el, és az ügyben a mai napig nincs hivatalos békeszerződés. Nincs tehát garancia arra, hogy az orosz terjeszkedési vágy ne irányuljon a Távol-Kelet felé is.
Tokióban a dilemmát reflexszerűen Kína felemelkedésével és Tajvan helyzetével összefüggésben értelmezik. Ezért szemükben Ukrajna nem „Európa problémája”, hanem annak a tesztje, hogy a 21. században megengedhető-e a határok fegyveres úton történő megváltoztatása. Japán számára a válasz egyértelműen nem, és meg is kezdte az esetleges regionális katonai konfliktusra való felkészülést.
Alkotmányos pacifizmus - gyakorlati elmozdulással a katonai kockázatvállalás felé
Japán pacifista alkotmánya – különösen annak 9. cikke – továbbra is kizárja a klasszikus értelemben vett katonai szerepvállalást. Ugyanakkor újabban fokozatos és következetes újraértelmezés zajlik a japán védelempolitikában, így a kollektív önvédelem elfogadása, a védelmi költségvetés történelmi léptékű emelése, és a szorosabb biztonságpolitikai együttműködés az Egyesült Államokkal és európai partnerekkel.
Emellett a császárság folyamatos szuverén haditechnikai fejlesztéseket folytat, melyeket Peking aggodalommal figyel és provokációnak bélyegez.
Az Ukrajnának szánt támogatási csomag ebbe az ívbe illeszkedik. Bár Japán továbbra sem szállít halálos fegyvereket, a segítség kiterjed a makrofinanszírozási támogatásra, humanitárius és újjáépítési forrásokra, valamint a nem halálos katonai eszközökre – járművekre, védőfelszerelésekre, infrastruktúra-védelemre és drónelhárítási képességekre.
Tokió emellett következetesen fenntartja az Oroszországgal szembeni szankciókat, és diplomáciai fórumokon is aktívan támogatja Ukrajnát. E folyamat részeként Japán bejelentkezett az európai védelmi rendszerbe, a SAFE-programba is.
Az ukrajnai háború látványosan kitágította Japán stratégiai horizontját, nyíltan megfogalmazva az euroatlanti és az indo–csendes-óceáni biztonság összefonódásáról. Ez megjelenik a G7-en belüli aktív japán szerepvállalásban, az Európai Unióval és a NATO-tagállamokkal folytatott politikai párbeszédben, valamint abban, hogy Japán következetesen globális normakérdésként tematizálja Ukrajnát.
Ezzel párhuzamosan az Egyesült Államok jelentős fegyvereladási csomagot hagyott jóvá Tajvan számára, amelynek célja a sziget aszimmetrikus elrettentési képességeinek megerősítése. A japán döntéshozók ezt nem elszigetelt lépésként értelmezik, hanem ugyanannak a globális logikának a részeként, hogy a hiteles elrettentés fenntartása Európában és Kelet-Ázsiában elválaszthatatlan egymástól.
Folytonosság a kormányfőváltás után is
Fontos hangsúlyozni, hogy Japánban nem kormányváltás, hanem kormányfőváltás történt. A kormányzó párt és a koalíciós struktúra változatlan maradt, és ez világosan tükröződik a külpolitikai irányvonalban is. Az új miniszterelnök hivatalba lépése után megerősítette, hogy Japán továbbra is határozottan Ukrajna mellett áll.
A folytonosságot jelzi, hogy Volodimir Zelenszkij és a japán kormányfő között hivatalos kommunikáció zajlott, amiben Tokió megerősítette támogatását Ukrajna szuverenitása, területi integritása és újjáépítése mellett. Ez azt üzeni, hogy Japán Ukrajna-politikája nem személyfüggő gesztus, hanem intézményes állami álláspont.
A beszélgetés során Zelenszkij ukrajnai látogatásra hívta meg a japán kormányfőt.
Mit jelent ez Ukrajnának?
Kijev számára a japán támogatás politikai értelemben legalább olyan fontos, mint pénzügyileg. Egy ázsiai nagyhatalom következetes kiállása erősíti Ukrajna nemzetközi legitimitását, és azt az üzenetet közvetíti, hogy a háború nem kizárólag „nyugati ügy”. Az olyan NATO-n kívüli, de globális súllyal rendelkező partnerek bevonása, mint Dél-Korea, Ausztrália vagy Japán növeli az ukrán mozgásteret, és hosszabb távon is hozzájárulhat az ország intézményi és gazdasági ellenállóképességéhez.
Japán, mint „mérlegelő hatalom”
Jelen állás szerint a szigetország a világ 4. legnagyobb GDP termelője az USA, Kína és Németország mögött, tehát továbbra is gazdasági nagyhatalomnak számít. Politikai szerepe abban válik különlegessé, hogy nem a frontvonalon áll, de pontosan látja annak globális tétjét.
Egy olyan hatalomról van szó, amely Hirosima óta tartózkodik az erő alkalmazásától, de most felismeri, hogy a passzivitásnak is ára van. Ukrajna támogatása, az amerikai–tajvani lépésekhez való igazodás, valamint a nemzetközi normák védelmének hangsúlyozása arra utalnak, hogy Japán nem alakítani akarja a világrendet, hanem jelezni, hol húzódnak annak védhető határai.
