Miközben Európa több pontján a négynapos munkahetet tesztelik, főleg a mediterrán országokban már annak is örülnének az emberek, ha hétvégén nem kéne munkába menniük. Egyértelműen a vállalkozók a legleterheltebbek.
Európa-szerte emberek százezrei számára a hétvége nem a kikapcsolódásról szól. A legfrissebb Eurostat adatok szerint az európai munkavállalók 21,3 százaléka rendszeresen dolgozik szombaton és vasárnap is. Néhány országban azonban ez az arány jóval magasabb, különösen a Balkánon és a mediterrán térségben.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Görögország vezeti a listát
A hétvégi munkavégzés aránya Görögországban a legmagasabb, ahol a munkavállalók és az egyéni vállalkozók 41 százaléka dolgozik rendszeresen hétvégén.
Ezt követi Bosznia-Hercegovina 33 százalékkal, majd Málta, Ciprus és Észak-Macedónia egyaránt 32 százalékkal.
Ezzel szemben Európa északi és keleti részén jóval alacsonyabbak az arányok. Litvániaban a munkavállalók mindössze 4 százaléka dolgozik hétvégén, míg Magyarországon ez az arány 7 százalék, Lengyelországban pedig 7,5 százalék.
A vállalkozók ritkábban pihenhetnek
Nem meglepő módon a vállalkozók kevesebb hétvégét tölthetnek szabadon, mint az alkalmazottak. A vállalkozók 46 százaléka dolgozik rendszeresen hétvégén, míg az alkalmazottak körében ez az arány 18,5 százalék.
Ha kizárólag az alkalmazottakat vizsgáljuk, továbbra is Görögország, Ciprus és Észak-Macedónia áll az élen, mindhárom országban 30 százalék feletti aránnyal. Őket követi Svájc és Málta, ahol az arány valamivel 29 százalék alatt marad.
Az önfoglalkoztatók és munkáltatók körében ismét Görögország vezet: ott rendkívül magas, 75 százalékos a hétvégi munkavégzés aránya. A dobogóra még Belgium (66 százalék) és Franciaország (60 százalék) került fel.
Mely ágazatokban a leggyakoribb a hétvégi munka?
A hétvégi munkavégzés gyakorisága nagyban függ a foglalkozási területtől is. A szolgáltatási és értékesítési szektorban dolgozók közel fele, 47,6 százaléka rendszeresen dolgozik hétvégén.
Hasonló arány figyelhető meg a mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban és a halászatban dolgozók körében, ahol ez az arány 47,2 százalék.
A hétvégi munka gyakori az úgynevezett alapfoglalkozásokban dolgozók esetében is (25,7 százalék), vagyis azoknál, akik jellemzően rutinszerű, fizikai munkát végeznek.
Terjed a négynapos munkahét Európában
A jelenlegi európai trend inkább a munkahét rövidítése, nem pedig meghosszabbítása felé mutat.
A legutóbb Lengyelország kísérletezett a négynapos munkahéttel. A gyorsan növekvő gazdaságú ország az utóbbi években egyre gyakrabban szembesült a kiégés problémájával. 2025 nyarán egy kísérleti program indult, amelynek célja a heti munkaidő 39 óráról 35 órára történő csökkentése volt, fizetéscsökkentés nélkül.
A résztvevő munkavállalók három lehetőség közül választhattak:
- napi hatórás munkavégzés,
- háromnapos hétvége,
- vagy több szabadságnap.
A programot a munkaügyi minisztérium indította el 90 állami és magánmunkahelyen, mintegy 5000 munkavállaló részvételével.
Az eredmények kiértékelésére 2027-ben kerül sor. A résztvevő munkahelyek legfeljebb 210 000 eurós támogatást kaptak annak érdekében, hogy ellensúlyozni tudják a rövidebb munkaidőből eredő szervezési nehézségeket.
Hol próbálták még ki a négynapos munkahetet?
Lengyelország mellett több európai ország is kísérletezett már a négynapos munkahéttel:
- Egyesült Királyság
- Németország
- Portugália
- Izland
- Franciaország
- Spanyolország
A tapasztalatok alapján Európában egyre több ország vizsgálja, hogyan lehetne a munka és a magánélet egyensúlyát javítani a munkaidő csökkentésével anélkül, hogy a bérek mérséklődnének.