Steve Witkoff elnöki különmegbízott szerint Izrael háborús makacssága nehezíti a túszcserék folyamatát, de azért van remény. Most egy amerikai-izraeli túsz sorsa van a középpontban, akit hétfőn szabadon bocsáthat a Hamász.
Megterhelődött a viszony Trump és Netanjahu között
HIRDETÉS
Úgy tűnik, hogy lankad Donald Trump korábban megfogalmazott teljeskörű felhatalmazása Izrael számára, hogy saját belátása szerint intézze tovább a gázai övezet sorsát.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Donald Trump amerikai elnök között feszültté vált a kapcsolat, közölték vasárnap az NBC News-nak nyilatkozó források.
A Biden-korszakhoz képest toronymagasan erősebben indult az együttműködés, amikor Trump januárban visszatért az elnöki székbe. Mindkét fél teljesen egyetértett abban, hogyan közelítsék meg a Hamász-izraeli háborút és az iráni agressziót a közel-keleti térségben. Konszenzus látszott a gázai lakosság kitelepítésében és a Hamász mielőbbi teljes katonai megsemmisítésében is. Ezt a törekvést Marco Rubio külügyminiszter is megerősítette.
Az elmúlt hetekben viszont előbb az Irán elleni politikai kérdésében, most pedig a gázai válság ügyében mutatkoznak repedések az egyetértés falain.
Az ingatlankereskedő Witkoff hétfőn Izraelbe látogat, és várhatóan nyomást gyakorol Netanjahura, hogy valóban sikeres legyen Edan Alexander izraeli-amerikai túszkatona szabadon bocsátása, amiről a Hamász beleegyező nyilatkozatot tett. A remények szerint a kiadatásra a következő 48 órában, de akár már hétfőn kerülhet sor, úgy nevezett „jószándék” képében a Hamász részéről, valószínűleg egyoldalúan és csere nélkül.
Vasárnap Witkoff első ízben bírálta nyíltan Izraelt, amit nem tehet meg az elnök egyetértése nélkül. A Channel 12 vasárnap esti beszámolója szerint Witkoff a túszok családjaival tartott találkozóján emelte ki Izrael elsődleges felelősségét a toporgás miatt.
„Haza akarjuk hozni a túszokat, de Izrael nem hajlandó véget vetni a háborúnak, és annak ellenére meghosszabbítja, hogy nem látjuk, merre mehetnénk másfelé. Megállapodásra van szükség” – mondta Witkoff a találkozón jelenlévő források szerint. Ez a megfogalmazás egyetlen elemében sem hasonlít Trump január-februári nyilatkozataihoz.
Ugyanakkor optimista üzenetet is fűzött hozzá, mondván, hogy „jelenleg van egy lehetőség, amelyet remélünk, hogy Izrael és az összes közvetítő kihasznál. Nyomást fogunk gyakorolni az összes közvetítőre, és mindent megteszünk a túszok hazajuttatása érdekében”.
Trumpnak más érdekei is vannak a Közel-Keleten
Eleve feltűnő, hogy Donald Trump e heti közel-keleti látogatása a tervek szerint nem tartalmaz izraeli látogatást a gázai háború és az iráni nukleáris program megvitatása céljából. Az amerikai elnök számára pillanatnyilag a 2020-ban általa tető alá hozott Ábrahám-egyezmények kiszélesítése, főként Szaúd-Arábiára, mindent megelőző prioritás.
Ehhez viszont valamennyit vissza kell lépnie az egyoldalú Izrael-pártiságból, mivel a sivatagi király és a koronaherceg is az alapfeltételek között a gázai háború befejezését és az arab-zsidó kétállami megoldás felé vezető folyamat megnyitását jelezték.
Szaúd-Arábia és az Öböl-országok fontosság Washington számára amiatt is felértékelődik, mert legfőbb esetleges partnereinek tekinti a globális olajárak csökkentésében, amivel súlyos terhet lehetne helyezni Vlagyimir Putyin vállára. Mivel a nyersolaj ára hordónként alig haladja meg a 60 dollárt – ami 2021 óta nem látott mélypont –, Trump egyik fő kritikája a Perzsa-öböl menti államokkal szemben jelenleg nem áll fenn.
Szaúd-Arábia után Trump Katarba utazik, amely nemrégiben bejelentette egy Trump márkájú hatalmas ingatlanfejlesztés terveit. A Trump International Golfpálya és a Trump Villas egy tengerparti fejlesztés része lesz, 40 percre Katar fővárosától, Dohától. Az ügylet egyértelműen a Trump-család privát befektetése.
Emellett sor kerül egy elnöki magángépről szóló ajándékozási megállapodás megkötésére Katarral.
Mi történt korábban?
Az elnök szoros érdeklődése 2017-es közel-keleti útja során jelentkezett, ami kiváltotta a „katari válságként” ismert jelenséget. Amerikai nyomásra ekkor Bahrein, Egyiptom, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek bojkottálták Katart a régió iszlamistáinak támogatása és az Iránnal fenntartott kapcsolatai miatt, akivel hatalmas tengeri földgázmezőt oszt meg.
A regionális feszültséget az Egyesült Államok szította fel, amikor Trump azzal vádolta meg Katart, hogy „történelmileg a terrorizmus magas szintű finanszírozója”. Egy évvel később viszont már dícsérte az emírséget, és teljesen visszavonta ezt a nézetet . A négy másik nemzet ezután be is fejezte a Katar elleni bojkottot .
Előtte a vita olyan súlyossá vált, hogy Kuvait akkori emírje, Sejk al-Ahmad al-Szabah a Fehér Házban tett látogatása során megemlítette, hogy akár „katonai akció” is a levegőben lógott.
A teljes képhez tartozik, hogy Abbas Araghchi iráni külügyminiszter a hétvégén Szaúd-Arábiába és Katarba is ellátogatott. Irán valószínűleg üzeneteket próbál eljuttatni rajtuk keresztül az Egyesült Államoknak, miközben jelzi érdeklődését a nukleáris tárgyalások folytatása iránt.
Az Iráni Iszlám Köztársaság kifogyóban van a lehetőségekből, és gazdasága mélypontra került, mióta Trump 2018-ban egyoldalúan kilépett a világhatalmakkal kötött eredeti nukleáris megállapodásból. Azóta Irán „Ellenállási Tengelyének” befolyási övezete, amely vele összetartó nemzetekből és militáns csoportokból áll, beleértve a gázai Hamászt és a libanoni Hezbollah-t – gyakorlatilag összeomlott.