Az Európai Unió a közlekedési összeköttetések, az energetikai beruházások és a kritikus nyersanyagokkal kapcsolatos együttműködés révén bővíti elkötelezettségét Közép-Ázsiával.
Az Európai Unió egyre szorosabbra fűzi kapcsolatát Közép-Ázsiával, és Üzbegisztán kulcsfontosságú partnerré válik a közlekedési folyosókra, a kritikus nyersanyagokra és az energetikai együttműködésre egyre inkább összpontosító kapcsolatokban.
Toivo Klaar, az EU üzbegisztáni nagykövete szerint az elmúlt évben ez vált az EU és Közép-Ázsia kapcsolatainak gerincévé.
"A beruházások növekednek, a tervezés egyre összehangoltabbá válik, és a folyosó kezd gyorsabbá és gazdaságilag is életképessé válni" – mondta Klaar az Euronewsnak egy taskenti rendezvényen, utalva a Közép-Ázsiát Európával összekötő közlekedési útvonalra.
Az Európai Unió számára a kaszpi-tengeri folyosó nem csak a kínai áruk nyugat felé történő szállításáról szól. Klaar szerint elsődleges célja, hogy a közép-ázsiai országoknak több lehetőséget biztosítson: többet exportálhassanak Európába, jobb minőségű árukat importálhassanak, és csökkentsék az egyetlen útvonaltól vagy partnertől való függőséget.
"Nincs értelme a Kaszpi-tengernek csak az egyik oldalával tárgyalni" – magyarázta, miért hozza az EU egyre inkább egy asztal köré a közép-ázsiai és a dél-kaukázusi országokat.
Ez a megközelítés tükröződött a közelmúltban tartott, az EU által vezetett, Közép-Ázsiát, a Dél-Kaukázust, Törökországot, Moldovát és Ukrajnát érintő találkozókon, amelyek egy szélesebb regionális keret kialakulásának jelei.
Nyersanyagok, de hozzáadott értékkel
Az együttműködés másik, egyre növekvő pillére a kritikus nyersanyagok, amelyek nélkülözhetetlenek Európa zöld és digitális átállásához.
Közép-Ázsia jelentős tartalékokkal rendelkezik, de az EU ragaszkodik ahhoz, hogy a partnerségnek túl kell lépnie a kitermelésen.
"Nem akarunk gödröt ásni és kanalat hagyni magunk után" – mondta Klaar, hangsúlyozva, hogy az európai vállalatokat arra ösztönzik, hogy helyben finomítsák az anyagokat, adjanak át technológiát és képezzenek helyi munkásokat.
Az EU számára a megbízható és megfizethető szállítási útvonalak az előfeltétele annak, hogy ezek az értékláncok működjenek, és a nyersanyagokat, a feldolgozást és az európai ipart egyetlen rendszerbe kapcsolják össze.
Az energetikai együttműködés is felgyorsult. Klaar megemlítette az EU által támogatott jelentős projekteket, köztük az Európai Beruházási Bank által a kirgizisztáni Kambarata-1 vízerőmű-projekthez nyújtott 900 millió eurós finanszírozást.
A Kambarata-1 projekt befejezését követően várhatóan Közép-Ázsia egyik legnagyobb vízerőműve lesz, ami erősíti a regionális energiabiztonságot és támogatja a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energiára való átállást.
"Ezek a beruházások a régió fenntartható energiaellátásáról szólnak" – mondta, hozzátéve, hogy a zöld átmenet céljai egyre inkább meghatározzák az uniós partnerségeket világszerte.
Új reformkeret
A megbeszélés nagy része az EU és Üzbegisztán közötti megerősített partnerségi és együttműködési megállapodásra (EPCA ) összpontosított, amelyet Savkat Mirzijojev elnök nemrégiben tett brüsszeli látogatása során írtak alá.
Klaar szerint a korábbi megállapodásokkal ellentétben az EPCA a jogállamiságot, az emberi jogokat, a demokratikus kormányzást és a fenntartható fejlődést helyezi a középpontba, miközben modern, WTO-kompatibilis szabályokat vezet be a kereskedelem, a szolgáltatások, a közbeszerzés és a szellemi tulajdon területén.
Javlon Vahabov, a Közép-Ázsiai Nemzetközi Intézet igazgatója az EU és Közép-Ázsia kapcsolatai szempontjából figyelemre méltó évnek nevezte 2025-öt, megemlítve az első EU-Közép-Ázsia csúcstalálkozót Szamarkandban, a miniszteri találkozókat, a gazdasági fórumokat és az EPCA aláírását.
Szerinte az agytrösztök kulcsszerepet játszanak abban, hogy a magas szintű diplomácia gyakorlati eredményekké váljon.
"A mi feladatunk az, hogy politikai tanácsadással és ajánlásokkal érdemi tartalmat adjunk, hogy ez a partnerség kézzelfogható eredményeket hozzon" – mondta Vahabov az Euronewsnak.
Miközben a Közép-Ázsiára vonatkozó felülvizsgált uniós stratégia még kidolgozás alatt áll, Klaar szerint a helyszíni együttműködés már 2019 óta drámaian megváltozott, különösen a közlekedés, az energia és a nyersanyagok terén.