A főpap kiválasztotta azokat, akiket arra az esetre jelölt ki, ha további katonai parancsnokok halnának meg az izraeli csapásokban, és egyben megnevezte saját lehetséges utódait is a legfőbb vallási vezető posztjára. A jelölés nem kötelező a papi tanácsra, de erősen befolyásolhatja a döntést.
HIRDETÉS
A hétvégén a The New York Times arról számolt be, hogy merénylet veszélyétől tartva Irán legfelsőbb vezetője mostantól egy megbízható segédtiszten keresztül kommunikál parancsnokaival. Egyben elrendelték az elektronikus kommunikáció felfüggesztését, hogy megnehezítsék tartózkodási helyének azonosítását – közölte három iráni tisztviselő, akik ismerik a vészhelyzeti háborús terveit.
Az izraeli hírszerzés valószínleg már lokalizálta az ajatollah rejtekhelyét illetve annak közvetlen körzetét, egy Teherán-közeli nemzeti parkban.
Létezik olyan feltevés is, hogy a papi vezető kórházi ellátásra szorul, amit alátámaszt egy szombaton kiszivárgott videósorozat, amelyen felfegyverkezett ügynökök serege őrködik a teheráni Khatam al-Anbia kórházban. Az intézmény Irán egyik legjobban felszerelt, vezető egészségügyi központjának számít.
A lap szerint egy bunkerbe zárkózva a legfelsőbb vezető három magas rangú hitszónokot is megnevezett utódjaként, ha megölik. A lehetséges nevek közül csak a fiát, Mojtaba Khameneit említették meg. Az 55 éves férfi elvileg nehezen lehet apja követője a legmagasabb poszton, mivel nincs ajatollah-i rangja, és hittudományi ismereteit alacsonyra tartják, ami pedig az egyik döntő szempont a kiválasztásnál.
Ugyanakkor jelenleg Mojtaba számít az ország legbefolyásosabb politikai szereplője, messze a köztársasági elnök fölötti kapcsolatrendszerrel a mérsékeltek, a reformisták és a radikálisok között. Apja 1989-ben történt hatalomátvétele óta minden politikai döntésnek a közelében volt, és érvényesítette befolyását az elnökjelöltek kiválasztásában is. Erősen feltételezhető, hogy a következő főpap kiválasztásakor nem a hitbéli jártasság, hanem a politikai és katonai pozíció lesz az erősebb szempont.
Ugyanakkor ellene szól, hogy a papi vezetés ellenzi a dinasztikus utódlást, és maga Khamenei is azt nyilatkozta tavaly, hogy nem a fia fogja követni a pozícióban.
Iránnak jelenleg körülbelül 29-30 ajatollahi rangot viselő papja van, de a főajatollahi címet mindössze 10 személy tudhatja magáénak, így például Hossein Vahid Khorasani, Mohammad Taqi al-Modarresi (aki jórészt Irakhoz köthető) vagy Sadegh Amoli Larijani. korábbi igazságügyi vezető.
Az utódlás régóta kényes téma, amelyet a pletykákon túl ritkán vitatnak meg nyilvánosan. A legfelsőbb vezető rendkívüli hatalommal rendelkezik: ő az iráni fegyveres erők főparancsnoka, valamint az igazságszolgáltatás, a törvényhozás és a végrehajtó hatalom feje. Emellett ő a Vali Faqih, azaz a síita hit legmagasabb rangú őrzője, ami különleges spirituális hatalommal ruházza fel.
A helyzet rendkívüli, és jóval súlyosabb, mint az Irakkal vívott háború idején volt
A becslések szerint Irán 6-700 milliárd dollár kárt szenvedett el a 10 napos csapássorozatban, ami nagyjából egyenlő azzal, amit nukleáris kutatásokra és fejlesztésekre fordított az elmúlt 20 évben. Néhány nap alatt az izraeli támadások több kárt okoztak Teheránban, mint amit Szaddám Huszein tett az Irán elleni nyolcéves háború alatt.
Irán azonban nem roppant össze és nem kapitulált, és a parancsnoki lánc a súlyos csapások ellenére is működőképesnek tűnik. A politikai ranglétrán sem mutatkoztak egyértelmű jelek az engedményekre Izrael vagy az USA felé.
A 86 éves Khamenei tisztában van azzal, hogy megpróbálhatják meggyilkolni, amit ő maga mártíromságnak tekintene – közölték iráni tisztviselők. Erre a lehetőségre tekintettel hozta meg az ajatollah a szokatlan döntést, és utasította a klérus úgy nevezett Szakértői Gyűlését, vagyis a legfőbb vezető kinevezéséért felelős testületet, hogy majd a három általa megadott név közül válassza ki utódját, ha a sors úgy hozza.
Normális esetben az új legfelsőbb vezető kinevezésének folyamata hónapokig is eltarthat, a klerikusok a saját listáikról válogatnak. De mivel az ország most háborúban áll – mondták a tisztviselők – az ajatollah gyors és rendezett átmenetet akar biztosítani, és meg akarja őrizni örökségét.
„A legfontosabb prioritás az állam megőrzése” – mondta erről Vali Nasr, Irán-szakértő, a Johns Hopkins Egyetem nemzetközi kapcsolatokat tanító professzora. „Egy ilyen döntés előre látó és pragmatikus” - mondta.
A háború kezdete óta Khamenei ajatollah két rögzített videó-üzenetet intézett a nyilvánossághoz, amelyekben megfogadta, hogy nem adja meg magát. Rendes esetben Khamenei egy biztonságos teheráni létesítményben, a „beit rahbari”-ban – vagyis a vezető házában – él és dolgozik, és ritkán hagyja el a helyiséget. A magas rangú tisztviselők, katonai parancsnokok és a külföldi vendégek ezen a helyen látogatják meg. A bunkerbe való visszavonulás jól mutatja, milyen erősen sújtja Teheránt az Izraellel vívott háború. Az izraeli beszivárgástól való félelem Irán biztonsági és hírszerző apparátusának legfelsőbb soraiban is megrendítette a hatalmi struktúrát, és magát az ajatollahot is. „
Egyértelmű, hogy hatalmas biztonsági és hírszerzési incidens történt; ezt nem lehet tagadni” – mondta Mahdi Mohammadi parlamenti főtanácsadó egy hangfelvételen. „Főparancsnokainkat egy órán belül meggyilkolták.” Hozzátette, hogy Irán „legnagyobb kudarca az volt, hogy nem fedezte fel” az izraeli ügynökök hónapokig tartó tervezését, amelynek során rakétákat és drónalkatrészeket hoztak az országba a támadás előkészítése érdekében.
A tisztviselők szerint az ország vezetését három központi aggodalom foglalkoztatja: egy merényletkísérlet Khamenei ajatollah ellen; az Egyesült Államok háborúba lépése; és további súlyos támadások Irán kritikus infrastruktúrája, például erőművek, olaj- és gázfinomítók és gátak ellen.
Az iráni befolyásos szervezetekbe való beszivárgástól félelem annyira elterjedt, hogy a Hírszerzési Minisztérium biztonsági előírások sorozatát jelentette be, felszólítva a tisztviselőket, hogy ne használjanak mobiltelefonokat vagy bármilyen elektronikus eszközt kommunikációra. Két iráni tisztviselő szerint elrendelték, hogy minden magas rangú kormánytisztviselő és katonai parancsnok maradjon a föld alatt.