Guantanámóba küldené Trump azokat az illegális bevándorlókat, akiket hazájuk nem fogad vissza
Kolumbia elnöke a héten csak erős nyomásra fogadta vissza az USA-ból kitoloncolt migráns állampolgárait, és nagy a valószínűsége, hogy sok ország nem fogja megengedni, hogy Amerika visszatelepítse szülőhazájukba az illegális bevándorlókat.
HIRDETÉS
Donald Trump terve szerint az Egyesült Államok bevándorlókat fog deportálni a rossz hírű amerikai támaszpontra, a kubai Guantánamóba, ahol tudomása szerint 30 ezer menedékkérő is elférne a katonai bázison. Jelen állás szerint a támaszponton csak néhány barakk maradt fenn, ami még alkalmas lehet foglyok őrzésére és a biztonság fenntartására. A ma ismert fogolylétszám mindössze 15 fő.
Ennek a helyzetnek a megvizsgálására és a deportálások előkészítésére adott parancsot szerdán az amerikai elnök. Az elképzelés része annak a migrációellenes akciósorozatnak, amibe a washingtoni kormány belevágott a múlt héten, ideértve már végrehajtott letartóztatásokat is az ország különböző közösségeiben és körzeteiben.
„Nagyon rossz emberek”
Trump megfogalmazása szerint „nagyon rossz emberekről van szó, akiket odahaza sem látnak szívesen”. Ez arra utal, hogy olyan illegális bevándorlókról lehet szó elsősorban, akik bűnöző életmóddal vagy bűntettek elkövetésével gyanúsíthatók, akár az Államokban, akár odahaza.
Vélhetően a dél-amerikai menekültek tömegéből kiemelnék a drogkartellekkel, embercsempészekkel, szexkereskedőkkel vagy terrorista csoportokkal kapcsolatba hozható személyeket. Azt még nem lehet tudni, hogy csak egyedül, vagy családtagjaikkal kerülnének a kubai támaszpontra.
A polgári jogi csoportok azonnal aggodalmukat fejezték ki, főként a Gitmo néven is emlegetett börtönkomplexum rossz híre miatt, de azért is, mert az intézkedést diszkriminatívnak tartják. Vincent Warren, az Alkotmányos Jogok Központjának igazgatója szerint Trump rendelete sötét üzenetet küldött, miszerint „a migránsokat és menedékkérőket új terrorista fenyegetésnek tekintik, akik megérdemlik, hogy bedobják őket egy szigetbörtönbe, és távol tartsák a jogi és társadalmi szolgáltatásoktól és jogi képviselettől”.
A Fehér Ház azonban visszautasítja ezt a vádat, mert szerintük éppen ennek az ellenkezője a cél, vagyis a menekültek tömegének megtisztítása a bűnöző elemektől Így remélhető, hogy a bevándorlásra jogosultak elbírálása könnyebb és gyorsabb lesz.
A 'Határcárként' emlegetett kormányzati tisztviselő, Tom Homan azt mondta újságíróknak a Fehér Ház előtt, hogy a hadművelet legitimitását az ICE néven ismert Bevándorlási és Vámhivatal biztosítja majd. A Cár társaságában volt Kristi Noem, a belbiztonságért felelős új miniszter is.
„Semmilyen törvénytelenség vagy jogsértés nem fog történni. A legrosszabbak közül a legrosszabbakat küldjük oda, akik súlyos közbiztonsági fenyegetést jelentenek az amerikai polgárokra nézve” – közölte a migrációs elnöki megbízott. Érvelése szerint Gitmo az Egyesült Államok felségterülete, és a kormánynak jogában áll eldönteni, hogy a migránsokat az USA melyik pontján helyezi el, amíg ügyüket kivizsgálják.
A kormány abban is reménykedik, hogy a Guantánamóra szállított elfogottakat könnyebb lesz egy közös helyről elindítani a deportálási célpontok felé, mintsem egyenként keresgélni őket szerte az Államokban.
Aki egyszer Guantanámóra kerül, nehezen jut ki onnan
Az elnök „történelmi jelentőségű tömeges deportálásokat” emleget, noha egy ilyen terv kibővített őrizeti kapacitásokat és jelentős erőforrásokat igényel. Az elmúlt hetekben mintegy 40 000 bevándorlót tartottak fogva magán központokban és helyi börtönökben szerte az országban, mivel jelenleg finanszírozási korlátok korlátozzák a tartási helyek számát.
Az USA 1903. december 10-én hozta létre első tengerentúli katonai bázisát a kubai területen. A 2001-es New Yorki terrortámadást követően ez a telep lett az al-Kaida és más terrorszervezetek elfogott tagjainak központi gyűjtőhelye és egyben hírszerzői és kihallgatói központja. Az évek során több hivatalos jelentés is alátámasztotta, hogy Gitmo területén törvénytelen eszközökkel, fizikai és pszichológiai kínzásokkal bántalmazták a foglyokat.
A leggyakoribb eszköz a waterboard, vagyis a vizestörülközős fullasztásos kínzás volt. A nemzeti hírszerzés korábbi parancsnokával, Gina Haspellel szemben is felmerült a vád, hogy részt vett ilyen kihallgatásokban a titkos hírszerzési bázisokon.
Ugyanakkor a CIA jelentései szerint a Guantanámóról szabadon engedett foglyok mintegy harmada később újra csatlakozott a terrorista hálózatokhoz, többen közülük parancsnoki szinteken.
Logisztikai rémálom?
Gitmo 30 000 férőhellyel való bővítése drámaian növelné a kormány őrizeti kapacitását. A 45 négyzetmérföldes bázison fekvő telephely a Guantánamo-öbölben kiépített, és a terrorizmussal gyanúsítottak börtönével szemközti oldalon található. Az egymást követő adminisztrációk úgynevezett "fogvatartási mezőket" vagy zónákat készítettek elő a repülőtér közelében, de kellő távolságban a lakossági központtól, hogy adott esetben akár több tízezer személyt is elhelyezhessenek egy új sátorvárosban. Az elgondolás tehát ennyiben nem mai és nem csak Trumpé, mert a korábbi kormányok is számoltak vele 9/11 óta.
A fogvatartás tervezett helyét magas és erős szögesdróttal kellene körülvenni, ahogy a katonaság tette az 1990-es évek sátortáboraival, melyekben családok és egyedülálló férfiak egyaránt helyet kaptak.
Deborah Fleischaker, a Biden-kormány adminisztrátora korábban azt mondta, hogy a bevándorlókat különösen nehéz lesz a bázison fogva tartani. „Gitmo nagyon kicsi és egyben nagyon távoli is” – mondta. Az anyagok, az élelmiszer és az emberek be- és kiszállítása logisztikai rémálom lenne, valamint rendkívül költséges és időigényes.
„Guantánamo egy fekete lyuk, amelyet azért terveztek, hogy kikerülje a vizsgálatot, és az embertelen körülmények sötét történelme jellemző rá leginkább. Most is egy átláthatóságot elkerülő kísérletet látunk a jogi felügyelet megtévesztésére, ami kudarcot fog vallani” – mondta Lucas Guttentag, a Biden-kormány igazságügyi minisztériumi tisztviselője, aki egykor a Gitmón fogva tartott haiti menekültek ügyét vizsgálta.
