Francesca Albanese férje és lánya az ellenük bevezetett szankciók miatt fordult az amerikai bírósághoz.
Francesca Albanese családja beperelte Donald Trump amerikai elnököt és kormányának tagjait, miután Washington szankcionálta Albanesét, aki az ENSZ-nek a palesztin területeken az emberi jogok helyzetével foglalkozó különmegbízottja. A család a szankciókat az amerikai alkotmány első, negyedik és ötödik módosításának megsértésének tekinti.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A The New York Times és az Associated Press beszámolója szerint a felperesek között megnevezik a jelentéstevő férjét, Massimiliano Calìt, valamint a házaspár két (még kiskorú) gyermekének egyikét, akik közül az egyik amerikai állampolgár. A washingtoni kerületi bíróságon szerdán benyújtott perirat szerint Trump mellett Pamela Bondi igazságügyi minisztert, Scott Bessent pénzügyminisztert és Marco Rubio külügyminisztert is beperelték. "Ez az ügy lényegében arról szól, hogy az alperesek szankcionálhatnak-e egy személyt, tönkretéve az életét és szerettei életét, beleértve az amerikai állampolgárságú lányát" - olvasható a dokumentumban.
A felperesek elítélik, hogy a házaspár tulajdonát Washingtonban indokolatlanul és a törvényes eljárás nélkül, a negyedik és az ötödik kiegészítést megsértve foglalták le. "Az Egyesült Államok továbbra is elítéli és ellenzi az Albanese elfogult tevékenységét, amely már régóta alkalmatlanná tette őt a hivatalára" - mondta a külügyminisztérium szóvivője az AP-nek, és "alaptalan igazságügyi háborúnak" nevezte a pert.
Albanese egy csütörtöki interjúban azt mondta, hogy "óriási nehézségeket él át", és hogy családtagjai attól tartanak, hogy a szankciók miatt bűncselekményeket követhetnek el. "Kriminalizálják az anyaságomat és a családi kötelékeimet" - tette hozzá.
Miért szankcionálta Albanesét az Egyesült Államok?
Az ENSZ különmegbízottja a médiában és hivatalos jelentéseiben is többször elítélte Izraelt a gázai háború miatt, valamint az Egyesült Államokat és más országokat, illetve multinacionális vállatok sorát, akik szerinte "támogatást nyújtanak palesztinok tízezreinek lemészárlásához". 2025 júliusában Albanesét szankciókkal sújtotta a Trump-kormányzat, szerintük ugyanis "politikai és gazdasági hadviselést" folytatott az Egyesült Államok és Izrael ellen.
A Hamász 2023. október 7-én betört Izraelbe. Közismert, hogy 1200 embert mészároltak le, és 250-et túsznak hurcoltak el Gázába. Két héttel később az izraeli hadsereg bevonult a Gázai övezetbe, a háborúnak tavaly ősszel vetettek véget, de a jelenlegi tűzsünet törékeny. Albanese Izraelt "népirtónak" tituálta, a háborút "etnikai tisztogatásnak" nevezte, kijelentései miatt Európában is bírálták.
Az elmúlt hetekben Franciaország és Németország lemondásra szólította fel, de anélkül, hogy ezt hivatalosan az ENSZ-ben is megtette volna. Úgy vélték, hogy amiatt kell távoznia, mert részt vett egy, az Al Jazeera által szervezett rendezvényen, melyen a Hamász vezetése is ott volt. Beszédének egyes részeit később manipulálták, ezért félreértelmezték, noha így is tett erős kijelentéseket Izraellel kapcsolatban.
Az olasz jogász azt mondta, hogy "a gázai népirtást lehetővé tevő rendszert emelte ki az emberiség közös ellenségeként", és nem magát Izraelt, ahogyan azt több tucat francia parlamenti képviselő és Jean-Noël Barrot külügyminiszter is kijelentette. Az ENSZ azonban Antonio Guterres főtitkár szóvivőjén keresztül elhatárolódott Albanesétől , kifejtve, hogy "sok mindenben nem ért egyet azzal, amit mond" és azokkal a "kifejezésekkel, amelyeket az övezetben élő palesztinok helyzetének leírására használ."
''Minden, amit rólam mondanak hamis, egyben rágalmazás'' - válaszolt Albanese a lemondását követelő felhívásokra, kifejtve, hogy ''Franciaországon, Németországon és Olaszországon túl továbbra is intézményes elismerésben részesülök azért a 850 napért, melyet a népirtás dokumentálásával töltöttem."
Albanese csütörtökön ''mérgező'' támadásokról beszélt, melyek hatással voltak magánéletére és munkájára. Kifejtette, hogy a szankcióknak pusztító hatása van, melyek akadályozzák őt a munkában, és a napi pénzügyi tranzakciói lebonyolításában.
Albanese "befagyasztott" vagyona és a lányát fenyegető kockázatok
A The New York Times az AP által idézett jogi dokumentumok szerint az amerikai szankciók megakadályozták Albanese családjának az amerikai bankszámláikhoz való hozzáférést, a jogásznak megszakadtak a tudományos intézményekkel való munkakapcsolatai, egyben megakadályozták, hogy a család az Egyesült Államokba utazzon.
A jelentéstevő az ENSZ tisztségviselőinek mentelmi jogára vonatkozó szabályok miatt nem tehet közvetlen jogi lépéseket, hacsak az ENSZ erről külön nem hoz döntést. Az ENSZ efféle lépése meglepő lenne, ugyanis Albanese és családja esetében jogi kezdeményezésről van szó, és nem arról, hogy egy vád ellenében a bíróság előtt kell védekezni, épp ezért az ügyet Albanese férje, Massimiliano Calì, és a papírokban kiskorúként L.C.-ként megnevezett lányuk indította. A lánynak ez nagyobb védelmet biztosít az Egyesült Államokban, ugyanakkor büntetőjogi következményekkel fenyegeti az anyjával való kapcsolattartás miatt, ugyanis Albanese szankcionált személynek számít.
Albanese esetéhez hasonló volt, amikor egy évvel ezelőtt a Nemzetközi Büntetőbíróság bíráit és főügyészét szankcionálták, miután háborús bűnökre hivatkozva Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Yoav Gallant akkori védelmi miniszter ellen elfogatóparancsot adtak ki.