A politikai pártoknak és az elemzőknek is át kell gondolniuk, hogy mekkora szerepe van az internetnek a fiatalok megszólításában. Sőt ha egy kormány azt szeretné elérni, hogy egy népszavazás eredményes legyen, valószínűleg online is elérhetővé kell tennie.
A fiatal európaiak úgy tűnik, aktívabban vesznek részt a politikai és társadalmi kérdésekről szóló internetes vitákban, mint az idősebb korosztályok.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A legfrissebb adatok szerint 2025-ben a 16 és 29 év közötti európai fiatalok közel egynegyede vett részt valamilyen online állampolgári vagy politikai tevékenységben – derül ki az Eurostat statisztikáiból.
Ez magában foglalta a véleménynyilvánítást, online konzultációkban való részvételt, illetve internetes szavazásokat is. A teljes lakosság valamivel több mint ötöde folytatott ilyen tevékenységet.
Az internet új lehetőséget kínál a részvételre
A szakértők szerint a fiatalokat elsősorban az internet rugalmassága és nyitottsága ösztönzi a politikai véleménynyilvánításra.
Az European Partnership for Democracy (EPD) szerint sok fiatal úgy érzi, hogy a hagyományos politikai fórumokon csak előre meghatározott keretek között vehet részt, például ifjúsági tanácsokban vagy kerekasztalokon, ahol ritkán van valódi lehetőségük érdemben befolyásolni a döntéseket.
„A fiatalok nem fordulnak el a politikától, hanem újragondolják, hogyan működhet a demokrácia alulról építkezve” – mondta Carlotta Magoga, az EPD kutatási és programfelelőse.
Szlovénia áll az élen
Az online közéleti és politikai részvétel aránya 2025-ben Szlovéniában volt a legmagasabb a fiatalok körében, ahol a 16–29 évesek 49,4 százaléka vett részt ilyen tevékenységben. A rangsorban őt követte Lettország 33,3 százalékkal és Hollandia 31,3 százalékkal.
A legalacsonyabb adatokat Belgiumban (12,3 százalék), Csehországban (14,3 százalék), valamint Svédországban és Görögországban (16,1 százalék) mérték.
A legtöbb országban a fiatalok aktívabbak
Az Európai Unió 27 tagállamából 23-ban a fiatalok nagyobb valószínűséggel vettek részt online politikai vagy közéleti tevékenységekben, mint a teljes lakosság.
A legnagyobb különbség Szlovéniában volt megfigyelhető: ott a fiatalok közel fele aktív volt az interneten, míg a teljes népesség körében ez az arány valamivel több mint egyharmadot tett ki.
Ezt követte Lettország, ahol a fiatalok 33,3 százaléka, míg a teljes lakosság 24,2 százaléka vett részt online politikai aktivitásban. Harmadik helyen Olaszország állt, 30,9 illetve 24,5 százalékos arányokkal.
Mindössze két országban, Finnország és Ciprus esetében bizonyult a teljes lakosság aktívabbnak a fiataloknál.
Luxembourg, Írország, Horvátország és Málta esetében pedig az online részvétel szintje gyakorlatilag megegyezett a különböző korcsoportok között.
A szakértők a kockázatokra is figyelmeztetnek
Miközben a demokratikus párbeszéd egyre inkább az online térbe helyeződik át, szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a digitális platformok egyre nagyobb befolyást szereznek a politikai viták alakításában.
Ez a folyamat a közbeszéd széttagolódásához vezethet, valamint fokozhatja a cinizmust, a bizalmatlanságot és az érzelmekre, különösen a felháborodásra építő populizmust.