Az izraeli hírszerzésre a szűkszavúság és a titkolózás jellemző, de ez esetben kivételt tettek.
HIRDETÉS
Az első nyilvános jelentés a holokauszt végrehajtójának, Adolf Eichmann SS parancsnoknak az elfogásáról szólt, amire Argentínában került sor 1960-ban. Noha az Izraelbe csempészett Eichmannt 1962-ben kivégezték, az akcióról szóló jelentést csak 2012-ben tette közzé a Moszad.
A másik eset Irán nukleáris archívumának megszerzése, azaz Teheránból való ellopása volt, amit 2018-ban hajtottak végre. Az anyagot maga Netanjahu miniszterelnök tette közzé. Ez volt az első alkalom, hogy Izrael felfedte azt, hogy aktív ügynökei működnek a perzsa államban, akik képesek a legbizalmasabb dokumentációkat megszerezni és kijuttatni.
Izrael magabiztosságát jelzi az az új bejelentés is, hogy a Moszad egy sürgősségi orvosi központot hoz létre Iránban, a rászoruló állampolgárok számára.
A harmadik eset az "Ébredő oroszlán" - az izraeli hírszerzés marad Iránban
A szervezet híres arról, hogy sosem kommentálja sem megerősítő, sem cáfoló formában saját akcióit. Feltűnő kivétel, hogy David Barnea, a Moszad igazgatója személyesen szólalt meg egy videóüzenetben, hogy elismerje az ügynökség részvételét a nagy volumenű katonai műveletben.
A művelet fő vonása a földi hírszerzés és az izraeli légierő legteljesebb együttműködése volt, valós időben értesülve az iráni alakulatok, támaszpontok és laktanyák helyzetéről. A katonai elemzők szerint Izrael ezzel leckét adott a világnak, hogy mit jelent a hibrid hadviselés a maga valóságában.
Figyelmet érdemel az is, hogy Izrael nagy valószínűséggel felhasználta szibériai orosz légitámaszpontokra mért ukrán „Pókháló”-művelet egyes elemeit. Ezek azt igazolták, hogy stratégiai fegyverzet nélkül is lehetséges a jelentős csapásmérés egy távoli területre, újratervezésre kényszerítve a katonai döntéshozókat szerte a világon.
Miért köti Izrael a világ orrára a bizalmas ismereteket?
Az Irán elleni művelet nyilvános elismerése valóban rendkívül szokatlan a Moszad történetében, így valószínűleg stratégiai üzenet is.
Irán felé: „Látunk, elérünk, és be tudunk avatkozni”.
A szövetségeseknek: „Izraelnek működő, jól koordinált hírszerzése van, amit ti is felhasználhattok”.
A hazai közönségnek: „A Moszad aktív, sikeres, és közvetlenül hozzájárul az ország védelméhez”.
Izrael „biztonságosabb és bátrabb ország lett” – üzeni Barnea, és erre erősít rá Eyal Zamir altábornagy, az izraeli hadsereg vezérkari főnöke, aki azt is elárulta, hogy izraeli kommandós erők Iránon belül tevékenykedtek a háború alatt.
Ez azt jelenti, hogy nemcsak titkosszolgálati ügynökök, hanem maga az IDF is jelen volt Iránban a művelet során, ami akár évekkel is visszavetette az iráni nukleáris erőfeszítéseket.
A vezérkari főnök szerint Izrael jelentős károkat okozott Teherán rakétaindító képességeiben, több száz hordozórakétát sikerült eltávolítania, és jelentősen késleltette Teherán haderő-felhalmozási terveit. „12 napnyi példátlan harc után elmondhatom, hogy az Izraeli Védelmi Erők a legjobb formáját hozta, és teljes mértékben elérték a művelet céljait és feladatait. Az IDF Hírszerző Igazgatósága szerint a nukleáris programban okozott kár nem lokalizált, hanem rendszerszintű” - mondta a tábornok.
Az eredményekhez nélkülözhetetlenek voltak a légi és szárazföldi kommandós erők, amelyek „titokban és mélyen az ellenséges területen tevékenykedtek, és olyan műveleteket hajtottak végre, amelyek működési cselekvési szabadságot biztosítottak számunkra” – folytatta Zamir, de azt nem részletezte, hogy a kommandósok a Moszad, az IDF vagy mindkettő katonái voltak-e.