Hszi Csin-ping kínai elnök évek óta tartó és egyre keményebb harcot folytat a minden szintet elborító korrupció ellen, de egyelőre sikertelenül.
HIRDETÉS
Uralmának 13. évében a kínai vezető nem jutott előbbre az állami visszaélések letörésében, mint amikor meghirdette a korrupcióellenes kampányt. Ennek célja nem csak a gazdaság megtisztítása volt, hanem a társadalmi bizalom helyreállítása és a Párt befolyásának megőrzése. Utóbbi azért kiemelt fontosságú, mert a korrupciós hálózatok megkerülik az államhatalmat és gyöngítik a központi vezetés befolyását a lakosság fölött.
A tigriseket és a legyeket egyaránt üldözni kell, és már egy vállalati vacsora is gyanús lehet
Az elmúlt tíz évben több mint hatmillió köztisztviselő ellen indult eljárás, köztük miniszteri rangú politikusokkal és tábornoki rendfokozatú katonai vezetőkkel szemben is.
A Hong Kongban megjelenő South China Morning Post üzleti lap szerint a közbizalom eróziója egyre fenyegetőbb, és a közvélemény nehezen fogadja el, hogy egyes megbukott vagy elítélt tisztviselők újra megjelennek a politikában vagy állami vállalatok élén. Ez a jelenség alááshatja a kampány komolyságába vetett hitet, és felfesti a „végtelen mocsár” rémképét, vagyis hogy a korrupciót nem is lehet teljesen felszámolni. Legfeljebb csak csapolni lehet rajta olykor, de aztán újratöltődik, és minél mélyebben ás le a párt, annál több korrupciós eset kerül elő.
Különösen rosszul tűri a közvélemény, hogy második esélyt kapjanak a közigazgatásban olyan személyek, akiket korábban már felelősségre vontak korrupciós ügyekben. Ugyanakkor az ő teljes kirekesztésük rontja a bürokrácia és a gazdasági vezetés színvonalát, mert a feddhetetlen újoncok nem feltétlenül jó szakemberek is egyben. Mindez egy ördögi körhöz vezet, és „megnyerhetetlen háborút” eredményez.
2025. júniusától a kínai tisztviselők legfeljebb háromfős vacsorákat tarthatnak, és tiltják a „luxuskörülményeket” az állami eseményeken, noha nem részletezték pontosan, hogy ez mit jelent. Főként az alkohol felszolgálása, a virágdíszek megrendelése vagy a céges utazás szabályai szigorodtak fenyegető módon.
Így válik - legalábbis látszatra - a kampány kilátástalanná, noha Hszi elnök 2025 január elején kijelentette, hogy a továbbra is a korrupció jelenti a Kommunista Pártot fenyegető legnagyobb veszélyt, ezért tovább folytatja az elmozdítások sorát, a hadseregben is. Hszi előtt nem is áll nyitva más út, mert a kampány enyhítése végzetes hibát jelentene a kínai nép és a gazdaság számára.
Az ördögi kör
Fenyegető jelenség a félelem kultúrájának eluralkodása, mert a köztisztviselők jelentős része elkezdett passzívvá válni, félnek döntéseket hozni, túlzott adminisztratív óvatosságot mutatnak, lassítva ezzel az állam működését. Az úgynevezett „korrupciós ellenőrök” várható és meglepetésszerű érkezése pánikot kelt sok hivatalban.
A kampány nem csillapodik, sőt, a gazdasági szektor mellett az oktatásra és a kulturális életre is kezd kiterjedni. Több tartományban újabb tömeges fegyelmi eljárások indultak, a legutóbbi hírek szerint Hebei és Henan tartományokban.
A kommentátorok szerint a pártot olyan vádak kezdik érni, hogy a korrupcióellenes kampány nem erkölcsi reform, hanem inkább politikai tisztogatás, amelyben Hszi kihívóit vagy kritikusait távolítják el a hatalmi központból.
Ez annak ellenére is felmerül, hogy a hadjárat járt kézzelfogható eredményekkel, például csökkentette a „nyílt lopás” arányát a közintézményekben –, egyre komolyabb kérdések merülnek fel a tisztogatás politikai motivációiról, eszközeiről és fenntarthatóságáról. A Reuters kiemeli, hogy az ellenőrzések során több millió tisztviselő ellen intézkedtek, de maga Hszi is elismerte, hogy a korrupció nem szűnt meg, sőt „egyre nő”.
A legfenyegetőbb a katonai szintű korrupció
Tavaly eljárás indult az ország egyik legmagasabb rangú katonai vezetője, Miao Hua admirális ellen, ami valósággal sokkolta a vezérkar tagjait. Ami egykor valószínűtlen volt a kínai politikában, az mára az új normalitás tünetévé vált, amit nehezen értenek meg.
Hszi uralkodása előtt a Központi Katonai Bizottság (KKB) tagjainak megbuktatása példátlan volt, még Mao Ce-tung korszakában is. Az új elnök viszont mára a KKB tagjainak elmozdítását a kínai politika rendszeres részévé tette. 2012 óta nem kevesebb, mint hét korábbi és további hivatalban lévő tagokat menesztett. Az egyik érintett öngyilkosságot követett el.
A tábornokok nem ismerték fel, hogy a katonai korrupció állandó jelenléte aláássa Hszi bizalmát a Kínai Néphadsereg iránt, különösen az a tény, hogy ők maguk nem tettek semmit a pusztító folyamat ellen, sőt egyesek a részesei is voltak. Miao tengernagy mellett így lett a tisztogatás áldozata két védelmi miniszter is.
Bonyolult, de elfogadható szempont az elnök oldaláról, hogy ha engedi a hadsereg túlzott szerepvállalását pénzügyi folyamatokban, akkor egy olyan válság esetén, mint például Tajvan vagy a Dél-Kínai-tenger országaival való ellentét, kénytelen lenne csak rájuk támaszkodni, ami leszűkítené önálló diplomáciai, gazdasági, politikai mozgásterét és a kompromisszumok keresését.
A Brooking Institute gyanúja szerint Hszi lépései mögött az is érződik, hogy szeretné visszavezetni a néphadsereget a politikai komisszársághoz. Ez a rendszer korábban a Szovjetuniótól átvett örökség volt, amit Lev Trockij vezetett be az orosz polgárháborúban. Ennek során politikai megbízottakat telepítettek a fegyveres erőkhöz, akik megakadályozták az ideológiai bizonytalanságot, és megelőzték, hogy ellenséges fehértisztek furakodjanak be a hadseregbe.
A politikai tisztek rendjét Mao 1929-ben alapította Gutianban, és Hszi elnök 2014-ben újraélesztette. Jelzésértékű, hogy ugyanebben a városban hirdette ki a Politikai Munka Osztályát, ahol egykor Mao tette.