Szeptember 28-án vasárnap választásokat tartanak Moldovában, amelyen az egykori szovjet tagköztársaságban ismét az EU-hoz való további közeledés, illetve az orosz érdekszférába való fokozatos visszatérés között lehet választani.
HIRDETÉS
Augusztus 26-án ritka pillanatot élt át Európa legszegényebb állama: az EU két vezető hatalmának vezetői, Emmanuel Macron francia elnök és Friedrich Merz német kancellár - a feltörekvő Lengyelország vezetőjével Donald Tuskkal kiegészülve - együtt látogattak el Moldovába, hogy megtámogassák az Európa-párti liberális elnök, Maia Sandu kampányát. A látogatás mutatja, hogy az aprócska volt szovjet tagköztársaság sorsa mennyire felértékelődött Európában az egyre nyíltabbá váló orosz fenyegetés árnyékában - és hogy az európai politika fősodra úgy értékeli, hogy az ukrán háború következő csatáját a moldovai urnáknál vívják.
Az ország, amelynek elérhetetlen álom, hogy Románia legyen
Moldova sorsát függetlenné válásának kezdete óta két igazodási pont határozta meg. Az egyik Oroszország, amely 1992-ben gyakorlatilag kiszakított az országból egy darabot, Transznisztriát, amely azóta is az orosz hadsereg ellenőrzés alatt álló szakadár államként tengeti napjait, bár hivatalosan egyetlen állam sem ismeri el. Oroszország azonban kereskedelmi partnerként, illetve többé vagy kevésbé olcsó energiahordozók révén is képes volt befolyásolni a moldovai mindennapokat.
Az ország másik igazodási pontja az EU-tag Románia. A moldovai lakosság nagyobb része románul beszél, kisebb része oroszul. Románia EU-csatlakozásával annak kulturális és gazdasági befolyása is megnőtt Moldovában, és először elképzelhetővé, majd hihetővé vált az ország EU-csatlakozása. Miután Oroszország nyíltan megtámadta Ukrajnát, Moldovában az EU-párti erők győztek a választásokon, és Moldova Ukrajnával együtt tagjelölt lett.
Ugyanakkor Oroszországtól való távolodásnak megvolt az ára, az olcsó orosz gáz hiányát a lakosság pénztárcája és a gazdaság is megsínylette. Bár a gázcsapot valójában Ukrajna zárta el, az orosz propaganda emiatt a Nyugat-barát moldovai kormányra tolta a felelősséget. Miközben az oroszoktól való távolodás negatív következményei már beálltak, az ország uniós csatlakozását illető remények hűlni kezdtek: úgy tűnt, hogy a moldovai csatlakozás ügye összefonódott az ukránnal, amely a háború - és egyes tagállamok ellenállása - miatt a bizonytalan jövőbe tolódott. Bár az ország éves GDP-je körülbelül hetedét - 1,9 milliárd Eurót - kapja az EU-tól a csatlakozási feltételek teljesítésére, sok moldovai jobban érzi a zsebén az oroszoktól való távolodást.
A nyugat bajnokai az oroszpárti populista válogatott ellen
A moldovai választási rendszer egyfordulós és arányos, 5-7%-os parlamenti küszöbbel attól függően, hogy pártról vagy pártszövetségről van-e szó. A kormányzó PAS (Partidul Acțiune și Solidaritate, Cselekvés és a Szolidaritás Pártja) jobbközép, Európa-párti liberális párt, vezetője Maia Sandu, a jelenlegi köztársasági elnök. 2021 óta kényelmes többségük, 61 képviselőjük van a 101 fős parlamentben. Jelenleg 31-33%-ra mérik őket, ami jelenthet szoros első vagy második helyet.
A másik nagy szövetség a Patrióta Választói Tömb (Blocul Electoral Patriotic, BEP), amely négy kisebb szocialista, kommunista illetve populista pártból áll össze. A legnagyobb az oroszpárti populista politika moldovai veteránja, Igor Dodon szocialista pártja. A tömb "kölcsönösen előnyös" orosz kapcsolatokat szorgalmaz, miközben ígéretei szerint továbbra is kiegyensúlyozott kapcsolatokra törekedne az EU-val, Romániával és Ukrajnával is. Érdekesség, hogy Romániához hasonlóan a baloldali blokk szegődött az úgynevezett hagyományos családi és vallási értékek őréül, és ápol szoros kapcsolatot az ortodox egyházzal. A BEP-et szintén 30-34% körül mérik, tehát egy szűk győzelem vagy szűk vereség is elképzelhető számukra.
Számos jele van annak, hogy Oroszország nagy figyelmet szentel a moldovai választásoknak. Egy büntetőeljárás elől külföldre elmenekült oligarcha, Ilan Shor, aki 2024-ben Moszkvában alapított oproszbarát pártszövetséget, már az előző választásokon is százezres nagyságrendben vásárolt szavazatokat, de orosz forrásokkal hozták hírbe a BEP pártszövetség tagjainak több vezetőjét is. Az orosz dezinformációs hálózatok is nagyon aktívak az országban a választás előtt, amelyek álhíreken túl nagyon is valós megélhetési problémákat tudnak tematizálni. Éppen ezért a választás kimenetele az utolsó pillanatig nehezen megjósolható.