Az amerikai hadvezetés B-2-es lopakodó nehézbombázókat vezényelt Guamra - jelentette szombaton este a Reuters hírügynökség amerikai kormányzati forrásokra hivatkozva és hozzátéve, hogy az izraeli kormány türelmetlen, állítólag nem biztos, hogy kivárja az amerikai elnök szabta két hetet.
HIRDETÉS
Guam szigete felé tart több B-2-es lopakodó nehézbombázó, nemsokára elérik Hawaiit - ezt jelentette a Reuters szombaton kora este hozzátéve, hogy amerikai kormányzati forrásaiktól arról nincs információjuk, hogy ez összefügg-e a közel-keleti helyzettel. A B-2-eseket légi utántöltő repülőgépek kísérik, és úton van több ilyen gép más amerikai támaszpontokról is.
A bombázók közül ez az a típus, amely képes szállítani a 13,6 tonnás bunkerromboló bombát (GBU-57A/B MOP), ebből kettőt is egyszerre, ami azért érdekes a pillanatnyi helyzetben, mert kizárólag ez a bomba képes fölrobbantani föld alatti létesítményeket, így egyedül ez vethető be sikeresen Irán legfontosabb nukleáris létesítménye, a fordowi ellen. Ilyen bombája csak az amerikai hadseregnek van.
Megfigyelők szerint a B-2-esek átvezénylése figyelmeztetés Iránnak még úgy is, hogy a guami támaszpontról közvetlen támadást valószínűleg nem indít az amerikai hadsereg, mert ha lehetséges volna is, bonyolult kivitelezni.
Ha a művelet az izraeli-iráni katonai konfliktussal kapcsolatos, esélyesebbnek látják, hogy szükség, és főleg döntés esetén a bombázókat tovább küldik Diego Garciára, ahol egyébként a múlt hónapig állomásoztak ilyenek, de lecserélték ezeket B-52-esekre.
A Reuters hírügynökség pár napja beszámolt arról is, hogy jelentős számú légi utántöltő gépet vezényelt az amerikai hadsereg Európába, miközben jelentős erőket csoportosított át a Közel-Keletre, köztük számos vadászgépet. Egy amerikai repülőgéphordozó szintén a Közel-Keletre tart az indo-csendes-óceáni térségből.
Izrael türelmetlen, nem akarja kivárni a két hetet
Az izraeli kormányhoz közel álló forrásoktól a Reuters úgy tudja, hogy az izraeli vezetés sokallja a két hetet, amit az amerikai elnök saját magának szabott, hogy eldöntse, az amerikai hadsereg beavatkozik-e az izraeli-iráni kofliktusba Izrael oldalán. Erről telefonon egyeztetett pár napja az amerikai és az izraeli kormány, és a források szerint igen feszült hangulatban telt a beszélgetés.
Az izraeli kormányfő, a védelmi miniszter és a vezérkari főnök volt jelen, és azt magyarázták, hogy az iráni atomprogram lelkét jelentő fordowi nukleáris létesítmény ellen nem lehet akármikor támadást intézni, és szerintük az időablak, amely nyitva áll erre, messze nem két hét. Állítólag elhangzott az is, hogy Izrael nem vár a végtelenségig, és akár egyedül is akcióba lendül, ha Donald Trump túl sokáig húzza az időt.
Amerikai részről az alelnök és a védelmi miniszter részt vett a megbeszélésen, azt nem tudni, hogy ki még. JD Vance a források elmondása szerint közölte, hogy az USA közvetlenül nem bocsátkozhat bele ebbe a konfliktusba, és azzal vádolta Izraelt, hogy bele akarja rángatni az Egyesült Államokat ebbe a háborúba.
Az amerikai Republikánus párt egészét és Donald Trump táborát is megosztja a kérdés, nem beszélve az elnökről, akinek szinten jókora dilemma, adjon-e parancsot a támadásra, miközben az egyik legfontosabb választási ígérete volt, hogy nem vezényel amerikai katonákat harcba idegen érdekekért. Megfigyelők ugyanakkor megjegyzik, hogy Donald Trump az elmúlt napokban rendkívül harcias kijelentéseket tett Iránnal kapcsolatban.
És a perzsa állam viszonozta ezeket. Hámenei ajatollah után Irán ENSZ-nagykövete is megismételte az Euronewsnak adott interjújában, hogy ha az amerkai hadsereg beszáll Izrael oldalán ebben a háborús helyzetbe, akkor számolnia kell azzal a lehetőséggel, hogy Irán csapást mér az Egyesült Államok területére.