Donald Trump népszerűsége meredeken esik: a választók többsége elégedetlen azzal, ahogy az inflációt kezeli, nem ért egyet a vámpolitikájával, vitatja a tömeges deportálások létjogosultságát, illetve aggódik a demokratikus normák gyengítése miatt. A Fehér Ház körül eközben állandóak a botrányok.
HIRDETÉS
A legújabb felmérés szerint Trump elnök egyre növekvő rosszalló adatot tapasztal az amerikaiak körében, második Fehér Házi ciklusának hét hónapja alatt. Az Economist/YouGov közvélemény-kutatás szerint az amerikaiak 40 százaléka „határozottan vagy némileg” helyesli Trump elnöki tevékenységét. Az amerikai felnőttek több mint fele, 56 százaléka azt mondta, hogy „határozottan vagy némileg” helyteleníti az elnök munkáját.
Ennél is rosszabb képet mutat a Pew Research Center augusztus közepén közzétett kutatása, szerint Trump jelenlegi mutatója 38 százalék.
Az Epstein-ügy tovább mérgez, és rontja a többi adatot is
Az Epstein-botrány különösen érzékenyen érinti Trumpot, és beleolvadt a közvélemény bizalmatlanságába más ügyek kapcsán. A Washington Post elemzése szerint a botrány közvetlenül hozzájárult ahhoz, hogy Trump elveszítse a támogatók egy részét a mérsékelt republikánusok és független szavazók körében, akik eddig a gazdasági teljesítmény vagy az "erőskezűség" miatt tartottak ki mellette.
Az Epstein-téma így - a politikai vitákon túl - a népszerűségi mutatókat is érezhetően lefelé húzza.
Trump legmagasabb támogatottsága a 65 éves és idősebb korosztályban figyelhető meg. A legalacsonyabb arány a 18 és 29 év közöttiek körében volt, ahol csak 29 százalék nyilatkozta, hogy „határozottan vagy némileg” helyesli elnöki munkáját.
Mennyire számít Ukrajna az amerikaiak szemében?
Meglepőnek mondható, hogy az Ukrajnával való törődés nem foszlott szét a háború négy éve alatt az amerikaiak körében, pedig korábban ezt jósolták az elemzők. A megkérdezettek 64 %-a szimpatizál Ukrajnával, míg csupán 2 % Oroszországgal.
Több mint kétharmad tartja fontosnak az ukrajnai háborút az ország nemzeti érdekei szempontjából. Újdonság, hogy a konfliktus számít a válaszadók több mint felének, vagyis személyes ügyként kezelik.
Az amerikaiak kétharmada szerint Ukrajna veresége negatívan hatna Európa stabilitására, és 75 % gondolja, hogy Oroszország további támadásokat kezdeményezhetne más posztszovjet államok ellen.
Ukrajna győzelme vagy területeinek visszaszerzése prioritást élvez, míg a korábbi elemzések szerint a közvélemény inkább a részeredményekre, mint a gyors lezárásra törekedett.
A Gallup szerint 46 % gondolja úgy, hogy az USA nem nyújt elég segítséget Ukrajnának, ami 16 pontos növekedés a decemberben mérthez képest. Ez azt jelzi, hogy az amerikaiak inkább fogadták el Joe Biden támogatási politikáját Ukrajna felé, mint Donald Trumpét.
Nemzeti egységet követel a közvélemény
Nem kedvez a Trump-féle politikai stílusnak az sem, hogy az összesített (aggregált) mérések szerint az amerikaiak 78 százaléka politikai viszálykodás helyett a nagy fenyegetések közös elhárítását követeli.
A korábban megszokott gazdasági félelmek és a bevándorlás miatti aggodalmak lejjebb szorultak a gyermekellátás- és védelem mögött. A legutóbbi AP–NORC felmérés szerint immár 75 % a gyermekgondozás költségeinek csökkentését sorolja a legfőbb feladatok közé. Kiemelt figyelem övezi a várandós nők egészségügyi ellátásának javítását is, főként a fekete anyák körében.
Az élvonalba ugrott a mesterséges intelligenciától való félelem is. A legfrissebb Reuters/Ipsos-kutatás kiemeli, hogy az amerikaiak 71 %-a attól tart, az MI tartósan munkahelyeket szüntet meg. 77 százalék nyugtalan a deepfake technológiák destabilizáló politikai hatása miatt. A válaszadók közel fele az MI katonai alkalmazásait látja veszedelmesnek.
Mindezek miatt a közvélemény szinte egésze (94%) kimagasló fontosságúnak gondolja a demokraták és republikánusok együttműködését a nagy nemzeti ügyekben. A közösen támogatott témák között szerepelnek például a gyermeki online biztonság és a munkavállalói átképzési adókedvezmények, közli egy kétpárti közvélemény-kutatás.
A Trump-féle megosztó, polarizáló politikai stílus és módszertan viszont láthatóan nem felel meg ezeknek az elvárásoknak.
Mi az az approval rating?
Az „approval rating” (elfogadottsági mutató) azt jelzi, hogy egy adott időpontban a felmért népesség hány százaléka helyesli az elnök munkáját. Az ilyen felméréseket leginkább a Gallup kezdte el használni az 1930-as évek végétől. Az elnökök gyakran „mézeshetek effekttel” indulnak, vagyis magas kezdeti támogatással, amikor még bírják az őket megválasztók bizalmát.
Ezt viszont nehéz tartósan megőrizni, és csak néhány elnöknek sikerült. A világháború óta John F. Kennedy volt a rekorder induló 72%-kal, utána messze leszakadva második Dwight D. Eisenhower.
A legrosszabb kilépő Richard Nixon volt, aki 24 százalékos elfogadottsággal hagyta el a Fehér Házat. Nem volt dicső a búcsú Jimmy Carter, George W. Bush és Donald Trump számára sem; mindannyian 34 % alatt végeztek.
A legerősebb távozók
Eisenhower,
Reagan és
Clinton voltak: a kilépéskor 66 % fölött álltak.
Az összes elnök között Trump látszott a leginkább megosztónak, mivel elfogadottsága sosem haladta meg az 50 %-ot. Jelen állás szerint ez a kép nem változott.