Donald Trump visszatérése a Fehér Házba felnagyította Európát digitális sebezhetőségét, az USA ugyanis le tudja kapcsolni az internetet.
HIRDETÉS
Az európai szolgáltatók kezdenek rádöbbenni, hogy az évek óta tartó támaszkodás egy maroknyi amerikai technológiai óriásra nyerő lapot adott Washington kezébe. A végzetes sebezhetőség lényege: Európa szinte teljes függősége az amerikai felhőszolgáltatóktól.
A felhőalapú számítástechnika az internet éltető ereje, amely mindent működtet az általunk küldött e-mailektől és a streamelt videóktól kezdve az ipari adatfeldolgozásig. Három amerikai óriás – az Amazon, a Microsoft és a Google – birtokolja a regionális piac több mint kétharmadát, így Európa online léte olyan cégek kezébe került, amelyek az amerikai elnökkel barátkoznak, hogy elkerüljék az esetleges szabályozásokat és bírságokat.
Reális a pánikolás?
Az európai szuverenitáspártiak régóta aggodalmukat fejezik ki amiatt, hogy a felhőalapú szolgáltatásokra való támaszkodás azt jelenti, hogy az amerikai törvényeknek köszönhetően az európai szervereken tárolt érzékeny adatok veszélybe kerülhetnek. A veszély kifejezés alatt pedig adatvesztést, törlést, kisajátítást, blokkolást is lehet érteni.
Az új washingtoni politikai ciklusban komoly aggályok merülnek fel, hogy az Egyesült Államok külföldi befolyásolásra használhatja fel technológiai dominanciáját. Alexander Windbichler, az osztrák Anexia felhőszolgáltató cég vezérigazgatója azt mondja, „nem tudom. De arra se számítottam soha, hogy az Egyesült Államok azzal fenyegetőzik, hogy elveszi Grönlandot, ami ugyanolyan őrült dolog lenne, mint a felhő leállítása”.
Az osztrák befektető sajnálja, hogy ő és más európai szakemberek nem szólaltak fel idejében az „egészségtelen függőség” ellen, és az európai felhőipar túl sokáig kerülte a figyelmeztető lobbitevékenységet a kormányoknál.
„Trump tényleg utálja Európát, és tényleg úgy hiszi, hogy az Unió fő célja, hogy átverje és kihasználja Amerikát” – mondja Zach Meyers, a brüsszeli CERRE agytröszt kutatási igazgatója. „Az az elképzelés, hogy esetleg elrendel egy kill switch-et, vagy valami mást tesz, ami súlyosan károsítaná a gazdasági érdekeket, nem is annyira valószínűtlen, mint amilyennek hatott volna hat hónappal ezelőtt.”
Hasonlóan vélekedik az egyik legnagyobb európai felhőszolgáltató vezetője is. Octave Klaba szerint az autonómia és a kormányfüggetlenség a bizalmi szolgáltatások alapköve, amit nem szabad kockára tenni, mert már a puszta aggály is szétverheti az internetes kapcsolatokat. „Rengeteg munkát, időt és pénzt fektettünk a bizalom elnyerésébe, és megengedhetetlen, hogy ezt szétverje valamilyen politikai szeszély” – mondja.
Hogyan vált valósággá a „mi lett volna, ha”?
A figyelmeztetések néhány hónappal azután kezdődtek, hogy Trump visszatért a Fehér Házba.
„Már nem ésszerű feltételezni, hogy nem teljes mértékben támaszkodhatunk amerikai partnerünkre. Komoly veszély áll fenn, hogy összes adatunkat az amerikai kormányzat felhasználja, vagy az infrastruktúránkat hozzáférhetetlenné teszik” – mondta Matthias Ecke, az Európai Parlament német szociáldemokrata képviselője egy márciusi rendezvényen.
„A leállás kockázata az új paradigma” – mondta a francia OVHcloud vezetője, Benjamin Revcolevschi ugyanazon az eseményen. „A felhő olyan, mint a vízcsap. Mi van, ha egy pillanatban elzárják?”
A csap elzárásának technológiai megfelelője az lenne, ha az amerikai kormányzat elrendelné a felhőszolgáltatók számára, hogy állítsák le szolgáltatásaikat Európában. A felhőalapú számítástechnika úgy működik, hogy virtuális hozzáférést biztosít a vállalkozásoknak az adattároláshoz és a feldolgozási teljesítményhez, jelentősen bővítve képességeiket a világszerte található fizikai adatközpontok hatalmas hálózatának köszönhetően.
Bár a szolgáltatás leállása szélsőséges forgatókönyv, az amerikai technológiai óriások már nem zárják ki, mint lehetőséget
A Microsoft áprilisban bejelentette, hogy az európai kormányokkal kötött szerződéseibe biztosítékokat illeszt be. Brad Smith elnök szerint rendkívül valószínűtlen, hogy az Egyesült Államok kormánya az amerikai technológiai cégeket az EU-ban való működés leállítására utasítsa, elismerte, hogy a puszta lehetőség „valós aggodalomra ad okot az európai emberek számára”. A Microsoft ebben a hónapban új intézkedéseket is ismertetett, hogy megnyugtassa az európai idegeket.
Az Amazon új irányítási struktúrát jelentett be az úgynevezett „szuverén ajánlatához” kapcsolva Európában, hogy biztosítsa a független és folyamatos működést és enyhítse az aggodalmakat.
Az amerikai óriás tech-vállalatok osztják az aggodalmak jogosságát, és hangsúlyozzák, hogy egy ilyen drasztikus lépés számukra is károkkal és bizalomvesztéssel járna. Több szakértő is felteszi a kérdést, hogy milyen hatalmuk lenne az amerikai vállalatoknak ahhoz, hogy ellenálljanak a Fehér Háznak. „Ha ez a politikai dimenzió ellenségessé válik, mennyire hihető, hogy a legjobb szándékú vállalatok szembe szegülhetnek az elnökükkel?" teszi fel a kérdést Cristina Caffarra, technológiai és versenypolitikai közgazdász, a University College London tiszteletbeli professzora.
Idén már volt bizalmatlansági válság
A trumpi újpolitika nemrég kiváltott egy hasonló erős aggályt, ami az F-35 vadászbombázókba épített gyilkos gombhoz kapcsolódott. Több katonai szakértő szerint az Egyesült Államok úgy adja el szövetségeseinek ezeket az eszközöket, hogy leállításra vagy funkciókorlátozásra alkalmas berendezést kapcsol hozzá, amivel saját érdekei szerint befolyásolhatja a gépek felhasználását.
300 milliárd euróba kerülne Európa vésztartalék-terve
Az a törekvés, hogy Európa elszakadjon az amerikai felhőalapú szolgáltatásoktól, rideg valósággal szembesül: az amerikai technológiai dominancia lebontása sem nem könnyű, sem nem olcsó.
„Ha a felhőt, a mesterséges intelligenciát, az adatközpontokat nézzük, sajnos egyszerűen nincs elegendő alternatíva az amerikai digitális ipar kínálatával szemben” – mondta Jörg Kukies, Németország korábbi pénzügyminisztere áprilisban, miközben arra sürgette a blokkot, hogy óvatosan járjon el a Trump elleni kereskedelmi megtorlással kapcsolatban.
Egy iparpolitikai kezdeményezés, amely egyre nagyobb lendületet vesz és tervet készít arra , hogyan lehetne az Unió újra-egyensúlyozását elérni, 300 milliárd eurót kellene költenie. A technológiai szakértőkből és közgazdászokból álló csoport által létrehozott EuroStack kezdeményezés célja, hogy Európa önellátóvá váljon a digitális infrastruktúra terén, le a szoftverekig, miközben elismerik, hogy a szövetségnek egyszerűen nincs ehhez elég pénze. A hatékony megoldás ezért csakis az USA és az Unió viszonyának harmonikussá tétele lehet.