Donald Trump amerikai elnök többször belengette, hogy az "America First" politika jegyében kivonja az amerikai erőket Európából. Ennek óriási stratégiai következményei lennének, és valószínűleg jelentős ellenállásba ütközne.
HIRDETÉS
2012-ben Leon Panetta, Barack Obama amerikai elnök védelmi minisztere bejelentette, hogy a katonai kiadások csökkentése érdekében két harcoló dandárt (nagyjából 8000 katonát) kivonnak Európából, a nyugat-európai kormányok pedig megvonták a vállukat.
Amikor Donald Trump amerikai elnök idén az amerikai erők Európából való kivonásáról vagy jelentős csökkentéséről elmélkedett, alig leplezett sokkhullámokat indított el az európai kancelláriákon.
A legfontosabb különbség a két eset között az, hogy Panetta akkor azt mondta, hogy Amerika Európával és a NATO-val szembeni biztonsági kötelezettségvállalásai "megingathatatlanok". Ezzel szemben Trump azzal fenyegetőzött, hogy nem segítene azokon a szövetségeseken, akik túl keveset költenek a védelemre.
A napokban zajló hágai NATO-csúcson ez a kérdés ilyen éllel valószínűleg nem kerül napirendre, de sok küldött fejében motoszkálhat Trump alelnökének és védelmi miniszterének néhány korábbi kijelentése. JD Vance a lelepleződött bizalmas chatben becsmérlő megjegyzéseket tett az európai szövetségesekről, Pete Hegseth védelmi miniszter pedig az Atlantic magazin szerint "utálatát fejezte ki az európai szabadrablás iránt". Ez annak a trumpi világlátásnak a kürtölése, hogy az Unió kifosztja az Egyesült Államokat.
Elég ok van tehát arra, hogy meghallgassuk a vezető amerikai katonai szakértők és agytrösztök véleményét és jóslatait arra nézve, hogy kilátásban van-e az amerikai csapatkivonás, milyen mértékben és mely területekről, és egy ilyen lépés milyen hatással lenne az USA-ra, logisztikai, pénzügyi, politikai és biztonsági szempontból.
Megjegyzendő, hogy Moszkva természetesen üdvözli a kivonásokról vagy csökkentésekről szóló híreszteléseket. Dmitrij Peszkov Kreml szóvivő szerint például „minél kevesebb amerikai katona van Európában, a kontinens annál békésebb és nyugodtabb lesz”.
Mekkora erőkről van szó?
Jelen állás szerint az Egyesült Államoknak közel 84 ezer aktív katonája állomásozik Európában a stuttgarti székhelyű amerikai parancsnokság (EUCOM) adatai szerint. A teljes létszám a tervezett gyakorlatok és a kontinensre érkező és onnan távozó csapatok rendszeres rotációja miatt sűrűn változik, de nem alapvetően.
A telepített amerikai haderő méretére jellemző, hogy az európai NATO-tagok hadseregeinek létszáma csak Lengyelország, Franciaország, Németország, Olaszország, az Egyesült Királyság és Spanyolország esetében nagyobb.
Jelentős amerikai létszámnövekedés következett be Oroszország 2022-es ukrajnai agresszióját követően, amikor mintegy 20 ezer amerikai katonát telepítettek az Oroszországgal, Fehéroroszországgal és Ukrajnával szomszédos államokba a konfliktus fékezésére. A háború során a csapatok összlétszáma 75 ezer és 105 ezer fő között mozgott, minden fegyvernemben.
Az amerikai erők elhelyezkedésére szétszórtság jellemző: Németországban 40 ezer fő, míg Lengyelországban 14 ezer, Olaszországban 13 ezer, az Egyesült Királyságban pedig 10 ezer fő, míg a többi legalább tíz további országban állomásozik, Norvégiától Törökországig elosztva. A körülbelül 100 taktikai nukleáris robbanófejet 5 országba telepítették (Törökország, Olaszország, Németország, Hollandia és Belgium).
Szinte csak ellenérvek léteznek
Az USA NATO-nagykövete, Matthew Whitaker feladata egyre inkább az ideges európai szövetségesek megnyugtatása. „Az európai biztonság a legfőbb célom” – mondta egy brüsszeli lakossági fórumon. „Amerikának szövetségesekre van szüksége, egyedül nem tudjuk megoldani. És azok a hírek, amelyek arról szólnak, hogy az Egyesült Államok csökkenti a csapatjelenlétét, egyáltalán nem igazak. Minden ilyen kérdést meg fogunk vitatni a szövetségeseinkkel”.
Mark Cancian nyugalmazott ezredes, a CSIS vezető tanácsadója szerint ha sor kerülne egy kivonási döntésre, az legalább egy évet venne igénybe. A költségeken túl a logisztikát hangsúlyozza, mivel a teljes felszerelést, a páncélosokat, a katonák családjait és végül magukat a katonákat is el kellene szállítani, ami legalább negyedmillió embert érintene. Az sem világos, hogy az Egyesült Államok mit kezdene az elmozdított humán- és fegyverzeti eszközökkel a világ más pontjain vagy odahaza. Ez utóbbi jelenheti a legnagyobb problémát. „A jelenlegi amerikai bázisok talán 5 ezer, de legfeljebb 10 ezer embert tudnának befogadni. És mi lenne a többiekkel? Évekbe telne új létesítményeket építeni” – mondja. Ilyen méretű nyugdíjazás pedig még Hegseth miniszter fejében sem fordulhat meg.
Ian Lesser, a German Marshall Fund elemzője szerint baj lehet abból is, hogy egy esetleges Trump-döntés hatásai az ő elnöki ciklusán túl jelentkeznének, ezért rendkívüli stratégiai körültekintést és előrelátást követelnek. „Már Trump első ciklusa alatt láttunk egy kísérletet, hogy jelentős erőket vonjon ki Európából. Ez viszont az amerikai biztonsági közösség jelentős ellenállásába ütközött, és végül Biden elnök félre is tette” – emlékeztet a szakértő".
A kivonást az amerikai kongresszusnak is jóvá kellene hagynia, ami nem biztos, hogy sikerülne, tekintve a „védelmi sólymok” magas számát, különösen a Szenátusban. A közelmúltban a republikánus Lindsey Graham és a demokrata Richard Blumenthal kétpárti javaslattervezetét a szigorúbb oroszellenes szankciókról 100 szenátorból 90 támogatta.
Tényező lehet az amerikai elnök erős önképe is, aki nem kíván gyengének látszani. Ugyanakkor az amerikai katonai lábnyom drámai csökkentése Európában pontosan ezt tenné vele, véli több elemző. Ráadásul az Európában lévő amerikai erők nagy része nem harcoló dandárok tagja, amelyek egyenként 5 ezer katonából állnak, hanem támogató csapatok, amelyek döbbenetes méretű katonai infrastruktúrát kezelnek, különösen Németországban. Ezek megbolygatása nem amerikai, nem is csak európai, hanem globális jelentőségű.
„Kevés értelme lenne bejelenteni az amerikai csapatok Európából való kivonásának tervét abban a pillanatban, amikor Izrael és Irán között eszkalálódó háború zajlik” – mondta William Courtney volt amerikai nagykövet az Euronewsnak. Ehhez kell számítani Trump erőfeszítéseit, hogy közvetítsen az ukrajnai háborúban. Ez a szerepkör viszont meggyöngül, ha nem áll mögötte meggyőző európai visszatartó és reagáló erő.
Mi lenne, ha mégis...?
Az amerikai csapatok kivonása esetén Európának minden szinten pótolnia kellene azt a katonai és biztonsági infrastruktúrát, amit jelenleg az Egyesült Államok biztosít - derül ki a londoni székhelyű Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézetének (IISS) tanulmányából. Ez bázisokat, repülő- és gyakorlótereket, fegyverzetet, lőszert, adminisztratív és szervezeti felépítést, hírszerzési ellátást és ezer mást is jelent.
Ha például az USA kivonja Európából a taktikai atomfegyvereket, akkor a kontinens nukleáris védelme és elrettentő képessége gyakorlatilag megszűnne, és ennek pótlása bármennyi pénz birtokában sem lehetséges.
Az IISS kilenc szerzőjének becslése szerint az amerikai NATO-hozzájárulás európai eszközökkel való helyettesítése legalább ezermilliárd dollárra (870 milliárd euróra) rúgna. Emellett felmerülne az a súlyos politikai kérdés is, hogy ha az USA nem vesz részt a NATO európai védelmi rendszerében, akkor ez vonatkozik-e fordítva is Amerikára nézve, vagyis hogy nem számíthatna Európa segítségére egy globális válságban.
Szintén az érem másik oldalán szerepel, hogy az amerikai csapatkivonás hatalmas költségeket jelentene az amerikai adófizetők számára is, ami annyira szövevényes kérdés, hogy a tanulmány szerkesztői közül senki nem volt hajlandó még hozzávetőleges számot sem mondani. Főként mert egyikük sem tart valószínűnek egy ilyen döntést.
„Szó sem lehet róla. és Trump semmiképpen sem fogja megtenni. Az a célja, hogy az európaiak a GDP-jük 5%-át költsék védelemre. Aztán tovább fog lépni” – mondta az Euronewsnak Daniel Runde, a washingtoni székhelyű BGR Group tanácsadó cég vezető munkatársa. Egy másik vélemény szerint az 5%-os emeléstől nem érdemes rettegni, mert az egyben azt is jelenti, hogy a USA, mint legnagyobb befizető, az eddiginél brutálisan nagyobb pénzügyi eszközöket ömlesztene az atlanti szövetségbe.