Egy Amerikából visszafordított magyar csak azért nem kapott bilincset, mert „szófogadó” volt. Rajta kívül Trump beiktatása óta kanadai, brit és német állampolgároktól tagadták be a belépést. Egy francia kutatótól azért, mert telefonján levő üzenetben bírálta az amerikai kormányzatot.
HIRDETÉS
„Képtelenség!” – így reagált a salvadori elnök Trump vendégeként a Fehér Házban az egyik újságíró azon kérdésére, fontolóra vette-e Ábrego García visszaküldését azok után, hogy a Legfelsőbb Bíróság döntése alapján az amerikai kormányzatnak „elő kell segítenie” a tévedésből deportált férfi visszatérését az Egyesült Államokba.
„Remélem, nem arra céloz, hogy egy terroristát csempésszek be az Egyesült Államokba. Természetesen nem fogom megtenni” – fortyant fel Nayib Bukele.
A két elnök megbeszélése során az Ovális Iroda dohányzóasztalkáján az új Air Force One makettje díszelgett, amelynek leszállítását Trump szinte gyermeki megszállottsággal, türelmetlenül várja; a tárgyalás végén pedig hálásan szorongatta Bukele kezét, amiért összesen 271, Amerikából kitoloncolt salvadori és venezuelai állampolgárt helyezett el Salvador vadiúj és rettegett, negyvenezer elítélt elhelyezésére alkalmas óriásbörtönében, a CECOT-ban.
Az oda szállítottak egyike volt Kilmar Armando Ábrego García, aki – amint azt egy bírói végzés is megállapította – „adminisztrációs hiba” folytán került a kitoloncolandók listájára, gyakorlatilag a salvadori börtönbe.
A tények ismeretében Paula Xinis körzeti bíró úgy rendelkezett: az amerikai kormánynak segédkeznie kell Ábrego García visszatérésében. A Legfelsőbb Bíróság helyben hagyta az ítéletet, sőt, leszögezte: Xinis, nagyon helyesen, különbséget tett a visszatérés elősegítése és végrehajtása között.
Trump kezdetben fogadkozott, hogy elfogadja a Legfelsőbb Bíróság döntését, aztán – tőle megszokott módon – mégis megmásította álláspontját. A Fehér Ház magas rangú tisztviselői utóbb azzal érveltek, hogy egy bíróság nem avatkozhat be az Egyesült Államok külpolitikai döntéshozatalába.
Az amerikai elnök egyébként arra buzdította salvadori vendégét, hogy építsen további megabörtönöket, ahol akár amerikai állampolgárságú erőszakos bűnözőket is „elszállásolhatnak”, amire Bukele megjegyezte: megfelelő díjazás esetében minden megoldható.
Washingtoni látogatásának előestéjén Salvador igazságügyi minisztere egy hollywoodi akciófilmmel vetekedő, gondosan megrendezett videót tett közzé arról, hogyan fogadnak országa állig felfegyverzett katonái és rendőrei tíz, az Egyesült Államokból kitoloncolt személyt.
Az Egyesült Államok hatmillió dollárt fizet Salvadornak azért, hogy egy évre elhelyezhesse a bűnszervezetek deportált tagjait.
A salvadori
Ábrego García hazája fővárosában, San Salvadorban nőtt fel. Apja egykori rendőrtiszt volt, édesanyja pedig házi készítésű pupusát, Salvador nemzeti eledelét, a töltött tortillát kínálta saját étkezdéjében, a népszerű Pupuseria Ceciliában. Működtetésében az egész család részt vett. Ábrego García, bátyjával, Césarral együtt az alapanyagok beszerzéséért volt felelős, és ételfutárként is dolgozott.
Egy helyi banda védelmi pénzt követelt a családtól. Azzal fenyegetőztek, hogy megölik Césart, ha nem fizetnek. A család fizetett, de Césart Amerikába menekítették.
A következő kiszemelt áldozat az akkor 12 éves Ábrego García volt. Még akkor is megfigyelték, amikor reggelente az iskolába indult. Elrablásával rémisztgették a családot, amely odébb költözött. Ezek után a fiú nővérei kerültek célkeresztbe: megerőszakoljuk őket, ha a család nem tejel – hangzott a vészjósló üzenet. Ábrego García szülei a lányokkal a szomszédos Guatemalába menekültek, a 16. életévét betöltött fiút pedig 2011-ben, illegálisan az Egyesült Államokba juttatták.
Marylandben csatlakozott a ma már amerikai állampolgársággal rendelkező bátyjához, Césarhoz, és az építőiparban talált munkát. Öt évvel később ismerkedett meg a szintén amerikai állampolgárságú Jennifer Vásquez Surával, majd 2018-ban, miután megtudta, hogy a nő terhes, összeköltözött vele és két gyermekével.
Ábrego Garcíát, három másik férfival együtt hat éve őrizetbe vették, tetoválásuk és ruházatuk alapján azzal a gyanúval, hogy egy bűnbanda, az MS-13 tagjai. Miután ez nem volt bizonyított, szabadon bocsátották, és vádat sem emeltek ellenük, viszont Ábrego Garcíát átadták a bevándorlási hatóságoknak.
Egy bevándorlási bíró 2019 októberében elutasította ugyan menedékkérelmét, de megtiltotta visszatoloncolását Salvadorba azzal az indokkal, hogy a kérelmező „megalapozottan tart” a csoportos üldözéstől. A bevándorlási hatóság, az ICE nem fellebbezett az ügyben.
A Homeland Security, a belbiztonsági minisztérium jóváhagyásával Ábrego García munkavállalási engedélyt kapott, majd teljes munkaidőben alkalmazták egy fémmegmunkáló gyárban. Évente rendszeresen jelentkezett az ICE ügyfélszolgálatán.
A családi élet nem volt felhőtlen, és ebben talán az is szerepet játszott, hogy mindhárom gyermek fogyatékos. A közös gyerek ötéves, autista, az egyik fülére süket, és kommunikációra képtelen. A kilencéves szintén autista, a legidősebb, tízéves pedig epilepsziás.
Februárban a Trump-adminisztráció külföldi terrorszervezetnek minősítette az MS-13-at, azonosított tagjait pedig a „lehető leggyorsabban eltávolítani” az országból.
Ábrego Garcíát március 12-én egy baltimore-i Ikea előtt teperték a földre fia szeme láttára. Egy ügynök felhívta az anyát, és közölte: tíz percet kap a fiú visszaszerzésére, ellenkező esetben az ICE a gyermekvédelem segítségét kéri. Ábrego García soha nem ismerte el részvételét a bűnszervezetben.
Másokkal együtt – a bevándorlási bíró határozata ellenére – kitoloncolták, majd a hatóságok utólag elismerték, hogy „adminisztratív hibát” vétettek.
Gyermekének anyja az összezördülések ellenére váltig kitartott mellette.
„Kilmar mindig is szerető partner és apa volt, én pedig továbbra is mellette maradok” – mondta Jennifer Vásquez Sura.
„Bolond” – így jellemezte Chris Van Hollen marylandi szenátort sajátos szókincsével Trump, aki szerint a demokrata politikus csak azért utazott Salvadorba, hogy felkeltse a "hírhamisító média" érdeklődését.
A szenátor megkísérelte kieszközölni a választókerületéből származó Ábrego García szabadon bocsátását, de ezt a helyi hatóságok elutasították, sőt napokig még a személyes találkozót sem engedélyezték. Végül – nyilván propagandacélokból – egy luxusszállodában ültették asztalhoz őket azok után, hogy a jogtalanul fogva tartott férfit a CECOT-ból átszállították egy kevésbé szigorúan ellenőrzött intézménybe, ahol teljes elszigeteltségben tengeti napjait.
Ábrego Garcíát teljesen traumatizálta a CECOT-ban eltöltött három hét – idézte a politikus beszámolóját a New York Times. A férfi nem a cellatársaitól rettegett, hanem a többi blokk foglyaitól, akik egymást túlkiabálva gúnyolták.
Teljesen bizonytalan Ábrego García visszatérése az Egyesült Államokba, sőt még szabadulása is.
A kanadai
Donald Trump beiktatása óta – a kampányban tett ígéretével összhangban – nemcsak a bűnözők, kivált a latinók, nem érezhetik magukat biztonságban az Egyesült Államok területén, hanem az oda utazó külföldiek sem.
A 35 éves kanadai színésznő, Jasmine Mooney élete nagy részében hazája és Kalifornia között ingázott - tavalyig, amikor visszavonták amerikai vízumát.
Aztán új munkalehetőséget kapott, ezért – ügyvédje tanácsa ellenére – a mexikói határon levő San Ysidro beléptetési ponton folyamodott vízumért. Azért itt, mert korábban San Ysidróban már kapott vízumot.
Ezúttal azonban elvették a poggyászát és a telefonját, a cipőjéből pedig a fűzőt.
„A kezeimet a falhoz szorították” – idézte fel a történteket az NPR-nek. Mooney nem büntetett előéletű, és azt feltételezte, ha valami probléma adódik, visszamehet Mexikóba, majd haza Kanadába. Ehelyett 12 napig fogva tartották, nagyjából akkortájt, amikor Ábrego Garcíát Salvadorba deportálták.
Azért „tartóztatták le, mert nem rendelkezett az Egyesült Államokban való tartózkodáshoz szükséges jogi dokumentumokkal” – indokolta a lépést az ICE szóvivője, aki szerint Mooney ügyét a „határaink védelmét szolgáló január 21-i végrehajtási rendeletnek megfelelően dolgozták fel”.
A nő nem volt kiváltságos helyzetben: az első 48 órát egy hideg fogda cementpadlóján töltötte, ahol egy alufóliát kapott takaró helyett. Egy tiszt közölte vele, hogy öt évre kitiltották az Egyesült Államokból, majd átszállították az illegális bevándorlók számára fenntartott, San Diego-i Otay Mesa börtönbe.
Fegyencruhába öltöztették nagyjából 140 más nővel együtt. Egyikük sem volt büntetett előéletű.
Jasmine Mooney végül a tizenkettedik napon szabadult, és ebben nem kis szerepe volt barátnőjének, aki az ügyvédeket és a médiát riasztotta.
„Annyira undorító, ami ott történik” – nyilatkozta Mooney a kanadai CBC-nek. Olyan nővel is találkozott, aki már nyolc hónapja volt az Otay Mesa foglya.
A francia
A nevét – érthető okokból – nem tették közzé. A tudós márciusban egy houstoni konferenciára utazott. A bevándorlási tisztek azonban a repülőtéren átvizsgálták telefonját, és olyan üzeneteket találtak, amelyekben a Trump-kormányzat kutatási politikáját bírálta.
„Aggodalommal értesültem, hogy egy francia kutatótól megtagadták a belépést az Egyesült Államokba, majd kiutasították” – így reagált Philippe Baptiste, Franciaország felsőoktatási és kutatási minisztere a történtekre.
Az amerikai hatóságok „gyűlöletkeltéssel” vádolták a franciát, de végül, kiutasítása előtt a „vádakat ejtették”.
A németek
A 34 éves Fabian Schmidt rövid időre kórházba került azok után, hogy a bostoni repülőtéren letartóztatták. Európából tért vissza az Egyesült Államokba, ahol zöld kártya birtokában jogszerűen tartózkodik. Édesanyja szerint „erőszakosan kihallgatták”, majd ketten meztelenre vetkőztették, és jéghideg zuhany alá kényszerítették. Az ügyvédje szerint nem világos, mivel vádolják.
A 29 éves Jessica Brösche nemrég ért haza Németországba. Hat hétig tartották fogva azok után, hogy január végén letartóztatták a mexikói-amerikai határon. Érvényes ESTA-val rendelkezett, de a tetoválóművésznél volt felszerelése, ami a hatóságok gyanúja szerint arra utalt, hogy dolgozni akar Amerikában. A rácsok mögött töltött másfél hónapból kilenc napra magánzárkában helyezték el.
A 25 éves Lucas Sielaff bűne gyatra nyelvtudása. Érvényes turistavízummal járt Amerikában, onnan pedig átruccant Mexikóba. Visszatérésekor azt mondta – tévesen –, hogy Las Vegasban él, holott csak ott volt a szálláshelye. Beutazási engedélyét azonnal bevonták, őt pedig hazazsuppolták.
A walesi
A 28 éves Becky Burke négyhónapos hátizsákos túrára indult Észak-Amerikába. Kezdetben egy oregoni család látta vendégül, ő pedig viszonzásképpen segített a ház körüli teendőkben.
Kanadába azonban nem jutott át, mert nem volt szabályos a vízuma. Visszatérését az amerikai határőrök megtagadták, és „illegális idegennek” minősítették.
Hat órán át tartó kihallgatása során szerintük bizonyítást nyert, hogy Becky Burke dolgozott, holott az oregoni családtól egy vasat sem kapott.
Büntetlen előélete ellenére megbilincselték, és egy tacomai fogdába szállították.
Csaknem két hetet töltött a zárkában, mielőtt hazaengedték. Eljárása azért zárult le viszonylag gyorsan, mert az ügye hatalmas publicitást kapott az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban egyaránt.
Az amerikai
„Itt az ideje, hogy elhagyja az Egyesült Államokat” – állt abban a fenyegető hangú e-mailben, amelyet egy massachusettsi ügyvéd kapott az amerikai belbiztonsági minisztériumtól. Ha nem távozik önszántából azonnal, lehetséges kényszerítő intézkedések eredményezik kiutasítását az Egyesült Államokból – írta az április 11-én küldött üzenetben.
A címzett, Nicole Micheroni azonban az Egyesült Államokban született, így alanyi jogon amerikai állampolgár, akit nem lehet kiutasítani saját hazájából.
A bevándorlási ügyvéd először azt hitte, egy ügyfelének szánták, de név szerint ő volt a címzett. Valószínűleg tévedésből kapta a felszólítást. Ennek ellenére megjegyezte: „ijesztő a taktika”, a kormányzat szándéka pedig, hogy az „embereket elriassza a bevándorlástól”.
A magyar
A felsorolt példák után a legkevésbé sem meglepő, hogy egy magyar is fennakadt a rostán. A névtelenséget kérő 26 éves magyar férfi a nagynénjét szerette volna meglátogatni. A detroiti reptéren tartóztatták fel, majd a határőrség kihallgatta.
Szabályos könnyített beutazási engedéllyel érkezett magyar állampolgárságú, de zöld kártyával rendelkező nagynénjéhez, akinek egy takarítócége van. A tiszt elkérte a férfi telefonját és a PIN-kódot, majd egy fordítóprogrammal böngészte a tartalmat – írta a 444.
Egy olyan tartalmat is talált, miszerint a magyar három éve már meglátogatta a rokont, és néhányszor elment vele irodát takarítani.
A hosszadalmas eljárás végén közölték: szerintük dolgozni ment Amerikába, ezért rabosították, és a következő járattal, Amsterdamon át visszaküldték Budapestre.
„Bilincset is kaphatnál, csak azért úszod meg, mert szófogadó voltál” – mondták neki búcsúzóul a fegyveres határőrök, akik felkísérték a gépre.
Az amerikai határon történő egyre több incidens miatt az Egyesült Királyság, Németország és több skandináv kormány arra figyelmeztette honfitársait, hogy önmagában a vízum vagy az ESTA nem szavatolja a belépést az Egyesült Államokba – bár ez nem számít újdonságnak. Dánia és Finnország kifejezetten a transzneműeknek szánt felhívásában jelezte, hogy akár a nemi megjelölés miatt is megtagadhatják a belépést az Egyesült Államok területére.