Newsletter Hírlevél Events Események Podcasts Videók Africanews
Loader
Hirdetés

Irán ENSZ-nagykövete szerint Európa is felelős az iráni-izraeli konfliktusért - interjú

Irán genfi ENSZ-nagykövete beszél az Euronews Sasha Vakulinával
Irán genfi ENSZ-nagykövete beszél az Euronews Sasha Vakulinával Szerzői jogok  Euro
Szerzői jogok Euro
Írta: Sasha Vakulina & Gavin Blackburn
Közzétéve: A legfrissebb fejlemények
A cikk megosztása Kommentek
A cikk megosztása Close Button

Irán ENSZ-nagykövete szerint Európa is felelős az iráni-izraeli konfliktusért. Ali Bahraini az Euronewsnak adott interjújában arra is figyelmeztetett, hogy Irán az Egyesült Államokat veszi célba, ha tovább súlyosbodik a helyzet.

HIRDETÉS

"Úgy gondoljuk, hogy a minimum, amit az európaiak tehetnek, hogy nagyon határozottan elítélik Izraelt, és leállítják Izrael támogatását" - mondta Ali Bahraini, Irán ENSZ-nagykövete Genfben az Euronewsnak adott interjúban.

Bahraini szerint Európa vonakodása, hogy elítélje Izrael agresszióját, és képtelensége, hogy fenntartsa a nukleáris megállapodást (JCPOA), mind hozzájárult az Irán és Izrael közötti, immár hetedik napja fokozódó háborúskodáshoz.

"Az Izraelnek biztosított büntetlenség olyasmi, ami arra ösztönzi ezt az entitást, hogy folytassa az újabb és újabb bűncselekmények elkövetését. És ez a büntetlenség az európaiak tétlenségének köszönhető. Ugyanígy az Egyesült Államok és a Biztonsági Tanács részéről" - magyarázta Bahraini.

"Arra kérjük újra és újra Európát, szólítsa fel Izraelt, hogy hagyja abba az agressziót. Európának felelősséget kellene vállalnia abban, hogy vége legyen a büntetlenségnek, amelyet Izrael élvez. Európának fel kellene hagynia Izrael pénzügyi, katonai vagy hírszerzési támogatásával vagy segítésével. Ehelyett erőteljes szerepet kellene játszania abban, hogy elmagyarázza az Egyesült Államoknak és Izraelnek, hogy az iráni nukleáris technológia nem olyasmi, amit el tudnak pusztítani."

Bahraini azt mondta, hogy azt, amit ő Európa "kudarcainak" nevez, a pénteki genfi megbeszéléseken Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság - együttesen az E3-ak néven ismert csoport - külügyminiszterei elé fogja tárni.

A Maxar műholdfevétele az araki reaktor épületéről az izraeli csapás után 2025 június 18-án
A Maxar műholdfevétele az araki reaktor épületéről az izraeli csapás után 2025 június 18-án AP Photo

A pénteki svájci találkozón Irán külügyminisztere és az Európai Unió diplomáciai vezetése Irán nukleáris programjáról tanácskozik, amely az Izraellel fennálló konfliktus középpontjában áll.

Irán korábban a közös átfogó cselekvési terv (JCPOA) néven ismert nemzetközi nukleáris megállapodás hatálya alá tartozott, amelynek értelmében az ország megszabadult a nyugati szankcióktól a nukleáris tevékenységére vonatkozó szigorú korlátozásokért cserébe.

Donald Trump első hivatali ideje alatt, 2018-ban kivonta az Egyesült Államokat a paktumból, és azt "a valaha tárgyalt legrosszabb megállapodásnak" minősítette, majd újabb szankciókat szabott ki Iránra. Ezután az iráni vezetés is fokozatosan feloldotta a vállalt korlátozásokat, és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ellenőreit csak néha, és csak bizonyos helyekre engedi be azóta.

Az alku többi aláírója igyekszik rábírni Iránt a megállapodás betartására, Teherán azonban semmisnek tekinti az alkut, és folytatja az urándúsítást, ami z elérhető információk szerint 60 százalékon áll. Ez technikailag még mindig a 90 százalékos fegyverkezési szint alatt van, de messze meghaladja a JCPOA által megengedett 3,67 százalékos szintet.

Irán azt mondja, hogy nukleáris programja kizárólag polgári célokat szolgál. Izrael viszont hírszerzési információkra hivatkozva állítja, hogy Teherán nukleáris fegyver építésén dolgozik, amelyet Izrael ellen is bevethet.

Bahraini az Euronewsnak azt mondta, hogy még "nyitva van egy ablak a diplomáciára", ez lehetővé teszi, hogy új nukleáris megállapodásra jussanak, de előbb az Izraellel folytatott harcoknak véget kell vetni.

A Szoroka kórházkomplexum Beershebában az iráni rakétacsapás után, 2025 június 19-én
A Szoroka kórházkomplexum Beershebában az iráni rakétacsapás után, 2025 június 19-én AP Photo

"Népünk és országunk számára most az első számú prioritás az agresszió leállítása" - mondta az Euronewsnak.

"Én személy szerint nem tudom elképzelni, hogy jelenleg nagy esélye lenne valamiféle diplomáciai tervnek vagy kezdeményezésnek, mert számunkra nem lenne helyénvaló, ha jelenleg bármi ilyesmiről gondolkodnánk vagy beszélnénk az agresszorok megállítása helyett" - mutatott rá Bahraini.

A múlt péntek óta napi szinten zajló rakéta- és dróncsapásváltásokkal párhuzamosan a konfliktus egy eszkalálódó szópárbajhoz is vezetett, különösen Trump és Irán egyes magas rangú vezetői között.

Amikor szerdán újságírók megkérdezték tőle, hogy szándékában áll-e bevonni az amerikai hadsereget a konfliktusba, hogy Izrael oldaláncsapást mérjen Iránra, Donald Trump azt mondta: "Lehet, hogy megteszem, lehet, hogy nem. Senki sem tudja, mit fogok tenni".

Bár Trump látszólag kerülte a katonai fellépésre vonatkozó közvetlen kötelezettségvállalást, Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a támogatás jeleként értelmezte megjegyzéseit, és egy televíziós beszédben később, szerda este megköszönte Trumpnak, hogy "mellettük áll".

Irán ENSZ-képviselete erre kijelentette, hogy az ország egyetlen tisztviselője sem fog "a Fehér Ház kapujában kuncsorogni", hogy újabb atomalkut kössön az Egyesült Államokkal.

Bahraini szerint világos, hogy "az Egyesült Államok bűnrészes abban, amit Izrael most tesz".

Izraeli katonák túlélőket keresnek egy lakóépület romjai között egy iráni rakétatámadás után, 2025. június 15.
Izraeli katonák túlélőket keresnek egy lakóépület romjai között egy iráni rakétatámadás után, 2025. június 15. AP Photo

Az Egyesült Államok is célkeresztbe kerülhet?

Azt mondta, Irán nagyon határozottan fog reagálni, ha az Egyesült Államok "átlépi a vörös vonalat", és kijelentette, hogy nem zárja ki az az Egyesült Államokra mért csapások lehetőségét sem.

"Katonai erőink figyelemmel kísérik a helyzetet. Az ő hatáskörükbe tartozik eldönteni, hogyan reagálnak" - mondta. - "Amit biztosan elmondhatok, hogy katonai erőink uralják a helyzetet, nagyon pontos értékelésük és számításuk van az amerikaiak mozgásáról. És tudják, hogy hol kell megtámadni az Egyesült Államokat" - figyelmeztetett Bahraini, és azt is hangsúlyozta, hogy Irán nem kért nemzetközi támogatást, és önállóan védekezik.

Irán több terrorszervezetet is támogat a térségben

Irán egy sor militáns csoportot és terrorszervezetet finanszíroz a régióban, köztük a gázai Hamászt, a libanoni Hezbollahot és a jemeni húszikat, és bár mindegyiküknek más-más céljaik vannak, az őket összekötő ideológia főleg az Izrael-ellenesség.

Amikor a múlt héten Izrael megindította hadműveleteit Irán ellen, felmerült az az aggodalom, hogy Irán követelheti, hogy ezek a csoportok lépjenek fel és harcoljanak mellette, cserébe a Teherántól kapott finanszírozásért és kiképzésért.

Eddig ez nem történt meg.

"Ebben a szakaszban biztosak vagyunk abban, hogy önállóan le tudjuk győzni Izraelt, és meg tudjuk állítani az agressziót anélkül, hogy bárki segítségét kérnénk" - magyarázta Bahraini. - "Én személy szerint úgy vélem, hogy Izrael nem olyan entitás, amellyel valaki tárgyalhat. Nekünk az a dolgunk, hogy megállítsuk az agressziót, és meg kell mutatnunk Izraelnek, hogy nem képes átlépni a vörös vonalat Iránnal szemben".

Bahraini úgy fogalmazott, Izrael hozzászokott ahhoz, hogy bűncselekményeket követ el, és az iráni vezetés úgy gondolja, hogy valahol meg kell állítaniuk. "Meg kell mondanunk Izraelnek, hogy van egy vörös vonal" - ezzel zárta az Euronewsnak adott interjúját Irán ENSZ-nagykövete.

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
A cikk megosztása Kommentek

kapcsolódó cikkek

Nem hozott áttörést az uniós diplomaták találkozója az iráni külügyminiszterrel

Trump jóváhagyta az iráni támadási terveket, de a végrehajtásával még vár

Szerepjátékkal is meg lehet ismerni az Európai Uniót a budapesti Európa-élményközpontban