Villámgyorsan, alig két hónap alatt hagyta jóvá az Országgyűlés a magyar katonák újabb, egyelőre kissé rejtélyes szerepvállalását Csádban. A törvényhozók ugyanakkor az eltelt másfél évben nem tudtak időt szakítani Svédország NATO-csatlakozásának ratifikálására.
HIRDETÉSHissène Habré volt csádi elnököt 2016-ban életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték emberiesség elleni bűncselekményekért: negyvenezer ember meggyilkolásának az elrendeléséért, nemi erőszakért és szexuális rabszolgaság gyakorlatáért. Ez volt az első eset, hogy az Afrikai Unió által támogatott, szenegáli bíróság ítélte el egy másik ország volt uralkodóját.
Habrénak a Dakar déli csücskén fekvő, rettegett Prison du Cap Manuelben kellett letöltenie büntetését.
Csak a koronavírus miatt szabadult átmenetileg a járvány kezdetén, de később maga is fertőzött lett, és ez okozta halálát, kórházi ágyon.
A zsarnok Habré hatalmát Idriss Déby döntötte meg még 1990-ben. A nincstelen pásztor fia tábornokká avanzsált, és attól az évtől kezdve évtizedeken át sorra nyerte a választásokat.
Ő azonban elődjénél kevésbé volt szerencsés: északi lázadók ölték meg 2021 áprilisában – négy hónappal Habré halála előtt.
Csád irányítását apja halála után egy tizenöt tagú katonai tanács élén átmenetileg a fia, Mahamat Déby vette át.
Noha csak 39 éves, négy tábornoki csillaga, és három felesége van. A beceneve Kaka, de ez ne tévesszen meg senkit: csádi arab nyelven nagymamát jelent arra utalva, hogy Idriss Déby édesanyja nevelte fel az unokát, Mahamatot.
A küldetés hármas célja
A többi között az ő, alig két hónapja, 2023. szeptember 19-én keltezett meghívólevelére hivatkozva a magyar Országgyűlés példás gyorsasággal áldását adta, hogy a Magyar Honvédség kétszáz, váltási időszakban négyszáz fős, fegyverezettel, felszereléssel ellátott katonai kontingense „a Csádi Köztársaság területén tanácsadási, támogatási és harctéri mentorálási feladatokat” lásson el, oltalmazza az ott tartózkodó magyarokat és magyar érdekeltségeket.
A parlamenti határozat kimondja, hogy a „terrorizmus elleni küzdelem támogatása érdekében – szükség esetén a szövetséges nemzetközi erőkkel való együttműködésben” a magyar katonák 2025. december 31-ig állomásoznak Csádban, ahol bevetésre kerülhetnek.
Svédország másfél éve, 2022. május 17-én kérvényezte NATO-csatlakozását, de a magyar törvényhozók azóta se tudtak időt szakítani a svéd belépés ratifikálására.
Az afrikai migráció megfékezésében kulcsfontosságú szerepe van az Afrika közepén elhelyezkedő Száhel-övezetben fekvő Csádnak – emlékeztetett a Magyar Nemzet Szalay-Bobrovniczky Kristóf szavaira. A honvédelmi miniszter októberben jelentette be, hogy a magyar kormány katonai missziót indít az afrikai országba.
A küldetés hármas célja a migráció megfékezése, a terrorizmus elleni küzdelem támogatása és egy komplex gazdasági és humanitárius segítségnyújtási csomag biztonságos hátterének megteremtése, amit Magyarország a Hungary Helps keretében ajánl fel Csádnak – mondta a miniszter a honvédség csádi katonai szerepvállalásáról szóló határozati javaslat általános vitájában.
A száhel peremet jelent. Az övezet a sivatag és a szavanna peremén lévő országok: Nyugat-Szahara, Mauritánia, Mali, Burkina Faso, Niger és Csád részeit, összesen 5,6 millió négyzetkilométert foglal magába.
A térség migrációs központja – az Európai Unió szerint – nem Csád, hanem a vele szomszédos Niger.
A Csáddal szomszédos országokban is bevethetők
A magyar katonák azonban a parlamenti jóváhagyással – nemzetközi jogi mandátum vagy meghívás esetén – a 2019-ben alakult nonprofit Hungary Helps ügynökség feladatainak támogatására „a Csádi Köztársasággal határos államok területén” is elláthatnak katonai feladatokat.
HIRDETÉS„Nem hagyjuk magukra az ártatlanul szenvedőket. Megóvjuk azokat a közösségeket, amelyeket vallási vagy más üldöztetés, erőszak, katasztrófák vagy a migráció hatásai fenyegetnek. Erre kötelez ezeréves keresztény örökségünk, az ebből fakadó erkölcsi kötelességünk, de az emberiesség általános elve is” – így mutatja be a Hungary Helps programját Azbej Tristan államtitkár, az ügynökség vezetője.
A 17,8 milliós Csád lakosságának valamivel több mint a fele, 52 százaléka túlnyomórészt szunnita muszlim, egynegyede protestáns, egyötöde pedig katolikus.
A Magyarországnál csaknem tizennégyszer nagyobb, 1,28 millió négyzetkilométeres, a puccsok és polgárháborúk sújtotta országban fognak szolgálatot teljesíteni a magyar katonák, akik „szükség esetén” a szomszédos Nigerbe is átvezényelhetők. Ott a júliusi puccs után megkeverték a trikolór színeit, és a Wagner-csoport aktív közreműködésével a francia kék-fehér-vörösét az orosz zászló fehér-kék-vöröse váltotta fel.
Az államcsíny után a hatalomra került tábornok igyekezett megnyugtatni a nemzetközi közvéleményt, de óva intett a külföldi katonai beavatkozástól.
HIRDETÉSVajon ez intő jel a magyar katonák számára, akik Nigerben is bevethetők vagy az orosz zászló számukra is oltalmat szavatol?
Magyar katonák külföldön
Tavaly csaknem hétszáz magyar katona szolgált külföldön – idézte fel egy katonai pénzügyi tanácsadó blogjában. Andrejcsik Gábor „a teljesség igénye nélkül” sorolta fel, hogy a legtöbben a robbanásveszélyes Koszovóban, NATO által vezetett KFOR-békefenntartó erőben szolgáltak, nagyságrendileg ötszázan.
Két volt háborús övezetben: Bosznia-Hercegovinában, szintén NATO-küldetésben tanácsadói és koordinációs jogkörrel felruházottak, Irakban pedig a helyi védelmi szervezeteket támogatták tanácsadói, kiképző- és képességfejlesztő szerepkörben.
Georgiában megfigyelői feladatokat láttak el, és hasonló volt a szerepük Nyugat-Szaharában is. A másik afrikai országban, Maliban kiképzési feladatokban szolgáltak.
HIRDETÉS
A magyar katonák biztonságos körülmények között dolgoznak Olaszországban, ahol törzstiszti, logisztikai és hadműveleti jellegű feladatokat látnak el.
A felsorolt országok mellett tavaly meg nem határozott céllal felbukkantak Kuvait és Libanon mellett a szövetséges országokban: Németországban, Spanyolországban, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban is.
A béketámogató külföldi katonai missziók általában hat hónapig tartanak – írja Andrejcsik, aki szerint a szolgálatot teljesítő legénység katonai karrierje elején tartó tagja is a hatodik hónap végén 2,1 millió forinttal gazdagabban térhet haza.
Ha túléli a küldetést.
HIRDETÉSA hillai merénylet
Nagy Richárdnak nem volt ilyen szerencséje.
A 27 éves szerződéses katona golyóálló mellényt viselt, amikor 2004 júniusában egy robbanás repesze az oldalát érte, és olyan súlyos tüdősérülést szenvedett, hogy már nem tudtak rajta segíteni. A detonáció következtében egy másik katona is megsérült. Mindketten egy 47 fős magyar konvoj tagjaiként az ukrán katonák bázisára szállítottak vizet.
Öt hónappal később, éppen 19 éve, 2004 novemberében két nagy erejű pokolgép robbant nem sokkal reggel hét óra után ugyanott, az Irakban szolgáló nemzetközi hadosztály hillai táborának déli részén. A támadásban a magyar szállítózászlóalj katonái, összesen harmincnyolcan sérültek meg.
Minden sérült állapota kielégítő – jelentette a helyszínről a zászlóalj parancsnoka. Sramkó Mátyás alezredes elmondta: kezdettől fogva felkészültek egy „ilyen eseményre”. Az iraki küldetésben szolgáló katonák közül senki sem jelezte, hogy haza kívánna térni.
HIRDETÉSEttől függetlenül „azonnali pszichológiai kezelés és utógondozás is szükséges ahhoz, hogy a katonák fel tudják dolgozni a hillai szerencsétlenséget” – mondta a nemzetvédelmi egyetem tanára, aki maga is részt vett az iraki misszió felkészítésében. Bolgár Judit szerint a katonák felkészültek ilyen helyzetekre, és tisztában voltak azzal, hogy egy nagyon veszélyes zónában látnak el feladatot.
Magyar tűzszerészek halála Afganisztánban
Négy évvel később, 2008 nyarán Afganisztánban alig egy hónap eltéréssel két magyar tűzszerész vesztette életét. Kovács Gyula egy házi készítésű bombát próbált hatástalanítani, de a szerkezet felrobbant. A váltására érkezett Nemes Krisztián hasonló körülmények között halt meg júliusban.
Hét év alatt hét magyar katona veszett oda Afganisztánban és Irakban – összesítette 2011-ben a 24.hu. Abban az évben ketten balesetben haltak meg, miután felborult a páncélautójuk. A többiek, köztük egy katonanő, Pappné Ábrahám Judit támadás áldozatai voltak.
Azóta Irakban rendre, minden évben megemlékeznek azokról a magyar katonákról, akik „szülőföldjüktől távol vesztették életüket”.
HIRDETÉSVerekedésre nem készültek fel
Verekedésre nem készültek fel – ezt mondta az Euronewsnak a májusi koszovói zavargásokról Kálmán Károly, aki leszereléséig a magyar különleges erőknél szolgált kommandós tisztként.
Több mint húsz magyar KFOR-katona sebesült meg, közülük heten súlyosan, amikor a koszovói Zvečanban összecsaptak a tiltakozó szerbek és a rendet fenntartani akaró NATO-katonák
A helyszínen készült felvételek igazi csatáról tanúskodnak, amely után katonák próbálták elvonszolni sérült társaikat, mások bicegve kerestek orvosi segítséget.
A Honvédelmi Minisztérium akkor azt közölte, hogy a magyar sérültek állapota stabil. Őket a honvédség légi úton szállította haza további kezelésre.
HIRDETÉSEnnek némileg ellentmond, hogy hónapokkal később a hvg.hu kiderítette: két magyar katonának is amputálni kellett a lábát.
Ilyen körülményekre sem az akciót vezető olaszok, sem a magyarok nem voltak felkészülve – mondta Kálmán Károly, aki szerint a Koszovóban szolgálatot teljesítő magyar katonák nem szakavatott tömegkezelő szakemberek, nem ez az elsődleges szakmájuk, nem is ezért mentek ki, nem is ennek megfelelően lettek kiválogatva, és talán még felszerelve sem.
A helyzetet kissé árnyalja, hogy az MTI képes tudósításai alapján a Koszovóba készülő magyar katonák 2014-ben (ld: címkép) és 2020-ban is gyakorolták a rend és biztonság fenntartását.
Talán elfelejtették a leckét?
HIRDETÉSA lezuhant magyar katonai helikopter Horvátországban
Alig három héttel a súlyos kimenetelű koszovói rendbontás után újabb tragédia érte a honvédséget: egy horvátországi kiképzési gyakorlaton lezuhant a két magyar felségjelzésű Airbus H145-ös helikopter közül az egyik.
Két áldozatot a fedélzeten tartózkodó három katona közül azonnal megtaláltak. A harmadik csak később került elő a roncsok alól.
Mélyrepülésben száguldott a pilóta – ezt írta egy portál. A három magyar katonát szállító helikopter túlságosan alacsonyan szállt, és nekiütközött egy úgynevezett zipline-nak, egy, a szakadék felett kifeszített drótkötélnek – jelentette több független forrásra hivatkozva egy másik, a horvát Telegram.
A közös horvát-magyar vizsgálat a baleset másnapján megkezdődött. Azóta sem tették közzé hivatalos eredményét.
HIRDETÉS