Közel 100 éves, de nem kötelező hagyomány, hogy a leköszönt elnökök könyvtárat vagy múzeumot alapítanak munkásságuk emlékére. Ez viszont tetemes költségekkel jár, ami Joe Biden esetében egyelőre nem látszik összejönni.
HIRDETÉS
A bukott elnök szülőállamában, a Delaware-i Wilmingtonban szeretné elhelyezni a gyűjteményt, de egyelőre csak a hely kijelölése történt meg, mert a szükséges források hiányoznak.
A Fox News tudomása szerint azért, mert sok korábbi demokrata donornak nem nagyon akaródzik pénzt áldozni annak az elnöknek a tiszteletére, akiben mélyen csalódtak, főként fia kegyelmi ügye miatt, és mert túl későn lépett le a színről, szűkítve ezzel Kamala Harris kampányának esélyeit. Több régi adakozó kifejezetten Biden rovására írja Donald Trump megismételt győzelmét.
A könyvtár és múzeum létrehozása 2-300 millió dollárba kerülne, ami jóval olcsóbb, mint Barack Obama tavasszal megnyílt chicagói gyűjteménye, ami 800 milliót kóstált.
Van olyan vélemény, amely szerint nem fog jelentős intézmény épülni, mivel Biden életkora és egészségügyi problémái miatt eleve nem sokat segíthet a pénzgyűjtésben.
A tévétársaságnak nyilatkozók legtöbbje nem mutat kifejezett ellenszenvet a volt elnökkel szemben, de vagy nem adományoznának a könyvtárnak, vagy csak nagyon korlátozott összeget.
Többen pedig egyszerűen nem akarnak a Trump-adminisztráció célkeresztjébe kerülni, és pénzüket inkább a Demokrata Párt jövőjébe kívánják fektetni. „Biden múltja még csak nem is történelmi, de egy új demokrata generáció az lehet” – mondja egyikük, aki szerint a MAGA-cunamival szembe kell állítani egy bátor fiatal nemzedéket.
Mások feszengve emlékeznek arra, hogy személyes kapcsolatuk Biden belső körével és a First Ladyvel annyira kellemetlen volt, hogy nehéz lesz valaha is jelentős összeget gyűjteni a volt elnök számára. „Szeretném, ha szép könyvtára lenne, de egyszerűen nem látom, hogy erre fogom költeni a pénzemet” - mondta az egyik korábbi adományozó.
Még keményebben fogalmaz John Morgan ügyvéd, utalva arra a pénzre, amelyet Bidennek gyűjtött, és tavaly átkerült a Harris-kampányba. „800 000 dollár visszatérítést akarok. De amúgy sem hiszem, hogy valaha is könyvtárat fognak építeni, legfeljebb egy könyves taligát” – viccelődött Morgan.
Valamivel optimistább a könyvtári tanács elnöke, Rufus Gifford, aki Biden újraválasztási kampányának adománygyűjtését vezette, és korábban Barack Obama pénzügyi igazgatója volt. Szerinte előbb-utóbb megnyílnak a pénzcsapok, amikor Donald Trump sokkhatása enyhül.
Összehasonlításképpen, a tavaszi nyitással tervezett chicagói Obama Elnöki Könyvtár végösszege 850 millió dollár lesz. Donald Trump elnök szintén több millió dollárt gyűjtött össze a könyvtárára, melyet a katari királyi család által ajándékozott luxusrepülőgép is gazdagítani fog, mivel a Trump-alapítványnak adják majd át.
Az elnöki könyvtárak és emlékmúzeumok felépítése hosszadalmas folyamat, ami éveket vesz igénybe, és az egyik keserű vélemény szerint nem is valószínű, hogy Joe Biden megéli az majdani avatást - ha lesz ilyen egyáltalán. A megjegyzés nem teljesen alaptalan, mert például John F. Kennedy nem élhette meg könyvtársa átadását.
Milyen volt az elnöki könyvtárak múltja?
A hagyomány Franklin D. Roosevelt nevéhez kötődik, aki 1939-ben döntött úgy, hogy iratait és emléktárgyait központilag, nyilvános intézményben őrizzék. A rendszert 1955-ben egy törvény is rögzítette, amely szerint minden volt elnök maga alapíthatja meg a könyvtárát, de annak kezelés az National Archives and Records Administration (NARA) feladata.
Roosevelt előtt Hoover elnök állított össze egy hevenyészett gyűjteményt, korábban pedig Washington, Lincoln, Grant vagy Wilson személyes vagy hivatalos anyagai szétszóródtak a családoknál, egyetemeken, vagy a Kongresszusi Könyvtárban. Jóval halála után Hoover is kapott saját könyvtárat Iowában.
A gyűjtemények alapját az elnök személyes tárgyai, levelei, ruhái és azok az ajándékok alkotják, amelyeket nem az Egyesült Államok, hanem ő maga kapott, kifejezetten a nevére címezve. Ebből olykor adódnak viták az archívummal.
A könyvtárakra tilos állami forrásokat fordítani, ezért is fontos a fundraising, az adománygyűjtés, amivel Joe Biden jelenleg nem áll jól.
Mi kerülhet oda az államtól?
Az elnökség idején keletkezett hivatalos iratok egy 1978-as törvény alapján állami tulajdont képeznek, és automatikusan a NARA-hoz kerülnek, nem a volt elnök magánszférájába. Ezeket csakis az archívum engedélyezheti felhasználásra. Ebből volt is vita, sőt büntető per is Donald Trump első elnöksége után, amikor minősített állami dokumentumokat vitt magával és rejtegetett floridai birtokán.
Állami tulajdonú tárgyak (protokollajándékok, hivatali bútorok, járművek) külön engedély alapján kerülhetnek a könyvtárhoz, de jogilag a szövetségi kormány tulajdonában maradnak.
Ronald Reagan könyvtárában például megtekinthető egy Air Force One Boeing 707-es repülőgép, amelyet 1998-ban nyugdíjaztak, majd a légierő engedélyével szállították oda. A gép továbbra is a USAF és az állami archívum tulajdona.
Bill Clinton könyvtára megkapta az elnöki limuzint, G.W.Bush elnök engedélyével. Az idősebb Bush dallasi könyvtárában felépítették az Ovális Irodája pontos mását, amihez szintén állami engedély kellett, bizonyos biztonsági megfontolások miatt.
Nem minden elnök könyvtára került a szülőállamába (Truman, Kennedy, Nixon), míg a készülő Obama-könyvtár digitális rendszere inkább kutatóközpontként és közösségi térként fog működni.