Newsletter Hírlevél Events Események Podcasts Videók Africanews
Loader
Hirdetés

A belga védelmi miniszter szerint a légibázis közelében végzett drónrepülések kémkedési műveletet lehetett

Egy rendőrtiszt irányít egy teherautót, miközben egy drón repül a feje fölött a zeebrugge-i kikötő átvilágítási területén, 2019. szeptember 9-én.
Egy rendőrtiszt irányít egy teherautót, miközben egy drón repül a feje fölött a zeebrugge-i kikötő átvilágítási területén, 2019. szeptember 9-én. Szerzői jogok  AP Photo
Szerzői jogok AP Photo
Írta: Gavin Blackburn
Közzétéve:
A cikk megosztása Kommentek
A cikk megosztása Close Button

A NATO és az Európai Unió egyaránt magas szintű riadókészültségben van, miután az elmúlt hetekben számos, feltehetően Oroszország által elkövetett légtérsértés történt.

A belga védelmi miniszter hétfőn aggodalmát fejezte ki a hétvégén, egy amerikai nukleáris fegyvereket tároló katonai bázis közelében végrehajtott, azonosítatlan drónrepülések miatt. Szerinte, ezek egy kémkedési művelet részéi lehetnek.

Theo Francken védelmi miniszter megerősítette, hogy szombaton és vasárnap éjjel, két szakaszban drónok repültek a Belgium északkeleti részén található Kleine Brogel légibázis közelében lévő területre.

Az első fázisban "kis drónokkal tesztelték a belga biztonsági szolgálatok rádiófrekvenciáit", majd később "nagy drónok érkeztek, hogy destabilizálják a területet és az embereket" - mondta Francken az RTBF közszolgálati műsorszolgáltatónak.

"Ez egy kémkedési műveletre hasonlít. Nem tudom, hogy ki tette, de van néhány ötletem. Azonban óvatos leszek" a találgatásokkal - mondta.

Francken kizárta, hogy a hétvégi drónrepülések csupán tréfából történtek volna.

Elmondta, hogy a biztonsági szolgálatok "zavarása nem működött, mert tesztelték a rádiófrekvenciánkat, majd frekvenciát váltottak. Saját frekvenciájuk van. Egy amatőr nem tudja, hogyan kell ezt csinálni".

Theo Francken belga védelmi miniszter a NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozójára érkezve beszél a médiának 2025. február 13-án.
Theo Francken belga védelmi miniszter beszél a médiával, miközben megérkezik a NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozójára, 2025. február 13-án. AP Photo

Arra a kérdésre, hogy miért nem lehetett lelőni a drónokat, Francken azt mondta: "Ha egy katonai bázis felett vannak, akkor le tudjuk lőni a drónokat. Amikor a közelben vannak, nagyon óvatosnak kell lennünk, mert házra, autóra, emberre eshetnek. Ez teljesen más."

Ez jogi kihívásokat is jelenthet. "Ez nem teljesen egyértelmű. Tisztáznunk kell a jogi alapokat" - mondta.

Francken sajnálkozott, hogy Belgium jelenleg csak "üldözi a fenyegetést", amelyet az ilyen drónrepülések jelentenek. "Már öt vagy tíz évvel ezelőtt légvédelmi rendszereket kellett volna vásárolnunk", amelyek képesek megbirkózni a drónokkal - mondta.

A múlt hónapban több drónt észleltek egy másik belga katonai bázis felett a német határ közelében. Az üzemeltetőket nem sikerült azonosítani.

Fokozott készültségben

A NATO és az Európai Unió egyaránt magas szintű riadókészültségben van, miután az elmúlt hetekben számos, feltehetően Oroszországból származó légtérsértés történt.

A NATO szeptember végén figyelmeztetést intézett Moszkvához, amelyben közölte, hogy minden eszközzel védekezni fog légterének további megsértése ellen, miután orosz drónokat lőttek le Lengyelország felett, és Észtország orosz vadászgépek behatolásáról számolt be.

A szeptember 10-i lengyelországi incidens volt az első közvetlen találkozás a NATO és Oroszország között azóta, hogy 2022 elején megkezdődött a teljes körű orosz invázió Ukrajnában.

Észtország szerint pénteken három orosz MiG-31-es vadászgép 12 percre, engedély nélkül hatolt be légterébe, amit a Kreml visszautasított.

Az incidensek széles körű megdöbbenést váltottak ki Európa vezetői körében, és kérdéseket vetettek fel a szövetség felkészültségét illetően a növekvő orosz agresszióval szemben.

Mark Rutte NATO-főtitkár beszél a médiának Londonban, 2025. október 24-én.
Mark Rutte NATO-főtitkár beszél a médiának Londonban, 2025. október 24. AP Photo

"Oroszországnak nem lehetnek kétségei: a NATO és a szövetségesek a nemzetközi joggal összhangban minden szükséges katonai és nem katonai eszközt bevetnek, hogy megvédjük magunkat és elrettentsünk minden irányból érkező fenyegetést" - áll a szövetség közleményében.

A lengyel légtérsértést követően Mark Rutte NATO-főtitkár bejelentette a Keleti Őrszem program megalakítását, amelynek célja a további orosz betörések megakadályozása és a Lengyelországgal való szolidaritás kinyilvánítása.

"Látjuk, hogy drónok megsértik a légterünket. Akár szándékos volt, akár nem, ez elfogadhatatlan. A szövetségesek teljes szolidaritásukat fejezték ki Lengyelországgal. Alapvető fontosságú az agresszióval szembeni fellépés és a szövetség minden tagjának védelme" - mondta a NATO-vezér.

Incidensek Dániában és Norvégiában

Eközben szeptember 23-án Mette Frederiksen dán miniszterelnök azt mondta, hogy nem zárható ki az orosz érintettség, miután előző este több órára le kellett zárni a koppenhágai repülőteret, mivel több drónt észleltek.

"Ez elmond valamit arról, hogy milyen időket élünk, és hogy társadalmunknak mire kell felkészülnie" - mondta Frederiksen.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője "alaptalannak" nevezte a vádakat.

Egy mobil radarberendezés látható a dán katonai telephelyen Amagerben, 2025. szeptember 26-án.
Egy mobil radarberendezés látható a dán katonai telephelyen Amagerben, 2025. szeptember 26-án. AP Photo

Szintén szeptember 22-én a norvégiai Oslo repülőterét három órára lezárták, miután azonosítatlan drónészleléseket jelentettek.

Oroszország - a norvég kormány szerint - 2025-ben állítólag háromszor sértette meg Norvégia légterét, de egyelőre nem világos, hogy a hétfői incidens szándékos volt-e, vagy navigációs hiba eredménye.

"Az okoktól függetlenül ez elfogadhatatlan" - mondta Jonas Gahr Støre miniszterelnök.

További források • AP

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
A cikk megosztása Kommentek