A venezuelai ellenzéki vezető ismeretlen helyen tartózkodik, helyette a lánya veszi át a békedíjat. A norvég bizottság María Corina Machadót "a venezuelai nép demokratikus jogaiért végzett fáradhatatlan munkájáért" tüntette ki.
Kristian Berg Harpviken, a norvég Nobel Intézet igazgatója az NRK rádióállomásnak megerősítette: Maria Corina Machado helyett a lánya veszi át Oslóban a Nobel-békedíjat. Az 58 éves, jelenleg titkos helyen tartózkodó ellenzéki politikusnő azért nem utazik Norvégiába, mert fenyegetéseket kapott az országát vezető diktatúrától.
A BBC jelentése szerint ugyanakkor Machado családja már megérkezett Oslóba. A venezuelai főügyész, Tarek William Saab, még a múlt hónapban közölte: mivel Machado Venezuelán kívül tartózkodik és számos bűnügyi nyomozás folyik ellene, szökevénynek tekintik.
Az ellenzéki politikusnő, akit a rezsim "összeesküvéssel, gyűlöletkeltéssel és terrorizmussal" vádol, követőinek megígérte: a díj átvétele után visszatér hazájába.
A norvég bizottság szerint a díjjal "a venezuelai nép demokratikus jogainak rendíthetetlen védelmét" és "a diktatúrából a demokráciába való igazságos és békés átmenetért folytatott küzdelmét" ismerik el.
A díj egy olyan pályafutást koronáz meg, amelyet a chavizmussal való konfrontáció, az állampolgári mozgósítás és a politikai üldöztetés egymást követő időszakai jellemeztek, amelyek korlátozták intézményi részvételét és közéleti cselekvőképességét.
Az Andrés Bello Katolikus Egyetemen tanult ipari mérnök a 2000-es évek elején robbant be a közéletbe, amikor társalapítója volt a Súmate nevű szervezetnek, amely a választási részvétel és a választási folyamatok átláthatóságának előmozdításával foglalkozik. A Hugo Chávez elleni 2004-es visszahívásos népszavazáson játszott szerepe a politikai vita középpontjába helyezte, és erős kormányzati nyomás alá került.
2010-ben képviselővé választották, bár 2014-ben elvesztette mandátumát. Azóta a chavizmus elleni egyik legerősebb hangként lépett fel, elítélve az intézményi romlást és követelve a szabad választásokon alapuló politikai változást.
2025. január 9-én, miután több mint négy hónapos bujkálás után újra megjelent egy nagyszabású tüntetésen Caracasban, Machadót erőszakkal elfogták a biztonsági erők.
Őrizetbe vétele során több videófelvételt kellett készítenie, amelyeket a hatóságok bizonyítékként mutattak fel, hogy nem tartóztatták le. Csoportja azt állította, hogy erre a rezsim kényszerítette, hogy letagadják letartóztatását. Órákkal később szabadon engedték, egy biztonságos helyről elítélte az elszenvedett erőszakot, és megismételte elkötelezettségét a demokratikus ügy mellett.
Az elmúlt hónapokban Machado csapatának prominens tagjait és közeli aktivistákat is őrizetbe vettek, üldöztek vagy száműzetésbe kényszerítettek. A 2024-es választások és az elnyomás fokozódása után az ellenzék felszámolására irányuló szisztematikus stratégia részeként letartóztatták vagy a föld alá szorították szervezetének munkatársait.
A norvég bizottság számára a politiikusnő olyan személyiség, "akinek az alapvető szabadságjogok iránti személyes elkötelezettsége venezuelaiak millióit inspirálta az országon belül és kívül". A szervezet hangsúlyozza, hogy vezetése "szigorúan erőszakmentes" volt, és hozzájárult ahhoz, hogy Venezuelában elkerülhető legyen a fegyveres konfrontáció.
2024-ben Machado nemzetközi ismertsége ugrásszerűen megnőtt, amikor az Európa Tanács a Václav Havel Emberi Jogi Díjjal tüntette ki őt az alapvető szabadságjogok venezuelai megsértését elítélő munkája és a demokratikus út kitartó védelme elismeréseként. Az üldöztetés és a bujkálásban töltött élet következtében a lánya volt az, aki Strasbourgba utazott, hogy a nevében átvegye a díjat.
A Nobel-bizottság hangsúlyozta, hogy a fenyegetések, letartóztatások és támadások ellenére Machado sokáig nem volt hajlandó elhagyni a hazáját, és továbbra is az erőszakmentes belső mozgósítással kombinált nemzetközi nyomásra szólított fel. Ez a béke és a demokrácia iránti elkötelezettség a zsűri szerint a legmeghatározóbb hozzájárulása egy olyan regionális pillanatban, amelyet a polarizáció jellemez.
A díjat a venezuelai nép globális támogatásaként és a rezsim figyelmeztetéseként értelmezték, hogy a nemzetközi közösség továbbra is éber marad. A norvég bizottság szerint Machado számára ez nem személyes elismerés, hanem "tiszteletadás azon polgárok bátorsága előtt, akik megvédték a demokráciát, még akkor is, amikor az elérhetetlennek tűnt".
Azt is hangsúlyozza, hogy munkája Venezuelán túl is visszhangra talált: mozgalma "a polarizált társadalmak civil szerveződésének modelljévé vált", és pályája útmutatóként szolgálhat a régió más demokratikus küzdelmei számára. Machado olyan hanggá vált, amelyet ki akartak oltani, és amely most hangosabb, mint valaha.