Június 9-től hatályos a rendelet, amelyhez hasonlót Donald Trump első ciklusában is aláírt. A 2017-es beutazási tilalom tüntetéseket váltott ki világszerte, az Egyesült Államokban pedig jogi eljárások lavináját. A „nemzet lelkiismeretén ejtett foltra” hivatkozva végül Biden vonta vissza 2021-ben.
HIRDETÉS
„Dermesztő visszatérés a félelem, a diszkrimináció és a megosztás politikájához” – így reagált egy globális emberi jogi, a szegénység leküzdése elleni szervezet az amerikai elnök azon döntésére, hogy tizenkét ország állampolgáraitól teljesen, további kilenc ország esetében pedig részlegesen megtagadja a belépést az Egyesült Államok területére.
A tilalom a háború és üldöztetés elől menekülő egyéneket és családokat „arra kényszeríti, hogy veszélyes körülmények között éljenek tovább” – jegyezte meg Abby Maxman, az Oxfam America elnök-vezérigazgatója közleményében.
Donald Trump az első ciklusában már alkalmazott, heves jogi vitákat kiváltó gyakorlatot elevenítette fel újra. Azt is közölte: a beutazási tilalom újabb országokra terjedhet ki, amint „fenyegetést jelentenek bárhol a világban”.
Szankciókkal sújtott egyéneket és bűnözőket már kitiltottak egy-egy országból, teljes nemzeteket azonban kizárólag a jelenleg regnáló amerikai elnök.
A teljesen vagy részlegesen kirekesztettek ellenséges, vagy legalábbis fagyos kapcsolatban állnak Washingtonnal – emlékeztetett a CNN. Több érintett ország elnyomó uralom alatt áll.
Az indoklás szerint négy ország kivételével a többi állampolgárai nagymértékben visszaéltek a vízum lehetőségével, és az engedélyezettnél sokkal tovább maradtak az Egyesült Államokban.
„A rossz embereket szeretnénk távol tartani országunktól” – érvelt az elnök, aki a rendeletet négy nappal azután írta alá, hogy a coloradói Boulderben egy egyiptomi származású férfi Molotov-koktélokkal és maga barkácsolta lángszóróval támadt az izraeli túszokkal szolidaritást vállaló demonstrálókra.
A brutális akció ellenére Egyiptom nem került fel a tiltólistára, jóllehet a terrorcselekménnyel gyanúsított Mohamed Szoliman munkavállalási engedélye például márciusban lejárt.
A kitiltottak
A korlátozások ezúttal több országot és több embert érintenek, mint a korábbi, vitatott beutazási tilalmak, amelyeket Trump első ciklusa vezettek be – írta a New York Times.
A rendelet június 9-én, washingtoni idő szerint 00:01 órától hatályos. Ettől az időponttól kezdve – ritka kivételektől eltekintve – a térképen vörössel jelölt országok: Afganisztán, Csád, a Kongói Köztársaság, Egyenlítői-Guinea, Eritrea, Haiti, Irán, Líbia, Mianmar, Szomália, Szudán és Jemen állampolgárai nem tehetik be a lábukat az Egyesült Államok területére.
A sárgával jelölt országok: Burundi, Kuba, Laosz, Sierra Leone, Togo, Türkmenisztán és Venezuela állampolgárai esetében bizonyos vízumtípusokat felfüggesztenek.
Röviddel 2017-es hivatalba lépése után Trump megkísérelte betiltani több muszlim többségű ország állampolgárainak beléptetését. Ezek közül öt ország az új listán is szerepel, amely más afrikai, ázsiai és közel-keleti országokkal, továbbá Kubával, Haitivel és Venezuelával bővült ki.
A beutazási tilalom alól mentesülnek az érvényes vízummal már az Egyesült Államokban tartózkodó személyek.
A szigorítás nem vonatkozik azokra az afgánokra sem, akik különleges elbírálásra és vízumprogramra jogosultak, miután a háború idején az amerikai adminisztrációt segítették és szolgálták ki. Az elmúlt több mint másfél évtized alatt, 2009 óta több mint ötvenezren kaptak ilyen vízumot.
A tiltólistán szereplő 12 ország állampolgárai tavaly összesen 170 ezer vízumot kaptak. Ezek közül elenyésző volt a letelepedési vízum; a beutazási engedélyt turistalátogatásra, üzleti vagy tanulmányi célokból adták ki. A bevándorlói vízumokat afgánok, szomáliaiak vagy jemeniek kapták, akiknek közvetlen hozzátartozóik amerikai állampolgárként az Egyesült Államokban élnek, illetve ilyen személyektől munkát kaptak.
Összehasonlításképpen: csak tavaly júniusban közel egymillió ember érkezett Nyugat-Európából – a szövetségi adatok szerint.
A kalózok
Hét ország: Burundi, Kuba, Laosz, Sierra Leone, Togo, Türkmenisztán és Venezuela azért került a listára, mert az amerikai kormányzat megítélése szerint „magas szintű kockázatot” jelentenek az Egyesült Államokra nézve.
Az afrikai országok közül Csád, Szudán, Líbia, Eritrea, a Kongói Köztársaság, Szomália és Egyenlítői-Guinea állampolgárai nem utazhatnak Amerikába, a burundi, togói és Sierra Leone-i útlevelek tulajdonosai pedig csak szigorú feltételek teljesítése esetén kaphatnak vízumot.
Ezek eddig sem voltak sokan. A külügyminisztérium adatai szerint 2023-ban alig néhány százan, legfeljebb néhány ezren kaptak beutazási engedélyt.
Szomáliát a Fehér Ház „terrorista menedékhelyként” azonosította, amelyet egy olyan kormány vezet, amelynek nincs „parancsnoksága és ellenőrzése a területe felett”. Az Egyesült Államok az idén több célzott légitámadást hajtott végre az Afrika szarván elterülő ország területén az Iszlám Állam és a hozzá kötődő célpontok ellen.
Ugyanilyen a megítélése Jemennek, ahol sorozatos légicsapásokat indítottak a rebellis húszik ellen.
A szudáni kapcsolatok is megromlottak. A Trump-kormányzat májusban szankciókat lengetett be az ország katonai vezetése ellen azzal az indokkal, hogy vegyi fegyvereket vetett be a rivális frakció ellen a polgárháborúban.
Washington két év elteltével sem volt képes tűzszünetre kényszeríteni az egymással szembenálló feleket, miközben a konfliktus több tízezer halottat követelt.
Az érdekütközés
Az Egyesült Államoknak jeges a viszonya Csáddal, amely tavaly követelte az amerikai katonák kivonását a területéről. Nem sokkal jobb a helyzet Eritreával sem, amelynek katonáit a Biden-kormányzat tavalyelőtt háborús bűnök elkövetésével vádolta egy észak-etiópiai konfliktusban.
Hasonló elmarasztaló véleményeket fogalmazott meg az amerikai külügyminisztérium a líbiai állami és nem állami vezetőkkel szemben, akiket szintén emberiesség elleni bűncselekményekkel vádolnak.
A felsorolt országok közül a csádiakra a leginkább jellemző, hogy fittyet hánytak a vízumba foglalt tartózkodási időre. A 2023-as pénzügyi évben a közép-afrikai országból érkezők csaknem fele az engedélyezettnél tovább maradt Amerikában, bár az is igaz, hogy viszonylag kevés csádi kapott beutazási engedélyt.
Az amerikai bevándorlási törvények „égbekiáltó semmibevételére utal” a csádiak viszonyulása – reagált a Fehér Ház.
Utasítottam a kormányt, hogy a „viszonosság elveinek megfelelően” függessze fel a vízumkiadást amerikai állampolgárok számára – tudatta a Facebookon Mahamat Idriss Déby Itno csádi elnök, aki örökölte apja államfői tisztségét.
„Csádnak nincsenek felajánlható repülői, nincsenek dollármilliárdjai, de van méltósága és büszkesége” – tette hozzá a 41 éves elnök, aki fiatal kora ellenére a legmagasabb katonai rang, a marsalli birtokosa.
A magyar Országgyűlés mellesleg Déby elnök 2023. szeptember 19-én keltezett meghívólevelére hivatkozva példás gyorsasággal áldását adta, hogy a Magyar Honvédség kétszáz, váltási időszakban négyszáz fős, fegyverezettel, felszereléssel ellátott katonai kontingense „a Csádi Köztársaság területén tanácsadási, támogatási és harctéri mentorálási feladatokat” lásson el, oltalmazza az ott tartózkodó magyarokat és magyar érdekeltségeket.
Itt tehát ütköznek az amerikai és a magyar érdekek.
A „rasszista felhang”
Mianmar besorolása – a katonai junta tombolása okán – még érthető, Laoszé azonban kevésbé. A vietnámi háború idején az amerikai légierő bombázta az országot, az ezredforduló óta azonban rohamosan javultak a kapcsolatok, és a partnerség a legstabilabb a tilalommal érintett 19 ország közül.
Haitit évek óta az erőszak sújtja. A főváros, Port-au-Prince legnagyobb része a bandák ellenőrzése alatt áll. Eddig több mint egymillió lakos menekült el a karibi országból.
Donald Trump márciusban csaknem háromszázezer kubaitól vonta meg az ideiglenes humanitárius tartózkodási engedélyt, most pedig korlátozták a vízumok kiadását.
A szigorításnak „rasszista felhangja” van, amely károsítja a két ország „személyes, szakmai, tudományos és kulturális kapcsolatát” – reagált a kubai külügyminiszter, venezuelai kollégája pedig „gyűlöletkeltő és megbélyegző akciónak” nevezte a honfitársaival szemben elrendelt beutazási korlátozásokat, amelyek a leginkább épp a venezuelaiakat érintik.
A külügyminisztérium adatai szerint 2023-ban több mint 55 ezer venezuelai kapott nem bevándorló vízumot, összesen pedig 800 ezren az előző évtizedben.
Az amerikai elnök a nemzetbiztonságra hivatkozva indokolta az utazási tilalmat, amely a kritikusok szerint pusztán az etnikai hovatartozás alapján diszkriminálja az embereket.
Az érvek és ellenérvek
Trump régóta ostorozza a muszlim országokból beáramló migrációt. Első elnökválasztási kampányában a muszlimok amerikai beutazásának teljes tilalmát vetette fel. A mostani rendelet aláírásakor a szíriaiakkal érvelt, és azt állította, hogy első ciklusában a beutazási tilalom védte meg országát a terrortámadásoktól.
„Nem hagyjuk, hogy Amerikával is megessen az, ami Európában történt” – mondta.
A rendelet „diszkriminatív”, ráadásul „káros gazdaságunkra és közösségünkre, amely az Amerikába érkező sokszínű emberek hozzájárulására támaszkodik” – így reagált az új szabályozásra Pramila Jayapal, Washington állam demokrata képviselője.
Az Egyesült Államokba történő beutazás „kiváltság, nem pedig jog” – érvelt egy louisianai republikánus törvényhozó.
Az amerikaiak „megelégelték, hogy a bevándorlók megsértik a törvényeinket és erőszakot követnek el a lakosság körében”– jelentette ki Clay Higgins.
„A rendelet újabb bizonyítéka annak, hogy az elnök gúnyt űz a bevándorlási és nemzetbiztonsági törvényekből. Azokat a fajokat, vallásokat és eszméket bünteti, amelyeket nem szeret” – véli ezzel szemben Becca Heller, a Nemzetközi Menekültsegély Projekt vezetője. A szervezet pert indított a 2017-es első utazási tilalom ellen.
A nemzet lelkiismeretén ejtett folt
Szakértők szerint az utazási tilalom jelenlegi változata nagyobb valószínűséggel állja ki a jogi eljárások próbáit, mint a Trump első ciklusában, sebtében hozott intézkedések sorozata, amely perek tucatjait váltotta ki.
Sok múlik a végrehajtáson, és hogy „olyan módon alkalmazzák-e, amely önmagában jogellenes vagy akár alkotmányellenes is lehet” – idézte a New York Times Stephen Vladecket, a Georgetown Egyetem professzorát.
A 2017-es utazási tilalom bevezetése azonnali káoszhoz vezetett. Több száz utast tartóztattak fel az ország repülőterein, és több mint hatvanezer vízumot vontak vissza ideiglenesen. A szövetségi bírák egy héten belül felfüggesztették a tilalmat.
Az átírt változat hatálybalépését végül a Legfelsőbb Bíróság engedélyezte: nyolc nemzet, köztük hat túlnyomórészt muszlim ország állampolgárait érintette.
A lista később bővült annak ellenére, hogy világszerte tüntetések lavináját indította el.
A „nemzet lelkiismeretén ejtett foltnak” nevezte a beutazási tilalmat Joe Biden, aki hivatalba lépése után, 2021-ben első intézkedései egyikeként felfüggesztette a korlátozást azzal érvelve, hogy „ellentmond hosszú történelmünkkel, amely során minden vallású és nem vallásos embert szívesen látunk”.