Donald Trump bejelentette, hogy az izraeli tárgyalók elfogadták az izraeli hadsereg Gázában harcoló alakulatainak kivonására vonatkozó terv első szakaszát. Az útvonalat ezután ismertették a Hamász küldötteivel, és ha a terrorszervezet is rábólint, azonnal életbe lép a tűzszünet Gázában.
HIRDETÉS
Az amerikai elnök a Truth Socialon közzétett bejegyzésében úgy fogalmazott, hogy „a tárgyalásokat követően Izrael elfogadta a kivonulás első szakaszának útvonalát, amelyet bemutattunk a Hamásznak. Amint a Hamász jóváhagyja, a tűzszünet AZONNAL hatályba lép, megkezdődik a túsz- és fogolycsere, illetve megteremtjük a szükséges feltételeket a kivonulás következő szakaszához, amely közelebb visz minket ennek a 3000 ÉVES KATASZTRÓFÁNAK a végéhez.”
Az izraeli kormányfő eközben arról beszélt egy interjúban szombaton, hogy reményei szerint a még Gázában fogva tartott túszok pár napon belül hazakerülhetnek. A túszok rokonait képviselő szervezet bizakodó, ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a pár nap híján két éve fogságban lévő szeretteik számára sorsdöntő lehet minden óra, ezért felszólítják Benjamin Netanjahut, hogy azonnal kezdjen konkrét tárgyalásokat az elhurcoltak szabadon bocsátásának menetéről.
A Gázaváros ellen indított hadműveletet az izraeli hadsereg leállította, miután a Hamász közölte, hogy kész tárgyalni Donald Trump tűzszüneti javaslatáról. Az amerikai elnök ugyanakkor az övezet bombázásának azonnali beszüntetésére szólította fel az izraeli vezérkart mondván, hogy a javaslatban foglaltak végrehajtása, mindenekelőtt a túszok biztonságos kimenekítése a légicsapások közepette elképzelhetetlen. Vasárnap reggel még bombázásokat jelentettek Gázaváros környékéről a Hamászhoz köthető források, de áldozatokról nem érkezett jelentés.
Benjamin Netanjahu azt mondta a Hősi fórum nevű, elesett katonák családtagjait tömörítő szervezettel tartott vasárnapi találkozóján, hogy Izrael csak azután folytatja a tárgyalást az amerikai elnök javaslatáról, ha megvalósult az első pont, vagyis a Hamász elengedi az összes túszt.
"Nem lépünk tovább a húsz pont egyikében sem, amíg nem valósul meg az első pont, vagyis minden túsz - élő és halott - kiszabadulása, amíg nem tér vissza Izrael területére az utolsó túsz."
A tárgyalások következő fordulója hétfőn kezdődik Egyiptomban. A szaudi sajtó tudomása szerint a Hamász delegációját az a Halil al-Hadzsa vezeti, aki az egyik célpontja volt az izraeli hadsereg közelmúltbeli dohai csapásának. Szombaton jelent meg először a nyilvánosság előtt azóta, hogy túlélte a támadást.
Az amerikai elnök minden eddiginél elszántabb
Az amerikai elnök és az izraeli kormányfő együtt jelentették be a gázai tűzszünetre vonatkozó legújabb amerikai javaslatot hétfőn azzal, hogy Izrael azt el is fogadta, a Hamászon a sor, hogy választ adjon legkésőbb vasárnapig, hajlandó-e tárgyalni róla. A terrorszervezet már pénteken közölte, hogy feltételekkel, de hajlandó azonnal elengedni az összes élő túszt és visszaszolgáltatni az elhunytak holttestét a harcok beszüntetése mellett, és kész tárgyalni a többi pontról is, amelyek között egyelőre vannak olyanok, amelyeket elfogadhatatlannak tart. Ilyen például az, hogy a teljes lefegyverzés mellett vonuljon ki Gáza irányításából is, ami nemzetközi felügyelet alá kerülne.
A hét elején az izraeli kormányfő is úgy nyilatkozott, hogy kétségei vannak azzal kapcsolatban, hogy mind a 20 pont maradéktalan végrehajtható-e.
A fő közvetítők, Egyiptom és Katar ezzel együtt üdvözölték a legújabb fejleményeket, a katari külügyi szóvivő közölte, hogy „folytatják a tárgyalásokat". A francia köztársasági elnök, aki szintén bekapcsolódott a közvetítésbe többször is az elmúlt két évben, Izrael és Libanon között pedig jelentős szerepet is vállalt a béketeremtésben, szintén azt írta a közösségi médiában, hogy úgy látja, elérhető közelségbe került a Gázában fogva tartott izraeli túszok szabadulása és a gázai tűzszünet.
A nyomás nagy, de még nem látszik, mire elég
A Hamász terrorszervezet 251 embert rabolt el két évvel ezelőtt, az október 7-i mészárlás idején. A túszok közül még 49-en vannak Gázában, talán ha húszan lehetnek életben. A terrortámadások után, a terrorszervezet felszámolására indult izraeli offenzívának a Hamász irányítása alatt álló helyi hatóságok szerint eddig több mint 66 ezer halálos áldozata van, állításuk szerint többségük civil, de erre egyelőre nincs bizonyíték. Egy másfél évvel ezelőtti helyszíni ENSZ-vizsgálat a halottak akkor közölt számának körülbelül felét tudta igazolni. Egy idei ENSZ-vizsgálat viszont már úgy fogalmaz, joggal feltételezhető, hogy Izrael népirtást követ el Gázában. Ez nem a világszervezet hivatalos álláspontja, hanem egy bizottsági jelentés konzekvenciája.
A Gázai övezet jelentős részét romba döntötte az izraeli hadsereg és a Hamász fegyveresei között dúló háború, miközben súlyos humanitárius válságot szült. Az ENSZ által támogatott élelmezési válságfigyelő szervezet, az Integrated Food Security Phase Classification augusztusban azt jelentette, hogy több mint félmillió ember éhezik a Gázai övezetben, és számuk szeptemberre meghaladhatja a 640 ezret, így éhínség sújtotta területnek minősül.
Azon folyamatos vita folyik, hogy Izrael tavaszi, több mint kéthónapos segélyblokádjának feloldása óta jut-e be elegendő élelem Gázába. Az izraeli kormány szerint igen, és az éhezést az okozza, hogy a Hamász kifosztja a szállítmányok nagy részét. A nemzetközi segélyszervezetek viszont azt állítják, hogy az izraeli hadsereg továbbra is akadályozza a konvojok bejutását, és csak töredékét engedi be annak, amire szüksége volna a két éve menekülttáborokban élő lakosságnak. A tudatos éheztetés háborús bűntettével vádolják Izraelt, miközben más háborús bűncselekmények elkövetésével is gyanúsítják az izraeli hadsereget.
A legsúlyosabb vád Izraellel szemben, hogy népirtást követ el Gázában, amit az izraeli kormány újra és újra visszautasít mondván, hogy mindet megtesznek azért, hogy megkíméljék a gázaiakat. Hadműveleteik előtt időben figyelmeztetik az érintett civileket, hogy hagyják el a területet, de ezt a Hamász rendre megakadályozza, miközben állásait is készakarva a civil infrastruktúra közvetlen közelébe, hovatovább lakónegyedekbe telepíti. Közben intenzív és manipulált porpagandahadjáratot folytat a nemzetközi médiában a gázaik szenvedésének szemléltetésére, ez mostanra követhetetlenné tette, hogy mindabból, ami megjelenik elsősorban is a közösségi médiában, mi igaz és mi nem.
De a stratégia működik. Izrael agresszorrá vált a nemzetközi közvélemény értékelése szerint, és egyre inkább elszigetelődik a nemzetközi közéletben és a diplomáciában is. Eközben meredeken emelkedik az antiszemita támadások száma Európában és az amerikai kontinensen is, miután a palesztin civilekkel együttérző, mostanra tízezres tüntetéseket, sztrájkokat - esetenként bizonyítottan a Hamász befolyásával vagy kifejezett irányításával - szervező európai és amerikai mozgalmak már nem tesznek különbséget nemcsak az izraeli kormánypolitika és az izraeli lakosság, de még az izraeli kormánypolitika és a diaszpórában élő zsidóság között sem. A Hamász terrorszervezetet a palesztin ellenállás legitim fegyveres erejévé avatják, egyfajta felszabadító hadseregnek tekintik, relativizálva a két évvel ezelőtti izraeli vérengzést, amelynek 1200 halálos áldozata volt a zsidó állam déli részén. És ugyanígy nem veszik figyelembe azt a terrort, amellyel a Hamász Gázát uralta az elmúlt évtizedekben.
A gázai háború nemzetközi megítését szintén befolyásolja az a gyanú, amelyről a nemzetközi sajtó már közvetlenül a Hamász terrortámadásai után cikkezett, hogy tudniillik az izraeli kormánynak, illetve a hírszerzésnek, amely a világ legütőképesebb titkosszolgálatai közé tartozik, súlyos hibákat kellett elkövetnie ahhoz, hogy a Hamász 2023. október 7-i brutális terrortámadásai megtörténhessenek. Ugyanígy felelnie kell majd az izraeli vezetésnek arra a kérdésre is, valóban pénzelte-e a Hamászt évtizedeken át azért, hogy megossza a palesztin politikai elitet, megakadályozza egységes fellépésüket.
Az izraeli kormányfő azt válaszolta, amikor közel két éve szembesítették mindezzel politikai ellenfelei, civil ellenzéke és a sajtó, hogy a Hamász felszámolása az első és legfontosabb feladat, amíg azzal nem végzett Izrael, nincs helye semmilyen elszámoltatásnak. A kormány és a hadsereg vezérkara azóta több személyi változáson esett át, legutóbb a belbiztonsági szolgálat, a Shin Bet kapott új vezetést David Zini kinevezésével, amit Netanjahu javasolt májusban, miután a kabinet főleg a kormányfő kétségeinek engedve menesztette Ronan Bart. David Zini október 5-én foglalta el hivatalát.
Az, hogy sokadik körben ezúttal sikerül-e a közvetítő Katarnak, Egyiptomnak és az Egyesült Államoknak közös nevezőre hozniuk az izraeli kormány és a Hamász terrorszervezet követeléseit, azzal együtt is kérdéses, hogy az eddigi nyilatkozatokból jól érzékelhető, Donald Trump 20 pontos új gázai béketervének elfogadásában minden eddiginél nagyobb nyomást gyakorolnak az izraeli kormányra és a Hamász vezetésére is.