Ez volt az első találkozó nyugati és iráni tisztviselők között a háború kezdete óta, miután Izrael múlt pénteken megtámadta Iránt Teherán nukleáris programja miatt.
HIRDETÉS
A vezető európai diplomaták és az iráni külügyminiszter pénteki találkozója reményt adott a további tárgyalásokra, de nem volt jele azonnali vagy konkrét áttörésnek.
A megbeszéléseket egy héttel azután tartották Genfben, hogy Izrael megtámadta Iránt Teherán nukleáris programja miatt, ami háborút robbantott ki a két fél között.
Nagy-Britannia, Franciaország és Németország külügyminiszterei, valamint az Európai Unió külügyi vezetője, Kaja Kallas csaknem négy órán át tárgyaltak Abbász Aragcsi iráni külügyminiszterrel.
Ez volt az első személyes találkozó a nyugati és iráni tisztviselők között a konfliktus kezdete óta.
A megbeszélések befejezése után kiadott közös írásbeli nyilatkozatban a három európai nemzet és az EU azt írta, hogy "megvitatták az iráni atomprogram tárgyalásos megoldásának útjait".
Megismételték az atomprogram "kiterjesztésével" kapcsolatos aggodalmaikat, hozzátéve, hogy annak "nincs hiteles polgári célja".
Kaja Kallas, az EU külügyi vezetője elmondta: "Megállapodtunk abban, hogy megvitatjuk a nukleáris, de a tágabb értelemben vett kérdéseket is, és nyitva tartjuk a megbeszéléseket".
"A mai nap jó eredménye, hogy azzal a benyomással távozunk a teremből, hogy az iráni fél alapvetően kész arra, hogy minden fontos kérdésről tovább tárgyaljon" – mondta Johann Wadephul német külügyminiszter, hozzátéve, hogy mindkét fél "nagyon komoly tárgyalásokat" folytatott.
Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter újságíróknak azt mondta, a katonai műveletek lassíthatják Irán atomprogramját, de semmiképpen sem szüntethetik meg azt.
"Jól tudjuk – miután láttuk, mi történt Afganisztánban, Irakban és Líbiában –, hogy mennyire illuzórikus és veszélyes kívülről akarni a rendszerváltást".
Barrot azt is közölte, az európai nemzetek "arra kérték az iráni minisztert, hogy minden féllel, köztük az Egyesült Államokkal is képzelje el a tárgyalásokat, és ne várják meg a csapások befejezését".
Aragcsi szerint Irán csak akkor hajlandó megfontolni a diplomáciát, ha Izrael "agressziója megszűnik". "Kristálytisztán leszögezem, hogy Irán védelmi képességei nem képezik tárgyalás tárgyát" – hangsúlyozta az iráni külügyminiszter a genfi tárgyalások után.
Támogatta az E3-akkal és az EU-val folytatott megbeszélések folytatását, és kifejezte készségét arra, hogy a közeljövőben ismét találkoznak. Elítélte továbbá Izraelnek az iráni nukleáris létesítmények elleni támadásait, és "súlyos aggodalmát" fejezte ki amiatt, hogy az európai nemzetek azt nem ítélték el.
David Lammy brit külügyminiszter sürgette Teheránt, hogy folytassa a tárgyalásokat az Egyesült Államokkal. Lammy kijelentette: "Nagyon szeretnénk folytatni a folyamatban lévő megbeszéléseket és tárgyalásokat Iránnal, és arra kérjük Iránt, hogy folytassa a tárgyalásokat az Egyesült Államokkal". Hozzátette, "világosan fogalmaztunk: Iránnak nem lehet atomfegyvere".
Trump elhalasztja a döntést
Eközben továbbra sem világos, hogy ez hogyan fog megtörténni, mivel Donald Trump amerikai elnök továbbra is mérlegeli, hogy megtámadja-e Iránt. Trump szerdán közölte, hogy két héten belül dönt arról, hogy az amerikai hadsereg közvetlenül részt vesz-e a háborúban, tekintettel a teheráni atomprogramról szóló tárgyalások felújításának "jelentős esélyére".
Izrael azt állítja, hogy azért indította légicsapás-hadjáratát, hogy megakadályozza Iránt abban, hogy közelebb kerüljön ahhoz, hogy atomfegyvert tudjon építeni.
Irán és az Egyesült Államok tárgyalásokat folytatott a teheráni programról szóló új diplomáciai megállapodás lehetőségéről, bár Trump azt mondta, hogy Izrael hadjárata az általa a tárgyalásokra meghatározott 60 napos ablak után következett be.
Irán: jogunk van megvédeni területi integritásunkat
Az amerikai szerepvállalás lehetőségének fényében Irán legfelsőbb vezetője szerdán elutasította Trump megadásra való felszólítását, és figyelmeztetett, hogy az amerikaiak bármilyen katonai szerepvállalása "helyrehozhatatlan károkat okozna nekik".
Közvetlenül az európai diplomatákkal való pénteki találkozó előtt Aragcsi külügyminiszter röviden megjelent az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa előtt Genfben, és azt mondta a tanácsnak, hogy Izrael "nukleáris létesítmények elleni támadásai súlyos háborús bűncselekmények".
Kitartott amellett, hogy Iránnak "joga van ... és eltökélt szándéka, hogy minden erővel megvédje területi integritásunkat, nemzeti szuverenitásunkat és biztonságunkat".
Teherán régóta ragaszkodik ahhoz, hogy nukleáris programja békés célú, bár az egyetlen nem nukleáris fegyveres állam, amely 60%-os urániumot dúsít, ami egy rövid, technikai lépés a 90%-os fegyverminőségtől.
Az Irán és a világhatalmak közötti eredeti, 2015-ös nukleáris megállapodásról nagyrészt a három európai ország tárgyalt.