Németország globális exportpozíciója jelentősen romlott az elmúlt években a Bundesbank kutatása szerint, amely Donald Trump elnök vámbombázása helyett inkább a strukturális problémákat okolja.
HIRDETÉS
Németország részesedése a nemzetközi kereskedelemben 2017 óta csökken, és ez 2021-től felgyorsult. A 2021 és 2023 közötti veszteségek több mint háromnegyede a versenyképesség visszaesésének volt köszönhető".
Philipp Meinen és Arne Nagengast kutatók szerint ha a német export a külföldi piacokon elért teljes értékesítés növekedését követte volna, a termelés 2,4 százalékponttal nagyobb mértékben nőtt volna 2021 és 2024 között.
Ehelyett Európa legnagyobb gazdasága, amely Japán visszaesése folytán a GDP-termelés rangsorának 3. helyén áll, két egymást követő évben zsugorodott.
A Bundesbank előrejelzése szerint az esés 2025-ben és 2026-ban is folytatódhat, ha az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalások kudarcot vallanak. Trump fenyegetése szerint az Európai Unió augusztus 1-jétől 30%-os vámokkal néz szembe, ha nem sikerül jobb megállapodásra jutni.
De nem ez lenne a fő akadály, de kétségtelen, hogy Trump vámjai oda ütnek, ahol a legjobban fáj a németeknek
Friedrich Merz kancellár figyelmeztetett, hogy az ehhez hasonló illetékek „alaposan megrengetnék” a német exportőröket, és átalakíthatnák gazdasági terveit. Ezek a külső behatások súlyosbíthatják a Bundesbank által megállapított versenyképességi veszteségeket, amelyek számos ágazatot érintettek és nemzetközi összehasonlításban magasak voltak.
Ha ez megtörténne, a német kormánynak esetleg el kellene halasztania gazdaságpolitikai erőfeszítéseinek egyes részeit – mondta Merz vasárnap az ARD közszolgálati műsorszolgáltatónak adott interjújában. „Ez mindent beárnyékolna, és a német exportipart a lényegében sújtaná.”
Merz azt mondta, szorosan együttműködik más EU-vezetőkkel annak érdekében, hogy ilyen mértékű vámok ne kerüljenek bevezetésre. „Ehhez két dologra van szükség: egységre az Európai Unióban és jó kommunikációs csatornákra az amerikai elnökkel” – tette hozzá a konzervatív vezető.
Arra a kérdésre, hogy Németország támogatja-e az Egyesült Államokkal szembeni ellenvámokat, Merz így válaszolt: „Igen, de nem augusztus 1. előtt.” A pénzügyminiszter elmondta, hogy a hétvégén intenzíven megvitatta az ügyet Emmanuel Macron francia elnökkel és Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével, valamint pénteken telefonhívást is folytatott Trumppal.
„Ezt az időt, ezt a két és fél hetet augusztusig, arra szeretnénk felhasználni, hogy megoldást találjunk” – mondta Merz. „Teljesen elkötelezett vagyok e mellett.”
A világkép
Az elmúlt 15 évet alapvetően Kína növekedése határozta meg, amely egy rövid visszaesés után 140 százalékos emelkedést mutat. A növekedés ütemét tekintve harcban áll az Egyesült Államok, de a többi főszereplő mindegyike csökkenéssel számol, leginkább Japán.
Az USA a legjobb eredményt Barack Obama második ciklusában mutatta fel. Németország viszont 20 százalékot vesztett globális piaci részesedéséből.
Mindez egy hosszú folyamatot mutat, ami nem köthető össze Donald Trump újabb elnökségével.
„Mindez a német gazdaság alapvető strukturális problémáira utal, amelyek számos vállalatot megterheltek” – írja Meinen és Nagengast, hivatkozva a világjárvány utáni ellátási lánc zavaraira, a magasabb energiaárakra, Kína vezető globális versenytársként való megjelenésére, a demográfiai változásokra, a bürokráciára és az adókra.
„Javítani kell az ellátási feltételeket Németországban” – mondták a kutatók, és olyan megoldásokat javasoltak, amelyek a következőket foglalják magukban:
- jobb munkaösztönzőket,
- alacsonyabb akadályokat a képzett migráció előtt,
- magasabb adókedvezményeket a magánbefektetések számára,
- jobb feltételeket az induló vállalkozások (start-up) és a kutatás-fejlesztés számára,
- ellátási reformokat,
- előrehaladást az energetikai átállás terén,
- új szabadkereskedelmi megállapodásokat
Bár a Merz-kabinet több kormányzati kezdeményezése ebbe az irányba halad, a kutatók szerint ennél sokkal többre van szükség.